Tavasz - tényleg

"WHEN IT'S SPRING-TIME
OVER THE RAINBOW
I SEE YOUR HEART
BREAKING FOR ME"
[KEPSZLOKK EMIL.RULEZ!]

Adóbevalló

Juteszembe, tegnap megcsináltam az ABEV 2006 programmal az adóbevallásom. Milyen jó, hogy anyám könyvelő, nem?
Most meg iszonyúan fáj a fejem.
A szopatóstöri 4-es lett. A ponthatárokat figyeltem, kapaszkodtam is: 9 pontból felet veszthettél, hogy még ötös legyen a dogád, természetesen sokunknak 8 pontos lett a dolgozata... No comment. I. Aranka uralkodik. (Befogom a szám.)
Az vigasztal, hogy csütörtökön jön Hannám, és Fehérváron fogunk tölteni kb. fél napot. Csak legyen jó idő. :)

Gáz, szószerint

Tegnap jelentkezett egy probléma, miszerint ha feljebb tekertük a fűtést, az egész házban leállt a gáz. Tehát nem volt a csövekben. Ma rájöttünk, mi a gubanc oka: egy pöcök elől, a kiskertben lévő gázod-dobozban, ami mindig kiugrik, és vissza kell nyomni, hogy jól menjen minden. Mint kiderült, Sándoréknál is volt ilyesmivel gond még pár éve.
Most megoldottuk egy szigetelőszalagos megoldással, aztán majd jönnek és kicserélik a szakemberek, nyílván.
Ebből az a tanulság, hogy az ilyen kis szarokat anno meg tudták csinálni nagyon hosszú életűre, de most hogy elöregedett és ki lesz cserélve, két éven belül fix, hogy cserélhetjük újra.
Fogyasztói társadalom: ANYÁD!

Létszámleépítés

Turi blogjából kiindulva erről inkább nem-publikus bekezdéseket írok, ugyanis az iskolánkban oktató két tanárunk érdekes műveleteiről lesz itt szó, és ha véletlenül olvasná valamelyikük ezt, akkor abból bizony bajom lenne. Ígyis sokat járt már a szám klaviaturám...

"DIE!
LIKE A MOTHERFUCKER!
DIE!
LIKE A MOTHERFUCKER!"
[KEPSZLOKK SOAD]

A természet lágy ölén

Reggel jött Hannám Fehérvárra. :) A 8.41-es bajai teljes precizitással érkezett, azon ült Hanna, és Fehérvárig együtt utaztunk. Leszállás után gyorsan elrohantunk plázába (kétbetűs kitérő), majd mentünk ki a palotavárosi tóhoz. Igyekeztünk nem csak felfalni egymást, beszélgettünk iskolai dolgokról (pl. elmondtam neki a tegnapi nempublikust).
Elfeküdtünk a pléden, és rengeteget édelegtünk így, csodás volt... :) Á, nem tudom leírni, de nem is akarom, marad az én mi titkunk. ;)

11 fele felhívtam Imit, meg próbáltam Buzzékat elérni, hogy ha van kedvük, jöjjenek el hozzánk. Amikor Buzz visszahívott, Hanna galád módon a nyakamat kényeztette, így alig tudtam figyelni Buzz-ra meg Szabira. x) Fél délben Hannám elment plázába megismételni a leszállás utáni műveletet, és mire visszaért, már mindhárman itt voltak (Buzz, Imi, Szabi). Mentünk Barni Babettájával a placcon, ültünk a pléden, ittunk sört (Szabi hozta), és jókat nevettünk, mert persze ment a hülyülés. Hihetetlenül kellemesen telt az idő, Hannával se fogtuk vissza magunkat, a többiek is hozták a formájukat, egyszóval minden, ami kellemes és jó, belefoglaltatott a mai délelőtt-délutánomba.
Hannával gondolkoztunk azon is, hogy alszunk kicsit, és el is feküdtünk - bár végül nem lett belőle szunyálás. Viszont teljesen elkényeztetett, a módszerei pedig kulisszatitkot képeznek. x)

16h után szedelődzködtünk mindannyian, és Hannával elköszöntünk tőlük, mivel menni kellett a buszra. Voltunk még előtte plázában ismét (csak WC miatt), közben meg találkoztunk egy seregélyesi csajjal és 4 kodályossal, külön-külön. :D Elég vicces volt, hogy léptünk párat, és megint ismerőst látok.
A búcsú pedig hamarabb jött el, mint gondoltam, mert voltam olyan hülye, hogy elfelejtettem leellenőrizni, az ő busza megáll-e nálunk. Persze a szegedi busz tábláján ott díszelgett a felirat, hogy "(gyorsjárat)", és akkor eszembe is jutott, hogy korábban már szívtam ezzel, mert 16.35-ös dunaújvárosit akkor lekéstem. Ugyan most elértem, de nem Hannával utaztam hazáig. :/
Mindenesetre ez az egyetlen szépséghibája volt a mai találkozásnak, mert ezt leszámítva csodálatos órákat töltöttünk együtt. x)

Annyira szeretem... :) Jaj.

