2010. február 3., szerda
pimas @ 12:43 [#1547] [8618chr] [szólj hozzá!]

Tanítások

1

Lesznek, akik majd kinevetnek.
Ti ne hallgassatok azokra.

Olyanok ők, mint a cserepes
Urasági kastély gyermekei:
Nevetik a durvaorrú parasztot,
Mikor trágyás szekerén elindul,
Hogy kenyérré kovászolja a földet.

És lesznek, akik elszörnyülködvén
Ilyesféléket beszélnek egymásnak:
Miket össze nem fecseg ez az ember!
Hisz ez bolond, zárjuk el hamar,
Lázas hitét lehűti majd a magányosság.

Erre pedig csak azt mondhatom,
Az én akarásom nem bolondság,
Hanem tövigkalászos táblája a tibennetek
Még csak csirázó búzaszemeknek.
Az én hitem a földnek melegsége
És miként a föld szétosztja melegét
Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt,
Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.

Ti mégse hallgassatok a szörnyülködőkre
És meg ne vessétek őket:
Mindannyian és egyformán
Testvéreim vagytok.

2

Ti jók vagytok mindannyian,
Miért csinálnátok hát a rosszat?

Néha ugy vagytok a rosszal,
Mint az ópiumot szívó a pipájával.
Ameddig csak tart a mámor, gyönyörűséggel telik meg,
Aztán pedig irtózik önnönmagától is.
Mert miért isztok pálinkát tej helyett?
Hisz anyátok teje sose válik pálinkává.

Ti jók vagytok mindannyian,
Hisz mindnyájan örültök a jónak
S fontoljátok meg amit mondok:
Nem sánta az, aki
Együtt lelkendezik a csúszkálókkal.

3

Ne legyen bennetek kegyetlenség
És irgalmasság se legyen bennetek.

Ha kegyetlenek vagytok,
Fiaitok is kegyetlenek lesznek.
Ha valamely bokron tövis terem,
Sarjadékán is tövis terem.
S elszaporodván tövestül kitépi
És kemencére veti a gazda.
Igy szakajtja ki kövér földjéből
Az ártatlanul kegyetleneket,
Már csak szüléjük miatt is
S tűzre, háborúba veti: az idő.

Ne legyen bennetek kegyetlenség
És irgalmasság se legyen bennetek.

Az irgalmasok irgalmasságra várnak,
Ti pedig éljetek úgy és úgy tegyetek,
Hogy ne legyen szükségtek irgalomra
S ne legyen miért irgalmazni nektek.

4

Most a jövendő férfiakról szólok.

Ők lesznek az erő és szelidség,
Szétszakgatják a tudás vasálarcát,
Hogy az arcán meglássák a lelkét.
Megcsókolják a kenyeret, a tejet
S amely kezükkel simogatják gyermekük fejét,
Ugyanavval kifacsarják az érckövekből
A vasat és minden fémeket.
Városokat raknak a hegyekből,
Nyugodt és roppant tüdejük a vihart,
A fergeteget magába szívja
S megcsöndesülnek mind az óceánok.
Mindig várnak váratlan vendégre,
Az ő számára is teríttetnek
És megterítik a szívüket is.
Az Isten szerető öccsei ők.

Legyetek hasonlók hozzájuk,
Hogy kisgyerekeitek liliomlábaikkal
Ártatlanul mehessenek át
Az előttük álló vértengeren.

5

Az üvegöntők nagy tüzeket raknak
És vérükkel meg verítékükkel
Összekeverik az anyagot,
Mely katlanukban átlátszóvá forr.
Azután meg táblákba öntik
S erős karjuk fogyó erejével
Egészen simára hengerelik.
És amikor megvirrad a nap,
A városokba meg a tanyai viskókba
Elviszik vele a világosságot.

Néha napszámosnak hívjátok őket,
Néha pedig költőnek mondjátok,
Noha nem több egyik a másiknál.
Lassan egyformán elfogy a vérük,
Ők maguk is átlátszóvá lesznek,
Ragyogó, nagy kristályablakok
A belőletek épülő jövendőn.

6

Előttetek egy ember ment el
S utánatok is jön egy ember.

Néhányatoknak mégis fáj a járás
S fájnak a földes, iszapos tavak,
Hol a verítéket és az út porát
Le kell mosni a fáradt tagokról.
Irtóznak tőlük s tisztaságra vágynak
S tán alázattal fürödnének mindig
Kristályvérében a megváltóknak,
De nékik az élet iszapos gödör,
Boldogtalanság öblögeti őket
Míg patyolat-fehérré facsarodnak,
Mint a mosott ruha jó anyám kezében.

