Németország - A hazaútról velősen

9-re értünk Fehérvárra, a 22.40-es buszig Marximban beszélgettem Szalcival. Aranyos volt tőle, hogy kijött fogadni a messzi földről hazaérkező pimast. :)

RePróba

Délután próbáltunk. Szalci, Szabi, később Hermina és Buzz is kijött megnézni minket. Összeraktuk a Tejfölös szelet-et, a Szalci szólt-at (nagyjából); Marci és Bandi pedig megcsinálták a mozihangfalas, régi erősítős énekhangcuccot. A slusszpoén, hogy mikor mindenki lelépett, összeraktunk egy kurvajó, kurvapörgős, kurvakurva számot, amit meglepetésnek szánunk mindenkinek, úgyhogy senkinek nem fogjuk megmutatni. Először élőben Hartán, a Sörpatikában hallhatja a nagyérdemű, február 9-én, a Ribogzi visszatérő buliján, ahol mi melegítjük be a közönséget.
Este voltunk még Műhelyben, ahol Krisztával - egy egymástól távol töltött hét után - helyrehoztunk mindent, ami eddig elromlott. :)

Összeesküvő számítógép

Nemtudom, hogy mi a fasz van ma, de a számítógép "meghülyült". Az első idegesítő volt, mikor letöltöttem a Cubasis nevű keverőprogramot, azaz DEMO változatát. Ez akkor érintett kínosan, mikor nem tudtam menteni, mondván, ez csak demo...
Később nem tudtam bejelentkezni MSN-re, mert valami ismeretlen hibát talált, amit még a roppant tehetséges hibaelhárító sem tudott kiküszöbölni.
Az imént pedig minden előzmény elveszett a Firefox-ból, így az eddigiekkel ellentétben ha pl. iwiw-re akarok elnézni, nem elég egy i-betűt ütnöm ahhoz, hogy felkínálja az i-vel kezdődő honlapokat, hanem be kell gépelnem.
Faszom.

Ment& Másképp + Ribogzi - Harta, Sörpatika

Krisztával kimentünk a próbahelyre, elhoztam a dobverőket és a pergőt. Tiszta tavaszias időjárás volt.
Ahogy várható volt, a csapat java már Marximban ült. Elrendeztük a CD-ket, meg egyéb ilyen apróságok, aztán negyed 2-kor kisétáltunk a 4-es kocsiálláshoz. Szabi már ott volt, Imi pedig elnézte az időt, de végülis kis szerencsével így is elérte a buszt.
Elfoglaltuk a busz hátulját: leghátra Kriszta, mellé én, Szalci és Szabi ültünk, elénk Bandi és Gebe, Imi és Marci, eggyel előttük Laci. Gebének amúgy egész jegyet kellett vennie, mert nincs diákja. Az utazás kellemesen telt, jól szórakoztunk.

A buszmegállóban Adri és Tura várt minket, gyors létszám ellenőrzés után pedig a próbateremben találtuk magunkat. Itt is ment a hülyéskedés, röhögés, később Áki és Sanyi is megérkezett, aztán mi mentünk a faluba egy kicsit körülnézni. A szoborparkban kötöttünk ki... Kár volt, ugyanis Fehérvár beszabadult Hartára, és a körhintán addig ökörködtek, míg Imi és Szalci le nem esett. Szerencsére semmi bajuk nem lett.
Ahogy visszaértünk a próbaterembe, megvacsoráztunk majd sört nyitottunk és 7 körül átszállítottuk a cuccokat a Sörpatikába. Kriszta sajnos tequilát is ivott.

Szóval kezdésig megittam végülis három sört, de szerencsére talán nem lehetett érezni a doboláson. :) A hangbeállás alatt még talán igen. Megérkeztek Gebe szülei is, NaftzKatát is láttam már, Turi, Panda, Szus, stb.-stb. mindenki jelen volt. Szalcival és Krisztával jót táncikáltunk a Dob + basszus-ra, mikor az szólt, aztán lassan kezdtünk is...
Azt az érzést mindenkinek ajánlom, amikor beülsz a dob mögé, kiteszed a zsebedből a cuccokat, ledobod magad mellé a dallistához és a sörhöz, aztán hadd szóljon. Az valami zseniális. Egyébként talán kicsivel többet hibáztunk, mint Szab.műv.házban, de a műsort gördülékenyen átsiklott ezeken az apróságokon, és szerintem nagyon fasza kis hangulatot teremtettünk a Ribogzinak. A végét különösen odatettük, mivel az Orkán és a Buszpályaudvar közben Marci felhívta a színpadra Sanyit, és átadta a dedikált CD-nket és a szintén aláírt és kicsit kipingált törött cintányért, ami szimbólikus ajándék, rajta a felirattal: "Hamuból nő a legszebb virág." Úgy tűnt, nagyon is örülnek a kis meglepetésnek.
Na, de a Buszpályaudvar, az valami hatalmasat szólt... És visszatapsott is kaptunk!