Csináltuk

Tesómmal hétvégén megint csináltuk a játékot, meg nézegettünk ezt-azt... Nem hatódtunk meg könnyekig.

Ribogzi koncert - Harta, Drink bár

Negyed órával a bajai busz érkezése előtt kint álltam a buszmegállóban - biztosra mentem. 16h előtt kicsivel értem Hartára, és ahogy megéreztem, Hanna még nem volt a buszmegállóban. :) Persze két perccel később fordult is az OTP-nél (? biztos?) a sarkon, és mentünk a Dunára (ideiglenes jelleggel). Focimeccs volt lenn, sok nép volt, mi pedig jól elhülyéskedtünk az úton, majd a madárleshez mentünk (de nem másztunk fel). A folyóparton álltunk és édelegtünk, mondanom se kell, milyen csodás volt, és hogy szállt az idő. A hajam persze mindig pofátlanul az arcomba lógott, dehát ezt már megszoktuk. ;)
Szóval egyszer csak észrevettük, hogy mintha késésben lennénk, ezért (nagynehezen) elindultunk a Drinkhez, ahol még nem volt senki. Ezen kicsit meglepődtünk, de Ákos telefonhívásával kiderült, hogy 6-kor pakolnak Turánál. Értelemszerűen a következő útunk Turáékhoz vezetett, útközben találkoztunk Fecóval, majd később hívott minket Tura, hogy mégse' menjünk, mert felesleges. Ígyhát a glesszháusz melletti parkban múlattuk az időt, aztán kicsivel később mentünk Hannáékhoz - haza.

Hanna bemutatta a szobáját, és teljesen elkényeztetett. :) Béláné irigykedve nézett minket a kanapé háttámláján ülve.
Kicsivel később megjött a család, és "vacsoráztunk". Ennek előzménye, hogy eléggé tartottam a családi vacsitól, mert azt gondoltam, hogy sablonos kérdések tömkelegébe és kínos feszengésbe fog fulladni az egész. Ehhez képest ez a visszájára fordult. HannaApu olyan volt, amilyenre számítottam. Laza, de tipikus apa, aki nem enged akárkit a lánya közelébe. Ákossal beszélgettem például Veszprémről a nekem kitöltött nagyfröccsö(ke)t kortyolva.
3/4 8-kor a szülők átmentek valamelyik ismerősükhöz kellemes Húsvétot kívánni, mi pedig beültünk a nappaliba DVD-n zenét nézni/hallgatni. Áki negyed 9-kor ment el otthonról, Hannámmal így ketten maradtunk (na meg B.B. King a blues-zal DVD-ről). Ahogy Neki is mondtam, olyan volt az egész, mint egy álom. Ennyire tökéletesen boldognak még sosem éreztem magam.
Leoltottuk a villanyokat, és 21h-ig tartó alvásról határoztunk, amiből persze nem sokminden lett, mivel diszkréten felfaltuk egymást. Mint a mesében: békében elterülve csak az ajkak érintkezése hallatszott, a levegőben áradt a boldogság, a külvilág teljesen ki lett zárva és csak Ő meg én léteztünk.
Az idillt a hazaérkező szülők és a közelgő indulás törte meg valamelyest 3/4 9-kor. Ismét Hanna szobájába felhúzódva édelegtünk még kicsit pécsi képeket nézve, amellyel valamelyest betekintést nyerhettem Hannám hétköznapjaiba. Utána megtapasztalhattam, hogy egy nő mennyi idő alatt készül fel az estére... ;) Az indulás végül kb. negyed 10-re tolódott, de pillanatok alatt a Drinkben üdvözölhettük Pandát, Fruzsit, Julikát és húgát, Turát és Dénest, Fecót és Sanyit. Mivel még volt idő a kezdésig, kicsimmel átnéztünk yankeebe, ahol nem voltak sokan, és kb. 20 másodpercnyi lent tartózkodás után vissza is mentünk. Viszonylag gyors egymás-utánban megittam két korsó sört, ezzel súrolva a józanság határát.