Reszketnek a vizek iszapjától
És mégis, mégis, tisztátalanul
Semmi kedvük sincsen továbbmenni.

Ti boldogtalanok, nem egyedül vagytok,
Előttetek egy ember ment el
S utánatok is jön egy ember.

Nézzetek apró unokáitokra:
Boldog örömmel élik a fogócskát
És nézzetek ősz nagyapáitokra:
Boldog örömmel ballagnak ők is,
Miként azok a katonák,
Kik akár vesztett, akár nyert csaták után,
Békességet áhító szivekkel
Fáradtan, de fütyörészve hazafele mennek.

7

A tegnapiak és atyáitok
A jajok lúgjával próbáltak mosakodni
S íme, tinéktek nem kell kutakat ásni
És nem szükséges,
Hogy telesírjátok a kiapadt tavakat,
Csak gyertek velem
És el ne maradjatok tőlem,
Az én számról friss források fakadnak,
Merítsétek bele véres értelmeteket,
Hányjátok el fegyvereiteket,
Mert a szerszámok nem férnek kezetekbe,
Még a múzeumokból is vessétek ki azokat,
Nehogy ők, akikből én előrejöttem,
Titeket vessenek ki majd magukból,
Mint a fegyverek fegyvereit,
Mert hogyha már muszáj választani,
Inkább testvéreink közül hulljon el egy,
Mint két idegen felebarát.

8

A koldusszegénynek krajcárt adtok,
Noha ti is igazságot kértek
S nem vagytok különbek a gyilkosoknál,
A sikkasztóknál, akik lányra pazarolnak,
Mégis felakasztjátok, becsukjátok őket.
Vagy hová lett a békesség a földről?
És kik pazarolták ölebekre
A felebaráti szeretetet?

Bizony, mindezek a dolgok
Meglátszanak az idő könyvében.

Ó, jaj azoknak, akik
Nem másszák meg a magasságokat
S úgy kerülik szavamat, mint a szakadékot,
Mert az anyák teje könnyekké változott,
Testvéreink elhulltak úgy,
Mint jégzivatarban a gyümölcsök,
Amelyeket senki, senki, senki
Kosarába többé nem szed össze.

9

Isten országát hirdetem néktek.

Szelid lehelete megsimogat minket
És a börtönöket elsodorja.
Fölméri örökeddigi szenvedésünk,
Fájdalmunk végtelen homoksivatagját.
Hiába hullott veritékünkkel,
Könnyünkkel vérünkkel gondolatunkkal
Televénnyé forgatja majd,
Hogy víg erdők és komoly akadémiák
Hazatrallalázzák bujdosó kedvünket.

Megbékélt nyáját a fegyvereknek
Nyugodt szavával gyárakba tereli,
Az irigy gépek szerelemmel magasztalják
S arató kezeit
Alázattal nyalogatják a búzaföldek.

Isten országát hirdetem néktek,
Aki eljön hozzánk: a földre,
Aki nagyobb ünnep nálunk,
Mert mindnyájunk ünnepe.

Készüljünk rája illendőképpen:
Igazi lelketek, melyet elzártatok,
Hogy be ne szennyeződjék a robotban,
Vegyétek elő immáron s öltsétek magatokra.
Foltozzák be a nem-törődömséget
És kössék maguk elé az asszonyok
Legtisztább anyaságukat,
Illatosítsák meg homlokukat
És szakállukat a férfiak
Ősi testvériségükkel, jószándékaikkal,
A gyerekek kezében virágok legyenek
És gondatlanságot adjatok nékik.
Bölcs szivekkel örvendezzetek
És siessetek, siessetek,

Mert alighogy méltón fölkészültünk,
Akit elűztek a hadnagyok,
Nyugodtan biztosan észrevétlenül
Isten országa hazatalál.

- - - - - - - - - - - - - - - - - -

13

Mikor raktok parazsakat
Már-máron látó szemetekbe,
Hogy ne csak lássanak,
Világítsanak is!
Szurkos fáklyát gyujtanak szemükben
Immár a hátulgombolós négerek is
S bennünk még sötétben alusznak a galambok.
Denevér-szárnyon röpködjenek?
Mert eljönnek a kormos fütyülő fickók
És darabos piros kiáltással behajítják
A földszintes mult apró ablakait.

