Kontraszt

Imádom, ahogy megélénkülnek a színek az esőtől. Az aszfalt szürkéből feketévé lesz, a fű zöldből zöldebb, a panelház szürkesége mögött az esőfelhők sorakoznak, a pocsolyában megúszik a jelzőlámpa zöld fénye, meginognak, megtörnek a villanydrótok ívei a tükörképben.

Ha kreatívan nézzük...

Volt egy nem kifejezetten jó, de legalább viszonylag szorgos próba (azt értem ezalatt, hogy nem ment jól a zenélés, de a lelkesedés valamelyest előremutató volt a legutóbbi próbákhoz képest), továbbá Bandi egy igen érdekes kéréssel-kérdéssel fordult Krisztához (és hozzám), ami nem-publikus bekezdsét kíván... x'D

Szivaravató

...avagy 9. osztály avatása. Ha egy szóval, és nem túl frappánsan kellene jellemeznem, azt írnám, hogy szar volt. Ha egy szóval, találóbban kéne jellemeznem, azt írnám, hogy kaotikus volt. Ha több szóval kellene körülírnom, bajban lennék, annyi jelző jutna eszembe hirtelen. A probléma az, hogy nem lenne közöttük sem a - nem túl frappáns - jó, sem a szórakoztató, sem a megfelelő melléknév.

Mert hogy nem volt megszervezve, az nem kérdés. Az osztály összetartóerejét tökéletesen bemutattuk, szervezetlen, kaotikus, kapkodó volt a szivaravató. Szórakoztató feladatokat találtunk ki; és borzalmasan vezettük le a műsort.
Több szót erről ne is.

Olympus és az utómunka

(KisDóri nővérétől kértünk kölcsön egyik nap egy gépet, azt az Olympus E-500-at, amit Prágába hozott magával. Az eredeti cél tablófotózás, vagy legalábbis annak a kipróbálása volt, de egy-két felvétel erejéig a saját malmomra is hajtottam a vizet. Az első képen vágás, színtelenítés és zajszűrés, a másodikon kb. háromszor ennyi utómunka van - mivel itt részben ez is volt a cél-.)

Hiperkarma - megint

(Nem szomorkás a hangulatom, de a buszon hazafelé megálmodtam, otthon megvalósítottam, és íme. Szép?)

Amitől Aranka is padlót fog

Tudtam én tegnap is, hogy valamit kifelejtettem, és az imént eszembejutott, miről akartam írni: tegnap Tóth Enikő felelt történelem órán. Khm.
Muszáj kiemelnem három gyöngyszemet csodás mondatai közül.

1.) - A kérdés: miért nem döntöttek a demokrácia mellett, amikor 1920 körül államformát kellett választania Magyarországnak?
"Mert nagy lett volna a demokratikus lázongás."
2.) - A kérdés: melyik párt jutott kormányra?
"Hát a Clerk-ék."
(Clerk antant diplomata volt, akit azért küldtek Magyarországra, hogy rendet tegyen.)
3.) - A kérdés: ki lett a kormányzó?
"Tisza Kálmán"
(Esetleg Tisza István, bár ő is csak annyiban helyes, hogy legalább abban a korban politizált. Egyébként Horthy Miklós...)
Aranka itt feladta. Megmondta Enikőnek, hogy ezt - így, pontosan - nem bírja tovább, inkább üljön le, kénytelen beírni az egyest.

Ez nem a te heted

Nehéz ilyenkor megszólalni; végignézve az elmúlt hét napjait, elmondható, hogy ez nem a te heted. Szerdán késtem kórusról - pontosabban korábban kezdődött, három óra helyet fél háromkor -, később elhagytam a sálam, a nagyonszép zöld-sárga gyapjúsálat, amit Jucitól kaptam, és gyapjú természeténél fogva bök (de hozzá lehet ám szokni). Próba nem volt, ugyanis éppen aznap szerelték a szakértők a villanyt a próbateremben. Ezen a napon álmodtam azt, hogy mellem van, de már álmomban is tiszta sor volt, hogy mindez csak poénból van így, és fújtuk rá a tejszínhabot, és nevettünk, és néztem magam a tükörben, lila melltartóban. Identitászavar...
Szintén ezen a napon kezdődött el a háromnapos gyomorfájásom, amit máig nem tudok mire vélni, szerintem megfázott a hasam. Mindenesetre szörnyű volt, pláne, hogy csütörtök este komolyan azt hittem, sose' lesz vége.
Csütörtökön azért egy jó dolog is történt: Kriszta a suliban megtalálta a sálam.
Pénteken estére a gyomorfájást felváltotta a fejfájás.

Forradalmárok

Tesómmal épp az imént beszéltük meg, hogy forradalmárok vagyunk. Hogy miért? Időnként ránézünk az órára. Ez idáig nem érthető, de ő legtöbbször 19:56-kor, én pedig szinte minden nap 18:48-kor tekintünk a ketyegőre. Biztos van valami különös erő, ami az említett időpontokban arra sarkall minket, hogy nézzük meg az időt.

"ILYEN FORRADALMÁR MINDEN VÁROSBA KELL
NEKEM MEG EZ A VÁROS NAGYON MEGFELEL..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Mákos

0/3 tételt tudtam reggel, pedig 7.45-kor emelt törin pótló tételdogát íratott Aranka. Az esélytelenek nyugalmával ittam meg Marximban a kávém, közben Jucival és Erikkel beszélgettem és átnéztem a Trianon-tételt, hogy legalább 33% esélyt adjak magamnak. Késve értem be, de Aranka még nem kezdte az órát (+2 mázli-pont). Megkaptam a lapot, rajta a források a... trianon-tételhez. (+7 mázli-pont) Egyszerre futott le bennem az ezazgetzimekkoramákomvanmár és a höhöeztnemhiszemel program, aztán írtam belőle két és fél oldalt. A hármas-négyes garantált.