Egyszercsak elkezdte a Ribogzi. Én személyszerint nagyon jól éreztem magam, de ahogy észrevettem, ezzel a többiek is hasonlóképpen voltak. Turáék határozottabban játszottak, mint a legutóbb, bár kevesebben voltunk, mint akkor. Mindazonáltal teljesen elégedett voltam, hisz' minden stimmelt. Na, jó, Julika továbbra sem volt túl barátságos velem, dehát ezt már megszokhattam. Legalább már szóra méltatott.
A Ribogzi után Hannámmal átmentünk pizzásba. Ő fázott, engem valamelyest fűtött az alkohol. Ahogy beültünk hátra, majdnem elkezdtem sírni örömömben, ami biztos a józanságküszöb átlépésének is köszönhető volt.
Visszatérve Drinkbe hallgattuk még egy darabig a Rocktár feldolgozásait, majd fél 2 előtt hazamentünk.
"Otthon" szép csendben beosontunk, miután a kiskapunál elhadartuk a Fekete Pétert. Gyorsan lezuhanyoztam, aztán mentünk aludni (külön-külön). Ezt persze hosszas búcsúzkodás előzte meg.. :)
Reggel kávéval és csókkal ébresztett a drága. :) Elmesélte, hogy elég hamar elaludtam, de még visszajött hozzám, hogy átállítsam a mobilom 5.00 helyett 5.30-as ébresztőre. Erre nagyon homályosan emlékszem csak, inkább álomnak hittem. Hát igen, fáradt voltam.
A buszra idejében kimentünk, volt időnk rendesen elbúcsúzni is.
"ILYEN ŐSZINTÉN NEM MONDTAM MÉG
A MÚLTBÓL FELDERENGŐ EMLÉK
EGY ILYEN NŐ, MINT TE, VOLT MINDEN ÁLMOM...
MINDEN ÁLMOM..."
[KEPSZLOKK JUNKIES]

Szóda a kézbe / Esti party

Hartán a buszmegállóban fáradtan még azon az állásponton voltam, hogy nem megyek sehova locsolni, hanem bedőlök otthon az ágyba és ki se lehet engem robbantani onnan. Ehhez tartottam magam kb. Mezőfalváig, majd hazáig meggyőztem magam arról, hogy a Davecéknek adott ígéret és a muri kedvéért megyek mégis.

Fél 10 után a templom mögött vártam is őket (miután 8.37-kor hazaértem), kb. 3-4 perc késéssel érkezett is Fekete meg Hekkel. Réka nem volt otthon, Dalmánál megint bevetettük a "Pimas-beugrik-a-kerítésen-és-hátulról-támad" c. játékot.
Tündénél Hekkellel beosontunk a ház mellé, majd amikor Davec kellően kicsalogatta szegény lányzót, hátulról is kapott szódát. Fruzsinak pedig csak annyi kérése volt, hogy még szárazon hadd menjen le a lépcsőn, és csak utána kapjon vizet. :)
Győri Zsuzsinál még én is kaptam vizet.
Kínáltak minket konyakkal, sörrel, borral, unicummal, úgyhogy a fáradtságomra még kicsit rátöltöttem... Hazafelé pedig még bementünk Wellnerékhez kicsit, csak lazulni.

Este 7-kor összegyűltünk Wellneréknél, hogy onnan induljunk és csapjunk egy görbe estét. Csebo nem jött, viszont Davec, Hekkel és unokatesója jelen volt.
A benzinkúton a bevásárlás az összedobott pénzből igencsak jól sikerült: 20 sör, 19 kisjäger 5100 Ft-ból. 9-re odamentünk Györéékhez, mivel elvileg náluk pókereztünk volna. Azonban senki nem volt otthon. Kint vártunk a kerítés alapján ülve, lementünk a pékséghez kenyeret venni, Horváth Gergő és Sörö meg már égre-földre keresték, de csak nem találták sehol. Már megjöttek a szülei/tesói, és később mi is elindultunk, amikor Hekkel észrevette, hogy megérkezett. Persze nem engedett be minket a srác, pedig még csendben is maradtunk. ;)
Elmentünk még a Zoli-bolthoz, ott megittam 5. sörömet, aztán szépen mindenki hazament.
Fruzsival MSN-eztem éjjel - részegen. Visszaolvastam, amiket írtam, és hát... xD

Csendesülős

Suli után mentem Timiékhez (8.-as lány) bemutatkozni anyukának. Erről még nem írtam, lényegretörően csak annyi az egész, hogy június 1-jén lesz a FeZeN Klubban Rómeó Vérzik, amire megyek tesómmal, és Timi is szeretne jönni. Csakhogy anyukája nem engedi egyedül, ami mondjuk érthető, és Timi engem kért meg, hogy "kísérjem el", azaz hogy hadd jöjjön velünk. Ehhez viszont be kellett mutatkoznom anyukájánál, hogy tudja, kire bízza a kislányát. x) Elég vicces volt a dolog, tulajdonképpen 10 percet, ha lehettem náluk.

A negyed 5-össel újra bementem a városba, mivel most tényleg megtartottuk a Csendesülős estet a Telekiben. 5 előtt a Telekinél álltam tehát, mikor Szalci és Erik (a dobos) megérkeztek (róluk sem tudtam), és együtt bementünk. MózsBarbival és Erzsóval is találkoztam, Győri Zsuzsi is jelen volt.
A 3-as termet rendezték be tornatermi szőnyegekkel, mécsesekkel, hangulatvilágítással, teát is főztek, majd jöttek az első fellépők. Egy gitáros srác és egy énekes csaj, ügyesek voltak. Egy lány szólóénekelt, majd egy színpadias előadást mutatott be egy fiúval, egy szerelmes dalt énekeltek el kész koreográfiával. Ekkor megállt kicsit a műsor, lehetett tenni-venni, beszélgetni, közben mi nekiláttunk a rögtönzött produkciónknak.