14

Bölcs, vén könyvekben áll, hogy por vagyunk.
De én, aki a füvek beszédjét
S a kométák dübörgését delelőtökre terelem,
Tudom, hogy nemcsak por vagyunk:
Por és Istenpor vagyunk.

Visszahullván
A por a porral elkeveredik,
Visszahullván
Igy keveredik el Istennel a lélek.

Ki szagolta meg közületek az égi virágokat?
Ki állna nyugodtan robogó vonat előtt?
Lám, az örökké-könyörgők se
S mégis eltemetik a lelkük elevenen.
Le kéne vágni szemhéjukat, mert mindig lecsukják,
S akadna-e közülük is,
Aki élő izmait elásná?

[JÓZSEF ATTILA]

 

2010. február 4., csütörtök
pimas @ 15:38 [#1548] [825chr] [2 hozzászólás]  okosság 

Okosság jutott eszembe a buszon

Mindig elfelejtem, hogy a bölcsességhez vezető út hallgatással van kikövezve.

Ti ezt mindenkor szem előtt tartsátok,
s így bárki mondhat bármit rátok,
sújthat rátok ezer átok,
a kijelölt utat el nem hagyjátok!


Továbbá: tegnap próbált a Ment& Másképp, és ugyanígy tesz szombaton is. Intenzív munka volt a tegnapi négy óra, legalábbis a maga módján; végig metronómra gyakoroltunk, némelyik dal kifejezetten jól, némelyik kifejezetten nem jól ment, viszont öröm az ürömben, hogy remekül szórakoztunk - vagy a siker, vagy a bénázás miatt. Egy szó mint száz, nagyonis helyes, hogy bevetettük a metronómot, 4-5 próba elteltével meg fogunk lepődni, mennyit használ a csapatnak.
Ésmég: Rieger meg kint van Jamaikában... piszok mázlista.

 

2010. február 7., vasárnap
pimas [#1550] [2009chr] [szólj hozzá!]

Konszolidált Barbi szülinap + ez az

E hóeséssel tarkított februári napon ünnepelte Barbara és (vele együtt) x fős (ahol x osztható 3-mal, x<10 és x>6) társasága a születésnapját, Székesfehérváron, bizonyos Ribillió kávézó és sörözőben, visszafogottan. A féktelen forrócsokizással, kávézással és - kapaszkodjunk - narancslé-ivással (volt gyömbér is) nem ért véget az este, a túlkapó fiatalok nem átalkodtak egy tortát is elfogyasztani nevezett R. András nagykorú lakásán.

Az ezt megelőző napon a fent említett lakáson vicces események zajlottak. A lányok ún. "csajbuli"-t tartottak a HB-ben, míg az X.Y kromoszómájú egyedek (Bandi, Faust - vele barátnője, Bogi, a kivétel, aki erősíti a szabályt -, Pepe, később Marci, plusz én) a házban tartották a frontot, vörösboroskólát ittak (már-aki), XBox-szal játszottak (már-aki), Quak3-mal "kockultak" (már-aki) és salvia divinorum (látnok zsálya) 10x kivonatot használtak (már-aki) jókdevük fokozására. (Rám vonatkozó részek: VBK - igen, kb. egy pohárral; XBox - igen, megtanultam ezt a fura kalandjátékot, 10 percig szórakoztam vele; Quake 3 - igen, nem találtam ellenfélre; salvia - nem, nem szívtam, mégis jót derültem)
A zsályás cigit megtekertem Marciéknak, Bandi jól megcsúszott rajta, muhaha... Az igazán vicces rész akkor jött, amikor Faust visszajött (szobáról) Bogival, ugyanis ő(k) még nem próbálták a salviát. Eredmény: Faust 5-7 percig visított - szószerint - a röhögéstől, de úgy, hogy olyat még nem hallottam...
A pontot az i-re Bandi rakta fel, amikor a szobában elkezdett próbálkozni a távirányítós helikopterével, ami egyrészt nem kicsi, másrészt ebből kifolyólag szintén nem kicsi szelet csap, harmadrészt Bandi egyelőre nem mestere a helyes irányításnak, így amikor a helikopter a dohánnyal, cigipapírokkal, szűrőkkel és egyéb lim-lommal teli tálca fölé került, le kellett ülnöm a földre a nevetéstől...
Yaman, big fun.

 

2010. február 8., hétfő
pimas @ 15:47 [#1549] [89chr] [9 hozzászólás]  velős 

De szeretnék...

...ülni egy tízemeletes panelház tetején és csak nézni az elterülő várost.

