Nem a kép, hanem a hang lényeges. Kérem a távolságot, mint üveggolyót a kezembe! Update: időközben betöltöttem a 24. ébren töltött órámat; ez intő jel az alvásra, jóéjt
A jazztöri vizsga gyakorlatilag annyiból állt, hogy Zoli 41 előre kiválasztott dalból ötöt lejátszott (ill. beletekert), fel kellett ismerni és leírni az előadót/dalcímet. Röhejesnek tűnhet, de természetesen nem volt annyira könnyű feladat, mint amilyennek hangzik. Tegnap este kb. másfél - két óra gyakorlással - amiben Kriszta rengeteget segített - készültem a mai vizsgára, és végül is nem eredménytelenül; 5-ből 4-et helyesen felismertem. A fenti videóban szereplő dal is a listán volt, bár a vizsgán ez konkrétan nem szerepelt.
A bukási ráta viszont igen magas volt: 11-ből 4-en mentünk át, és csak a SzakállMetál Balázs és én végeztünk 4-essel, Peti 3-at, Zsombi kettőt talált el.
Élőben valami világvégi relaxációt eredményez nekem ez a dal.
Egy új dal, a Csirkefarm
Nos, vegyes élményekkel távoztunk a ZPből Krisztával, miután megnéztük a Másfél + Gaya koncertet. Továbbra is zenei unikumnak tartom őket, és a 2008. májusi koncert után már nagyon ki voltam/voltunk éhezve az élő Másfél performanszra, azonban Gaya-t illetően a vártnál is nagyobbat csalódtunk. A 2005-ös En Garde! lemezen az Aerosoul c. dal hangját adó - egyébiránt orosz - hölgy a színpadon borzalmasan viselkedik. Az alsó videón látható vonaglás, motherfucker-ezés, Köszönjük so much és egyéb számomra taszító dolgok jellemzik. Amin nagyon kiakadtam, az a Mi van, mi a fasz van?! megszólalás, nyilván hangulatfokozó/provokáló céllal - nálam nem talált. A régi dalokba nem kéne eröltetni, a Lengyel szerintem instrumentálisan volt tökéletes, az új szerzeményekben elfér - szívesebben hallanám azokat is ének nélkül, de mivel választani nem lehet, jó lesz így is.
Az a baj még, hogy Gaya-ra kifejezetten gerjednek a farokvezérelt 16-20 év közötti srácok, akik "uá-uá" kiabálással, Vissza! helyett We want more!-ral akarják meggyőzni Gaya-t a szeretetükről; ezek miatt van az, hogy 100%-ról 85%-ra esett vissza nálam egy Másfél + Gaya koncert élvezhetősége.
Ettől függetlenül kíváncsian várom az ősszel állítólag érkező lemezt, meg a legközelebbi Másfél koncertet, amire eljutunk.
Kedden Szabi bejelentette a zenekarnak kilépési szándékát. Indoklásként elmondta, hogy szerinte a zenekar tudásban, felkészültségben lehagyta, azt pedig nem szeretné, hogy miatta lassabban haladjunk, hogy fékezzen minket. Amit neki is elmondtam, az az, hogy szvsz hozzáállásban maradt el tőlünk, tehát kevésbé lelkes, nem készül próbákra, úgy am block kevésbé érdekli már az egész.
Végül is így mindenki "jobban jár", ez igaz. Elmondható, hogy a Mentés Másképpet most olyan tagok alkotják, akiknek egyformán fontos a zenekar szekere, mindenki hozzáteszi a saját részét, és akik így, együtt még sokra vihetik. Nem ajnározni akarom magunkat, de ha valamikor, hát most a legerősebb a csapatszellem.
1:57 és 2:04 között a bal szélen Kriszta és Márk, az éles szeműeknek.
Érdekes ez a szar-kedv dolog, indokolhatatlan és mindenre kiterjedő. Nincsen kedvem emberekkel foglalkozni, pedig telefonálnom kéne, nincs erőm megmozdulni, csak túrórudit zabálni, és bár tudom, hogy - nagy valószínűséggel - senki nem akar kommentelni, de annyira nem akarok reagálni semmire, hogy még a kommentezés lehetőségét is letiltom ehhez a bejegyzéshez. Nyugi, 8 napon belül gyógyuló...
Nem olyan jó, mint a Hiperkarma, viszont egyrészt jó hír, hogy Bérczesi nem csak hogy él, de zenél is még, másrészt ez a Csipogó c. dal valami eszméletlen kellemes. Okt. 2. Gödör. Ki jön velem? :)
Iminek (és minden kedves jazz-kedvelőnek) sok szeretettel! (Imi! Gulyás Dávidnak mutasd meg a videót mindenképp. :) Kedvenc részek: 1:13 és környéke, 1:27 )
A fent közölt dalon kívül még a - már ismert - All Blues, a Merci, Merci, Merci és a Hot Barbeque szerepel a zenekari listán.
Mint látható, elindult tehát a zenegépezet a Lauschmannban.