A Ribogzi hamarosan kezdett is, eleinte sokáig bent tudtam maradni - főként Szalcival ugráltunk -, de később Krisztára figyeltem inkább, vagy pihenésképpen üldögéltünk, esetenként Szalcival az ölemben. Mindenesetre Isti, az új Ribogzi-dobos keresztbe ledobol engem. :) Az egyedüli észrevétel, hogy talán túl sűrűn tesz díszítést a dalokba, majdnem minden két sor után.
NaftzKatával is sikerült beszélnem, még ha nem is túl sokat, de legalább nem olyan szar passzban, mint októberben. Örült nekem és én is neki, ráadásul boldog, hiszen a barátja is vele volt. Csak úgy ragyogott a csajszi, nagyon aranyos. :)
Kettő és három között összepakoltunk és visszacuccoltunk a próbaterembe-.

A próbateremben Szalcival aludtam a földön, és alig kaptam takarót. Imi, Marci és Bandi aztán elég gyorsan elaludtak, de Szabi és Sanyi, aki velünk maradt nem tudtak nyugovóra térni. Szalci sem tudott hosszabb időre kikapcsolni, és én is végig ébren voltam. 5 körül Sanyi és Szabi eltervezték, hogy úgy keltenek fel minket 6 előtt, hogy Sanyi Jawa 250-es motorját beállítják az ajtóba és beindítják... Mi Szalcival ezt hallottuk is, de már nem volt erőnk bármit tenni ellene. Fél 6-kor bealudtam, és kb. 20 perccel később arra ébredtem, hogy Sanyi beindította a motrot...

A buszon nem aludtam túl sokat. Szalci az ölembe fektette fejét, és valamennyit ő is szunyókált így. Általában mindenki más bealudt.
Fehérváron Gebe, Szalci és én még felmentünk Bandihoz, ahol kaptunk kávét és vajaskenyeret felvágottal. Leültünk és Jeff Dunham show-t néztünk YouTube-on, végignéztük (-röhögtük) a másfél órás Comedy Central-os fellépését...
"BUUUUZIIII... ÉS ALAPJÁRATON: HOMO-HOMO-HOMO-HOMO..."
[KEPSZLOKK PEANUT - JEFF DUNHAM]

"ÉLET, ITT TÉGED SZERETNÉNEK MEGMENTENI
MERT SZERETNEK TÉGED, TE KIS ÉLET..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

(Elnézést attól a pár olvasótól a sok nempublikusért, de így alakulnak ezek a napok. Egyébként Paulo Coelho - Veronika meg akar halni c. regényét olvasom, sok okosat találok benne. Mindenkinek ajánlom, szép napot.)

Ment& Másképp - Inota live

Egy hirtelen jött lehetőséget kihasználva ezen a napon felléptünk Inotán egy (szószeint) kiskocsmában, az est "fénypontjaként", mint harmadik, záró zenekar. Szalci, Barbi és Solymi jött velünk, Gebe és Barbi Gebeapuval utazott, mi pedig busszal. Délután próbáltunk még egy utolsót, aztán 20.40-essel irány Inota!
Sokat gyalogoltunk a hidegben/sötétben, mire odaértünk a kocsmához... Ahol döbbenten észleltük, hogy valójában semmi keresnivalónk itt... :D Az előttünk zenélő zenekarok P-Mobil, Ossian, Pokolgép, és egyéb stílusban tőlünk teljes eltérő feldolgozásokat játszottak... A közönség pedig pontosan ehhez a stílushoz való volt. Így, amikor éjfél körül elkezdtük a műsorunkat, az addig zsúfolt helység egy cseppet kiürült... :) Vicces volt, na. Marcinak a koncert elején ez láthatóan szarul esett, de végülis sikerült magunknak és kicsiny közönségünknek egy rendkívül hangulatos, majdhogynem nyíltpróba jellegű előadást felmutatnunk.
Gebeapu két fordulóval vitt minket haza, Gebe, Szalci és én a második fordulóval utaztunk, tehát vártunk kb. egy órát, ami alatt szusszantunk egy nagyot és jót mosolyogtunk ezen a kicsit félresikerült, de a zenekar életében szerintem meghatározó estén. Ilyen is kell, na. :)

Zenit 12 XP

Erről hamarosan. A lényeg tömören: eldöntöttem, hogy - még nem tudom, hogyan - beszerzek egy régi, lehetőség szerint a címben megadott típusú analóg, tükörreflexes gépet. Hogy miért kell ilyen nekem, mikor van egy kissé talán már idejét múlt (lassan két éves) Kodak C330-as kompakt digitális gépem? Megtudjuk hamarosan..