Hiperkarmákat gitároztam és énekeltem, nagy sikere volt a dolognak, meg is lepődtem. Gyakorlatilag aki ismerte a dalokat, velünk énekelte. Tiszta tábortűz-érzésünk lett. :) Csongorral Kispált is játszottunk, meg mindenfélét, ami eszünkbejutott.

"AKI SZÁMÍT, AZT TE SOSEM LÁTOD
AKI VALAMIT IS AKAR AZ A JÓBARÁTOD!"
[KEPSZLOKK HIPERKARMA]

Türelemjáték Hannával

Hannám már egy órával az érkezésem előtt a buszmegállóban állt, majd még hazament (és visszajött), mivel elnézte az érkezés időpontját. :) Az utazást amúgy szinte végigaludtam.
Mentünk a Dunára pokróccal, tollasütőkkel és még pár aprósággal felszerelve. Eleinte elég álmosak voltunk, dehát ez érthető az 5 órai kelés után.
Némi pokrócon-hentergés után Hanna kitalálta, hogy tollasozzunk. (Persze mire felkeltünk, pláne, hogy mindig visszadőltem... :) ) A tollaslabdázás elég viccesre sikerült, gyakorlatilag ekkor is többet foglalkoztunk egymással, mint a játékkal. Leültünk a sóderes földre és édelegtünk.

Visszaültünk/-feküdtünk a plédre. Napfény sütött a lombos fuck alá, a Duna hullámai zenéltek. Hannám gyönyörű volt, rengeteg ideig heverésztünk ebben az idilli nihilben, és nincs rá jobb szó, szerelmet érzek iránta. Csodás volt vele lenni; persze megint elkényeztetett a kis cseles... ;)
Például előrukkolt a türelemjátékkal. Roppant egyszerű a feladat: ajkával közelít az enyémhez, és ki kell várnom, amíg ő csókol meg - én nem "kezdhetem" a csókot. Később Hannám nehezítette a dolgot, mert összeérintette a szánkat, de még elhúzta. x)

Kaptam tőle ajándékot! :) Igaz, hogy csak 25-én lesz a névnapom, de mivel sajnos csak azután pár nappal találkozunk valószínűleg, így már előre átadta a nyakláncom, amit ő csinált, és rá van fűzve egy pengető. Zsír. :)
1-kor fél 2-kor 2 előtt elindultunk a Dunáról a Pizzásba, addig természetesen folyamatosan visszarántottuk egymást a plédre. :) Oda hívtuk Dórit is. Csocsóztunk egyet, én pedig kezdtem elfáradni a koránkelés miatt.
A 16.10-es busszal mentem haza, de csak miután Hanna befújta a sálam. :)

Az Olvasótól és elsősorban magamtól elnézést kérek a silány megfogalmazásért. Ennek oka elég prózai: ezt már másnap dél körül írom, és másnaposságom miatt képtelen vagyok a magamtól elvárt színvonalon megírni a történéseket. Pedig csodálatos volt.
Nade miért vagyok másnapos? Íme...

Kimentünk Wellner Dávid 17. szülinapját megünnepelni. Részletesen nem írom le, mert már sokkal később írom ezeket a sorokat, de elég csúnyán betintáztunk sárgadinnyevodkával, pálinkával, háziborral, sörrel és pezsgővel... :P

Egy hónap

Ma vagyunk egy hónaposak Hannámmal! :) Le kell írnom, hogy ilyen boldog még talán soha nem voltam, pláne nem ennyi ideig - és ez még csak a kezdet.
Babonás ember lévén ezt le is kopogom; és ajj, annyira szeretem...! :))

A szálkát látni véli

Ofő ma sikeresen felhúzott. Félrehívott minket Imivel, hogy nem vittük-e el a nullás teremből a switchet... Magyarul elloptuk-e. Mondom neki, hogy nem, bár eközben az államat is fel kellett kaparnom a padlóról a feltételezést hallva. Imi is mondja, hogy nem, mire ofő:
Rendben, így elhiszem.
Kösz, a kurva anyád.
Rohadtul nem ismer, borítóról ítéli meg a könyvet, akárcsak az inkább nem megnevezett felbujtója.
Köszönöm a feltételezést, nem én voltam.

Anyád pedig biztos csuklik...

