Napi kesergő Most is csak azért vakarok ide valamit, hogy legyen egy hangulat-lenyomat, ha később - mondjuk félév, egyév, másfél év, két év múlva - esetleg kíváncsian böngészném a lejegyzéseimet azt kutatva, mikor milyen passzban voltam. Akkor majd megállapíthatom: 2010. február 15-én egy átlagos, szürke nap telt el, a háztetők havasak voltak és olyan színűek, mint mögöttük az ég; olyan-semmilyen. Hideg volt, helyenként csúsztak az utak - nekem pedig elegem volt abból, hogy semmire nem vagyok jó, semmire nem vagyok képes...
Amúgymeg a faszér' kell keseregni - és pl. ez bosszant magamban a legjobban, hogy okom nincs, -kuss a nevem-, ahogy Rasi mondaná: minden földi nyomorod megvan, van kezed, van szád, enni tudsz, baszni tudsz...
AKKORMEGMIAFASZOMVAN?! |