 

2010. február 10., szerda
pimas @ 11:16 [#1551] [1430chr] [2 hozzászólás]  vers(féle) 

Öt + egy lépés

- Bevezető -

Öt plusz egy lépés a világ.

- 1 -

Felsírsz, és örülnek neked.
Örökbe adják a neved,
Nomen est omen;
Ó nem
tudod ekkor még,
hogy mennyit jelent ez neked
hátralévő életedben.

Óvnak a széltől, aludj csak, tanulj, tapasztalj,
idővel megtudod, milyen nagyot téved,
aki tagadja, hogy az életben a legszebb
a gyermekként eltöltött első tíz éved!

- 2 -

Öt plusz egy lépés a világ.
Aszfaltcsíkot húznak a csigák,
panel a házuk, az ablakokban
cserepes virágok sorakoznak.
Délben húsleves illata száll
attól csordul a szájon a nyál ki.
Mikor a molnár hazatér, a malomban
már minden munka alszik, halomban
fekszenek azok készen.

Azonban

Ne csöngess be minden házba,
van hol aludnának...

- 3 -

Reméltél-e többet, jobbat?
Reméltél, az bizonyos,
de mély vízbe hogy' ugorhat
az, aki víz-iszonyos?

Tettél-e a terveidért,
vagy csak tervek maradtak?
Arató akarsz-e lenni,
vagy az, amit aratnak?

Bizony, testvér, semmik vagyunk,
míg nem fog semmit kezünk!
Többek ennél úgy lehetünk,
hogyha magunkért teszünk!

S nem csak magán, embertársán
is segít, ki többre tör,
lásd: egymásnak bakot tartván
előbb vagyunk hegytetőn!

 

2010. február 15., hétfő
pimas @ 13:15 [#1552] [791chr] [szólj hozzá!]

Napi kesergő

Most is csak azért vakarok ide valamit, hogy legyen egy hangulat-lenyomat, ha később - mondjuk félév, egyév, másfél év, két év múlva - esetleg kíváncsian böngészném a lejegyzéseimet azt kutatva, mikor milyen passzban voltam. Akkor majd megállapíthatom: 2010. február 15-én egy átlagos, szürke nap telt el, a háztetők havasak voltak és olyan színűek, mint mögöttük az ég; olyan-semmilyen. Hideg volt, helyenként csúsztak az utak - nekem pedig elegem volt abból, hogy semmire nem vagyok jó, semmire nem vagyok képes...
Amúgymeg a faszér' kell keseregni - és pl. ez bosszant magamban a legjobban, hogy okom nincs, -kuss a nevem-, ahogy Rasi mondaná: minden földi nyomorod megvan, van kezed, van szád, enni tudsz, baszni tudsz...
AKKORMEGMIAFASZOMVAN?!

 

2010. február 16., kedd
pimas @ 12:18 [#1553] [90chr] [szólj hozzá!]  vers(féle) 

Arc Poetica két sorban

Így ír az, kinek írnia kell
s e működésben nyugalomra lel!

 

2010. február 16., kedd
pimas @ 13:08 [#1554] [949chr] [komment letiltva]  videó 

Világveleje



1:57 és 2:04 között a bal szélen Kriszta és Márk, az éles szeműeknek.

Érdekes ez a szar-kedv dolog, indokolhatatlan és mindenre kiterjedő. Nincsen kedvem emberekkel foglalkozni, pedig telefonálnom kéne, nincs erőm megmozdulni, csak túrórudit zabálni, és bár tudom, hogy - nagy valószínűséggel - senki nem akar kommentelni, de annyira nem akarok reagálni semmire, hogy még a kommentezés lehetőségét is letiltom ehhez a bejegyzéshez. Nyugi, 8 napon belül gyógyuló...

 

2010. február 21., vasárnap
pimas @ 15:31 [#1555] [823chr] [szólj hozzá!]

A hét második fele

Csütörtökön kis híján a nyakunkba (értsd: Barbi, Gergő meg az én nyakamba) zúdult egy háztetőről leolvadó hótömb, szerencsére időben elugrottunk.
Este volt egy csapnivaló jam session a Moziban, rosszkedv betetézett...

Szombaton megszereztem Kriszta ajándékát, egy zöld tollú hullámos papagájt, akit később Shrek-nek neveztünk el. Délután gőzerővel próbáltunk, ugyanis február 27-én a Fezen Klubban a Kowalsky meg a Vega előzenekaraként lépünk fel. Próba után Ribillióban - majd később Bandiéknál - ünnepeltünk Kriszta 20. születésnapját.
Ma pedig jó idő van végre, ezzel pedig rengeteg dolog változott meg pozitív irányba. Érzem a tavaszt, az erőt, a kedvet... Nem tudom megmondani, mi az, de valami nagyon jó fog történni.