"ÉN MINDEN TANÁRT ÁLDOK
DE CSAKIS , MERT TŐLÜK MEGTUDHATTAM
HOGY MILYEN NE LEGYEK
NEHOGY OLYAN LEGYEK ÉN IS, MINT ŐK!"
[KEPSZLOKK ELEVEN HOLD]

Anatómiailag megkérdőjelezhető

Röhejesen különleges álmom volt: a férfiak ki tudták cserélni a farkukat! Pl. tesi után, amikor mindenki megizzadt, kapásból ment a péniszváltás. xD Ráadásul kettőt is egymásra lehetett húzni, vagy le is lehetett venni, ha nem akartál magadnak phaszt. Lol. xD

Kórustalálkozó, az

Negyed 6-kor volt próba az ARÉV-ben, rengeteg régi kedves ismerős és a mostaniak is jelen voltak a Kodályból.
Nem akarok sokat írni, szép volt a (ha nem tévedek) V. Fehérvári Kórustalálkozó megnyitója, a Kállai kettős nagyon jól sikerült.

Buzzal, Nórival, Katával és Zsuzsival mentünk a Budain a Piac tér fele, mikor egyszer észrevettem, hogy Patrik van mögöttünk. Buzz-zal elkezdtünk sietni, de a lányok nem vették a lapot, így én velük maradtam, de Barni nagyon előrement. Patrik elment mellettünk, mi persze egészségesen paráztunk, majd azon aggódtam, hogy Buzznak hátulról simán nekiugorhat... 20-30 méteren keresztül Buzz közvetlen közelében ment, majd elkerülte végre. Nagy kő esett le a szívünkről...

Nóri hazament, Katát és Barnit elkísértük egy darabig Zsuzsival, majd lenéztünk Marximba (mivel voltak lenn ismerősök a suliból, akik szartak ránk x) ), ahol csippendél-só volt. Lol.
Találkoztunk Gergővel, majd vele mentünk egy darabig, megálltunk egy parkban, ahova jött Miki (Gergő ismerőse) és vízipipáztunk. Ezzel beléptem a ninja-klubba, aminek a beavató szertartásaként - Gergő után - beugrottam egy bokorba. xD
Fél 11-essel hazajöttem, és Zzz...

Reggel 8-ra mentünk a Hermann zenesuliba kóruspróbára, aztán a Szent István Művelődési házban szerepeltünk a kórustalálkozó alkalmából szervezett hangversenyen. A fél 2-essel utaztam haza Zsuzsival.
Este 5-kör találkoztunk az Országalmánál, megejtettünk egy villámgyors próbát a (talán) Szent Imre templomban (nem biztos). A vegyeskaros fellépésen még ott voltam, azonban a férfikariról elkéretzkedtem, hogy haza tudjak menni a fél 8-assal, és időben odaérjek Wellnerékhez Csebo szülinapját ünnepelni.

Elég sokan voltunk: Dávid, Bazsi, Csebo, Hekkel, Ádám (Hekkel unokatesója), Davec, Györe, Márk (Györe unokatesója), Jenovai és egy ideig Roxi. Pókereztünk és szépen fogyasztottuk a sört, bort, kevertet, miegyebet, közben szólt a zene. Ádám csúnyán bekészült, a kutyaól mögé letett pár vukot.
Fél 2-kor hazamentünk. Jól éreztem magam.

Mindenütt jó...

Egy érdekes adat: a péntek-szombat 48 órájából (ha az alvást és a reggeli/esti szokásokat nem vesszük bele) 2 és felet voltam otthon - tehát ennyi szabadidőm volt szerény hajlékunkban. Csodás.

Éneklő ifjúság

E napon rendezték a Táncházban az Éneklő ifjúság névre hallgató versenyt. A sulink kórusai mind arany oklevelesek lettek, a lánykar ezen felül az Év kórusa címet is bezsebelte. Ügyesek a csajok.

Névnap

Reggel Szabi, Kriszta és Kata meghatottak a névnapi meglepetéssel: kaptam egy Kerüld a másnaposságot! Maradj részeg feliratú kitűzővel, és egy eszement jó pólóval: felfele mutató nyíl, alatta: Az ész, nyíl a szívemre, alatta: Az érző szív, nyíl lefele, alatta: A Legenda. :) Tényleg meghatottak.
Két lyukas órában a közeli parkban filozofáltunk Buzz-zal és Mariannal. Egyszer lehet, hogy megfogalmazom és leírom olyan ügyesen a gondolataimat, mint délután.
Negyed 5-től negyed 8-ig fociztunk, és egész jól ment. Örülök.