Ment& Másképp - Székesfehérvár, Ribillió live

20 órai kezdéssel felléptünk a Ribillió nevű, roppant hangulatos belvárosi kávézó/söröző helyen. A hétköznapi időponthoz képest sokan eljöttek, hát még ha elengedték volna azokat is, akik mondták, hogy jönnének; na akkor tele lett volna az alagsori terem. Az első három dalnál még mindenki ült, aztán később táncikáltak az emberkék és végülis igazán jó hangulatú koncertet adtunk, Inota után kifejezetten jól esett. :)
Röviden ennyi, ha tudok, szerzek képe(ke)t is ide.

- Szalci -

Mától úgymond hivatalosan, mi, együtt. :) Többet - úgy gondolom - nem is kell írnom a mai napról. :)

"MINT A SZOROS SÍRÁS UTÁN
LEVEGŐT KERESNI ELINDULTAM
ÚJ ÉLETET KEZDENI
KEVÉS KOSSZAL PENÉSZES ZSEBEMBEN..."
[KEPSZLOKK ZOKOGÓ MAJOM]

Kétéltű?

Kellemes időjárással örvendeztetett meg minket a mai nap, ami egyébként egy éves évfordulója annak, hogy Hannával összejöttünk. Mindez ma már csak statisztika.
Szalcival - némi kavarodás és vicces félreértés után - megtaláltuk egymást a Piac téren, majd beültünk Ribillióba egy kávére. 3-kor pedig Bandival és Marcival kiegészülve buszoztunk a próbahelyre. Összeraktunk egy szakmailag talán minden eddiginél bonyolultabb dalt, szerintem dögösre sikeredett, ráadásul Szalcival is kellemesen töltöttük az időt, együtt.

Zenit ET

Mint korábban pár szóban említettem, újabban foglalkoztatnak a régi analóg, tükörreflexes gépek, konkrétan a szovjet Zenit márkájú masinák. Buzz 12 XP-jét és Szalci TTL-ét már volt szerencsém kezelésbe venni, ugyan még egyik filmet sem hívattuk elő, így eredményt konkrétan nem láttam.
Viszont érdeklődtem pár emberkénél, és a 9.-es Ricsi hozott bemutatóba egy ET típusú Zenitet, amit vakuval 4500 HUF-ért adna el nekem. Namost az ET-nek van egy hátránya: a fénymérő szelénes, így ugyan elemet nem igényel, de egyrészt nem a képkeresőben helyezték el az indikátort, másrészt a szelénes mérők hajlamosak elfáradni, elromlani. Nos, ami ezen a gépen van, az is feladta már a küzdelmet az idők során.
Buzztól kapott pénzből vettem egy 24-es filmet, amit ma ellövök a Ricsitől kipróbálásra kölcsönkapott Zenittel. Végülis ahogy fotózgatok vele, egészen elégedett vagyok, persze igazán majd az előhívott képek láttán alkothatok véleményt, ráadásul még akkor is ott van a tapasztalatlanságomból fakadó hibafaktor.

Mindenesetre Jucival még körülnézek Pesten jövőhéten, és ha nem találok jobbat, akkor nagy valószínűséggel megveszem ezt a masinát - persze ahhoz még pénzt is kell szereznem, spórolnom.

Kórustúdió

Képzelj el öltönyben.
Ha ez megvan, akkor a mai nap legmeghökkentőbb tényét már tisztáztuk is, emellett szinte eltörpül, hogy a kórussal ma Pestre utaztunk, hogy részt vegyünk egy stúdiófelvételen. Nem, nem egy hagyományos stúdiót kell szemünk elé képzelni, hanem egy kurvanagy csarnokot, aminek egyik sarkában egy kis-zenekar (dob, gitár, basszusgitár, billentyű), mellette egy rézfúvószenekar, mögöttük pedig mi, a kórus helyezkedtünk el. A három dal, mely rögzítésre került: a 220 felett, a Zenevonat és a Zene nélkül mit érek én volt.

Szólamonként (b2, b1, t2, t1) kaptunk pár térmikrofont, mi Imivel pont az egyik előtt álltunk. Para, mert nem tudtam pontosan a műveket. Mindenesetre Imi ügyeskedett, én meg követtem.
A tervezett déli hazaindulásról csak annyit, hogy 3-kor fejeztük be a munkát. A zenészek nagyon profin tették dolgukat, a dobos láttán pl. a földről kellett felszedni az állam.
A buszon hazafelé Csutiék csupasz seggüket tolták néha az ablakra... No comment. :D
Imivel és a 9.-es Ricsivel beültünk még egy sörre Marximba.
U.i.: Imi, remélem elegendő karaktert írtam. :)

Egyetlen pozitív

A mai nap jóformán egyetlen pozitívuma abban leledzett, hogy estefelé beszélgettem kb. másfél órát Timivel. Sétáltunk és közben megosztottam vele sok dolgot, Fehérvárról, Hartáról... Meg általában. Talán most tényleg belátást nyert a kis elcseszett, elvi síkon tökéletes, gyakorlatban örökké elhibázott életembe.