 

2010. február 23., kedd
pimas @ 14:10 [#1556] [734chr] [3 hozzászólás]

A Fezen-es dallista

Közeleg a Ment& Másképp "visszatérése", vagy ha úgy tetszik, az "ősbemutató", mint írtam, szombaton a Fezen Klubban játszunk. Több mint féléves "hallgatás" után térünk vissza a színpadra, az új felállás első koncertje lesz ez, érthető tehát, hogy nagy a készülődés. Ízelítőül (és hogy maradandó emlék maradjon) íme, közlöm a dallistát:
• Félrehord
• Láwolunk
• Anyám fia
• Kulcs a lépcsőn
• Pillangó a rétre való
• Hosszú sztori
• Megértő
• Menekülő
• Pörkölt
• Nyugodt emberek
• Jáccó
• Russian Track
• 2012
• Nosztalgia
• Zsivány
• Fáj az igazság

 

2010. február 27., szombat
pimas [#1557] [2640chr] [1 hozzászólás]  mm_koncert 

Ment& Másképp - Fezen Klub

A legfontosabb tanulság az, hogy egy klubkoncertre előzenekarként nem lehet eléggé felkészülni. Hogy miért? Azért, mert mi konkrétan úgy táncoltunk, ahogy a Kowalsky meg a Vega fütyült. Megjelentünk fél 7-kor, és fél (inkább háromeld) 9-ig azt néztük, hogy Kowáék hogy szerelik össze a motyót, hogy állnak be, satöbbi. A személyes tapasztalatom velük kapcsolatban az, hogy túl nagy arccal állnak hozzá a koncerthez, pláne az előzenekarhoz. Mi 45 percet játszhattunk, bár ők (idézem) fél órát szoktak engedni.
Nem részletezem, a leírtaktól függetlenül nem voltam ideges, sem mérges, egy ici-picit csalódott csak, mert ennél barátságosabb, együttműködőbb zenekarnak feltételeztem őket. (Félreértés ne essék: valóban a "főzenekar" a produkció lényege, de az előfutárt sem kéne ennyire kiszolgáltatott helyzetbe taszítani.)

3/4 10-es kezdés volt előírva nekünk, bár 9 óra után valamivel tudtunk elkezdeni felpakolni a színpadra. A Kowa-hangcucc minden helyet elfoglalt, hiszen két kurvanagy basszushangfallal (Ashdown) és szintén kettő (szintén kurvanagy) gitárládával (Orange) érkeztek. Kb. 1 méter széles "folyosón" kellett elférnünk, egy gyors hangbeállást követően még volt időm behangolni a pótgitárt és megsodorni egy cigit, eztán kezdtünk is.

Hatalmas élmény volt azon a színpadon zenélni, abban az atmoszférában, olyan fényekkel megvilágítva, és még sorolhatnám. Technikai malőrök garmadája adódott, pl. leborult a Fender hangládáról a fej úgy, hogy én ezt csak utólag tudtam meg, a koncerten észre sem vettem! A következményeket viszont már nem tudtam nem észlelni, kiborult a söröm és a víz, abban ázott az erősítőről lezuhant mobilom, dohányom, papírom (tanulság: ezeket máskor biztosabb helyre kell elrakni).
A közönségnek - visszajelzések alapján - tetszett a zenénk, nem izgultunk, és bár rontottunk, úgy vélem, hoztuk az elvárható színvonalat.
Szavak helyett pedig beszéljenek a képek és egy videó.



    

 

• a fikció jogát fenntartom!
• ha nem tetszik, nem olvasod.
• nem neked írom, hanem magamnak.
• jó szórakozást!

BLOGKONTROL!


 név 
 jelszó 


1621 bejegyzés 
178 kiemelt (11.0%) 
 álom (4)  
 fotó (46)  
 mm_koncert (26)  
 okosság (36)  
 velős (27)  
 vers(féle) (8)  
 videó (9)  


2020 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09 

2019 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2018 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2017 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2016 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2015 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2014 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2013 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2012 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2011 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2010 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2009 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2008 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2007 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2006 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2005 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2004 ARCHÍV!

07  08  09  10  11  12 


LINKEK!


Pimas saját blogja. Mer?! - http://pimas.dzsembori.hu/blog
Minden jog fenntartva! | pimas@dzsembori.hu