A legjobban mégis az esett, amikor Hannát felhívtam, és amint felvette beleszólt, hogy "Boldog névnapot!" és beszédéből érezhettem, hogy mosolyog, és hogy szeret. :)

Lajos lefejeli

Nulladik óránk (tesi) végén kimehettünk az udvarra focizni. Éltünk is a lehetőséggel. Egyszer a labda a kerítéshez gurult, és meg odakocogtam, hogy utána elvégezzem a bedobást, csakhogy nem vettem észre, hogy a két fémrúd között, ahol elfutok, egy fejmagasságban elhelyezkedő vascső is van. Igen, lefejeltem. De elég durván. Természetesen egy szép kis púp nőtt a homlokomon, és még az orrom is belefájdult. Föci és kémia után hazajöttem, mert nem enyhült a fájdalom.
Persze, hogy lekéstem a 9.50-es győri buszt, ebből következik, hogy a dokihoz se értem oda - nem tudom, miért emlékeztem ráadásul arra, hogy délután van rendelés...

Mikor e sorokat írom, már csak úgy fáj a púp, ha hozzáérek, de elég kába vagyok.
Azonkívül hogy lehettem ekkora fallosz, hogy nem veszem észre azt a rohadt csövet? :) Ott volt a szemem előtt, baszki...

"DE LÁTOD MÁR RENDBE' VAN MINDEN
ILYEN KÖNNYEN AZÉR' NEM MENEKÜLÖK INNEN!"
[KEPSZLOKK TANKCSAPDA]

Próba nyelvvizsga

Úgy volt, hogy ma írunk egy próba nyelvvizsgát az Unió nyelviskolában, vagy hol. Végülis én vétóztam meg a dolgot, amiről tanárnő még nem tud, tehát nyílván abban a tudatban van, hogy elmentünk. Az osztályból csak Szabit és engem érintett a dolog, Szabi pedig nélkülem nem akart elmenni.
Hogy mit fog szólni a tanárnő, azt nem tudom nagyon is jól tudom, dehát ez van.

FMD / Csebo születésnap II.

Osztályunk kamarakórusa fellépett a Fejér Megyei Diáknapokon. Ofő rossz hangot adott, és teljesen rosszul, hamisan kezdtük a Yesterdayt... Gáz volt, de utána csak elénekeltük valahogy.

Szereplés után kimentünk a Tópartihoz a partra süttetni a hasunkat. Mentem Buzz Babettájával, ültünk a fűben és rendeltünk pizzát. Kriszta, Arady Enikő és ikertesója (Kriszti), Buzz, Gábor, később Kató, Rita és egy régi osztálytársuk, Vera, aztán egy ideig Fui és Szilvi is ott ült, Kata is, csak ő dél előtt hazament. Benéztünk a zenekarok előadásaira is, meg rengeteg ismerőssel találkoztunk, egyszóval jól éreztük magunkat. Kár, hogy nem vittem a fényképezőt.

A kórháznál a buszmegállóban találkoztam a Ninjákkal, azaz egy részükkel (Gergő, Miki, Zsuzsi bátyja, két ismeretlen arc, akik jófejnek tűntek). Mennek Bölcskére Kanna Fesztivál-t rendeznek. A legközelebbire én is megyek. :)
Amúgy a bajai busz csúnyán tele volt emberekkel...

Este fél 8-ra átmentem Balázshoz, megvártuk Davecet és Hekkelt, majd mentünk Györéhez. Roxi fogadott minket, bementünk, letettük a hozott dolgokat, megjött Edit. Elindultunk a kútra söré'.
Kútról megint egy tálca sörrel távoztunk. Hopp. :) Visszafele találkoztunk Lacival és Sörössel, akik Mirelláért mentek a buszmegállóba.
Visszaérve ott volt a (már múlt héten is meg-) ünnepelt Csebo is, úgyhogy felkezdtük a töményeket. Én egész este egy feles sárgadinnyét ittam, a whiskey-ből és egyéb nyalánkságokból most nem kértem, éreztem, hogy fáradt vagyok ehhez. Davec elég hamar betintázott, és hát... hőbölgött, ahogy szokott. Én meg csak kortyolgattam a söröm.

Az est egyik vicces tanulsága volt, hogy Laci és az én kivételemmel mindenki többé-kevésbé rá volt mozdulva Roxira. Roxi be is rúgott valamennyire, és adta is a fiúk alá a lovat rendesen. x) Józanul nagyon nevetségesen festett az egész.
Egyszer kint végre egyedül maradtam, és fel tudtam hívni Hannám. Utána Lacival beszélgettünk Davec hülyeségeiről (kötekedés) és erről a vicces, mindenki egyre hajt helyzetről.
Fél 11-kor lementünk a buszmegállóba Dávidért és Gergőért. Roxi is jött velünk, dehát részeg volt a lány... Nekiállt cigánykerekezni meg spárgázni az út közepén. (Hiába, a könyv is ott nyílik ki, ahol a legtöbbet használják... :P ) Amíg mi a buszra vártunk, Roxi eltűnt a Club 62-ben, majd visszafele egyszercsak újra velünk volt.

Davecék már jöttek elénk a Templom közben, mert valaki mondta, hogy valaki ölelgette Roxit, amíg a diszkóban volt. Kit kell megverni?. Persze visszafordítottuk őket, tehát nem csinált Davec balhét, de utána meg az est hátralevő részében (11h volt ekkor) Gergővel volt baja (amúgy tök mondvacsinált okokból)
Mindenesetre Dávid meghozta a rush-t, amit Davec, a már eléggé kész Balázs és szintén kiütött Csebo is kipróbált - Hekkel, Laci, Sörös, a csajok és én nem. Davec szinte folyamatosan szipuzta az üvegcsét, mert állítólag nem érzett semmit. No comment.

Az idő telt, megjött MolnárNiki, amin eléggé meglepődtem. Később Balázst hazavitte Sörös és Györe, szegény srác gondban volt a mozgáskoordinációval. Csehbognár felment aludni, később Davec és Hekkel hazament. Aztán elkezdődött a buli. :)
Legalábbis számunkra mindenképp, Kispálra és egyebekre tomboltunk. Körbeálltunk kézenfogva sokan, és egyszerre befutottunk a kör közepébe, majd ki, aztán vissza... és így tovább. :D Edittel hülyeségből egyszer vagy 5 percen keresztül pörögtünk ugyanabba az irányba, persze úgy elszédültünk, mintha bepiáltunk volna.

MolnárNikiben viszont pozitívan csalódtam, sokkal butább és egyoldalúbb diszkós picsának (diszkicsa) gondoltam, ehhez képest nagyon nyitott volt (bár részeg is.. :) )
Még megosztottuk egymással, hogy ki miért nem bírja Hekkelt és Davecet... Tulajdonképpen kibeszéltük őket. Az a fő probléma velük, hogy nem lehet megmondani a szemükbe, mi a helytelen a viselkedésükben, mert pontosan a nem kívánt módon reagálnának, és nem értenék meg, mit kifogásolunk.
Fél 2 után kicsivel Gergővel hazamentünk, a templomnál váltak el útjaink. Utána én észrevettem, hogy Reni és Tünde lépked előttem 30 méterrel. Utolértem őket, ami nem volt nagy kunszt, mivel mindketten illumináltak voltak. Mindenen nevettek. :)
És az est másik tanulsága, hogy jópofa józanul figyelemmel kísérni egy bulit.

Az üzeneted

(Íme pár szó az utóbbi időben felmerült filozófia kérdéseimről, amikről beszélgettem Buzz-zal szerdán)

Már jóideje foglalkoztat, hogy vajon ki tudok-e, ki akarok-e tűnni az átlagból, mert úgy érzem, van egy üzenetem, amit közvetíteni szeretnék az erre fogékony embereknek. Hogy mi ez az üzenet, ki fogadja be, és hogy mikor és hogy fogom megfogalmazni, ezek még javában a jövő kérdései, de mindenképpen a zenében akarom kifejezni magam.
Ez az a fajta művésziesség, ami - remélem tényleg - bennem lakozik. Csakhogy ilyet rengetegen éreznek, és sokan közülük valójában hétköznapi emberek, akik csak elhitetik magukkal, hogy átlagon felüliek. De mégis honnan fogom tudni, hogy én is csak egy naív, művészetre hivatkozó halandó vagyok-e, vagy valóban megvan-e az a talentum, amiről beszélek? Nyílván majd az idő eldönti a kérdést.
Továbbá elmélkedtünk még a bolondság és a művészet közti nagyon vékony határvonalról. Merthogy a zsenialitás és az őrület igenis egy hajszálon múlik, és nagyon nem mindegy, melyik oldalán áll az ember.

"HOL MARAD AZ ÜZENETED?"
[KEPSZLOKK HIPERKARMA]

Arra is rájöttünk szerdán, hogy Mariann Istenben, Buzz véletlenben, én sorsban hiszek. Ha mögénézünk, látjuk, hogy ők jóbarátok.

Ribozgi koncert - Harta, Műv.ház szabadtér

Hajnalban a már-már szokásos bajai busz elröpített Hartára. Na, nem röpített, de azért precízen a kiírt időpontra (7.39) ott voltam, és elindultam Hanna elé - mivel nőiesen késett. ;) Tettünk egy rövid kört, bolt/kocsma után járva, végül a Kisvendéglőben sikerült rágót és PM-t MF-t vennem.
Eztán elugrottunk Hannáékhoz letenni a táskám, majd vissza a Szobor-kertbe, ugyanis oda jött Dóri. Még amíg Hannával ültünk a parkban, eltekert mellettünk Panda, és fiúnak néztem. :) Hiába, reggel volt, na.

Zenesuliban Hanna sürgött-forgott, mi pedig Dórival nem győztük kapkodni a fejünk, hogy épp hol van. Hehe. Kiderült, hogy lesz felvonulás, úgyhogy átcipekedtek szépen a művelődési ház (és yankee) előtti színpad mellé, majd elsétáltak (és mi velük) a Glasshouse melletti parkhoz a sarokra, és indult a zenés menetelés. Dóri és én a pizzás előtt vártuk meg őket, majd csatlakoztunk és így visszakerültünk a majális helyszínére. (Amúgy volt 2-3 elég nagy sátor, alatta padok, természetesen sör és kolbász a szomjazóknak/éhezőknek)
A fúvószenekar nekiállt a hosszú, színpadi műsorának, kicsivel később megjelent Tura a horizonton. A focimeccsről jött, ők is beneveztek; később Dórival meg is néztük egy meccsüket. Nem voltak olyan rosszak, mint amennyire Tura mesélte, az utolsó percben kaptak csak egy gólt.

Mire visszamentünk a színpadhoz, a zenekar már nem játszott. Hoppájé. Dórival elkezdtük keresni Hannámat, szerencsére visszaindulva a légvár mellett szembetalálkoztunk Vele. :)
H: Többet ilyet ne csinálj! :) :*
Ennek örömére gyalogoltunk is hozzájuk ebédelni, Dóri is velünk tarthatott. Valami nagyonfinom borsós-húsos leves volt (nagyi miért nem tud pont ugyanolyat?), utána tojásos nokedli, de még megkóstoltuk a keleti fűszerezésű kakast is (tényleg csak kóstoltuk, mert már jóllaktunk) HannApu és -anyu is barátságosan bántak velünk.

Kis pihenés és lebzselés után átmentünk Dóriék házába, ami egyébként üres volt, a család többi tagja fürödni ment valahova. Ittunk tényleg forró csokit, és megnéztünk a Garfield 2-t. Dóri rajzolgatott/írogatott, és mi is inkább egymással, mint a filmmel voltunk elfoglalva. ;) Azért a lényege megmaradt, és tetszett is.
16h után valamivel járhatott ekkor az idő, és elindultunk vissza a faluba.
Dóri szép lassan elszomorodott. Már a suli udvarán se volt kedve frizbizni (ami amúgy vicces volt xD ), majd miután már pizzásban is voltunk egy percre és mentünk haza az időre (18h) való tekintettel vacsorázni, elmondta, hogy a nevelőapja (Nemonddki ) és a családi helyzet (nem az én dolgom, ezért nem részletezem - így is kurvasokat írok) bántja, nyomasztja. Vacsora előtt Hanna szobájában beszélgettünk hármasban erről, és sajnálom a lányt. Mindegy, nem írhatok róla, pedig (mint mindenről) Nemonddki-ről is megvan a véleményem... x/

Hidegvacsi után Ákival mentünk a majálisra. Pár ismerőssel már ekkor összefutottunk, és ami meglepő, Julika egész emberi bánásmódban részesített (köszönt például). Kár, hogy volt egy hülye megjegyzése az estével kapcsolatban...
A Ribogzi előtt egy gyengécske hastáncműsort láthattak az arra kíváncsiak, mi lehúzódtunk jenkibe egy korsó sörért és nyugiért.
20.30 után valamennyivel (nem néztem az időt) kezdett hát a Ribogzi, és jó kis koncertet adtak Sanyiék. A szél elég nagy ellenfélnek bizonyult, a fújta össze-vissza a lapokat, úgymond "lapozgatott a mappában". Egyszer (a Söpredék alatt) elment az áram. Pedig pont ekkor kezdett beizzani a nép, pl. Julikáék is táncoltak elől. A rend helyreálltával eljátszották egészben a dalt (szerintem a Chickenmother, a Fel kéne ébredni és a Pénz a lényeg mellett a legjobb ez a friss szám), és a közönség lelkesedése a koncert végéig kitartott.

Sör yankeeben



Hanna



Sokaság



Maga a Ribogzi

Belehallgattunk még a blues-zenébe, amit két idősebb úr prezentált, de aztán Dóri, Turi, Hanna és én lementünk a teletömött yankeebe. Szószerint úgy kellett székeket vadásznunk, hogy leülhessünk sokadiknak hátra egy asztalhoz (összesen 12-en ültünk ott). Még korábban meghívott Turi egy sörre, amit ő elég gyorsan megivott, és én is siettem, mert át akartunk menni pizzásba-. Így is tettünk.
Ők hárman eléggé fáztak, pláne Hanna, és hiába bújt hozzám, úgy remegett, mint a kocsonya. :/ Bent kicsivel jobb volt, és evett egy hamburgert, amit a felénél rámruházott, és majdnem elaludt az asztalnál. Közben visszahívtam Turit egy korsó sörre. Hannám fáradt és álmos volt, úgyhogy mire Turi kajája megjött, szinte meg is ittam a sört, és mentünk haza.
A következő bekezdés pedig azért nem publikus, mert irigy kutya vagyok. :) Amúgyis, eddig is már elégszer részleteztem publikusan a magánéletem magánéletünket.