Korcsolya

A Kodály-hét keretein belül ma sportnap volt, úgyhogy öt rövidített óra után mentünk a műjégpályára. Két éve nem koriztam, és ennek ellenére egyszer sem estem, ami egész jó teljesítmény. Krisztával és Buzz-zal jól szórakoztunk, kár, hogy csak egy órát tölthettünk a jégen.

Mákos - folytatás

Aranka kijavította a tételdogákat, azt hittem, lefordulok a székről, amikor meghallottam, hogy ötöst kaptam rá. :) Ráadásul megdícsért A., hogy nem csak megtanultam, hanem meg is értettem az anyag lényegét. Ez utóbbi állítással egyet értek, ugyanis tényleg értem, másképp nem írtam volna meg ötösre. Az, hogy 20 perccel a dolgozatírás előtt 10 percet rászántam az átnézésre, az még nem tanulás, de sebaj.

Utóbbi idők

Volt egyszer egy szerda, akkor volt a jam-próba. Imi meg én kicsit korábban le tudtunk menni, úgyhogy egy jazz-es témát, és még sok mást (Pink Panther) játszottunk.
Volt egy szombat, amikor Bandi-nélküli próba volt, mert azt hitte a srác, hogy nem próbálunk, úgyhogy nem jött. Mi négyen azért összeraktunk egy új, nagyon_állat -minősítésű dalt Pillangó, a rétre való címmel.
Vasárnap saját dalt (Patt) vettem fel Bandi laptopjára.
Ilyesmi.

Ment& Másképp koncert - Rasid

Hirtelen jött, hirtelen ment a mai koncert; egyrészt az utóbbi kb. 4 nap alatt szervezte meg az Indigo utca legállandóbb, oszlopos tagja, Isti. Minden felszerelésünket vinni kellett, ami egy csordultig megpakolt Peugeot 3087-et jelentett. (Tudtad, hogy a google kiadja a peugeot szót helyes írással, ha beírod a keresőbe fonetikusan [pözsó]? Ezen röhögtem könnyezve az imént.)

Némi téblábolás után - amibe beletartozik egy improvizatív karácsonyi ajándékvásárlás is és egy kellemes-tartalmas beszélgetés Barbival - megtörtént a hangbeállás, úgy, ahogy. Az Indigo utca produkció ismét nagyon tetszett, igaz, alapvetően most is egyedül nyomta Isti. Remélem egyszer már tényleg összeáll a teljes zenekaruk, hogy megszólaljon ez a zene élőben. Olyanok a dalok, hogy bármikor szívesen hallgatnám őket.
A mi koncertünkre pedig a helyes kifejezés a nyílvános próba, annyira kevesen maradtak. A végére csak ismerősök, azok közül is csak néhány, plusz a Kipu zenekar énekese, annak egy haverja, KlecskaMarci és a Rasid dolgozói. Én azért élveztem a dolgot, bár ennyire kevés ember előtt egy ilyen furcsa kialakítású pincehelyiségben tényleg nem sok értelme volt próbálkozni...

Az idei Karácsonyról - utólag

24-én nyugodt, békés családi hangulatban otthon töltöttem az időt, rakott kel sütéssel, karácsonyfaállítással és -díszítéssel, utolsó-pillanatra-hagyott ajándékcsomagolással, hasonló _kellemességekkel_ telt el a nap. Nővéremnek egy gyapjúsálat, anyumnak egy szép gyertyatartót ajándékoztam, ők pedig Napirajz-könyvvel és fotóalbummal leptek meg.

25-én jártam Krisztánál, agyonütöttük az időt délután. A Rádió presszóban is voltam este Gebe-Bandi-Barbi-Pepe társaságban.
26-án Imivel és Krisztával találkoztam délután, plusz véletlenül összefutottam az ajándékgyártó Gebével.

Tudom, hogy keveset írok, tudom, hogy azt is csak vázlatosan, sajnos most ilyen hangulatom van. Majd jövőre bepörgök.

Különösebb cím sem jutott eszembe ehhez a kellően jelentéktelen naphoz, amikor az idő (de legalábbis a délután) nagy részét a próbateremben (és a kocsma rész biliárdasztalja körül) töltöttem. Egy-két dolog mégis megemlítésre kerül, pl. Imi szép sálja, amit Zitától kapott, vagy az, hogy többé- de inkább kevésbé megbeszéltük az illetékesekkel a szilveszter kapcsán felmerült hogyan-mikénteket, vagy az, ahogy kivitt minket Imi a fagyos ablakú Suzukival a buszmegállóba. A többiek paráztak, én már megszoktam... ;)

Quit-smoking program

Tegnap este az indokolatlan derültség közepette futott át az agyamon egy ötlet: jön az új év, elgondolkoztam; változtatni márpedig lehet dolgokon, így azon is, hogy dohányzom. A terv a következő: fokozatosan szoktatom le magamamat a káros szenvedélyről, '09 januárjában minden hétfő nem-dohányzó nap. Februárban a csütörtök is csatlakozik ehhez, márciusban már vasárnap sem gyújthatok rá, áprilisban nem füstölöghetek mondjuk kedden, ésígytovább.
Elvileg így július hónapban (ami ideális, mivel addigra az érettségi is lezajlik) nem-dohányzóvá válok.
Egyébiránt a napok azért nem egymás után tűnnek el (hétfő, kedd, szerda, stb.) mert figyelembe veszem, hogy kezdetben ne legyen egymás mellett két nem-dohányzó nap, plusz a zenekar-próbák napjai (szerda, péntek, szombat) az utolsó "betiltott" napok között legyenek.
Hajrá, seggfej!

Szilveszter 2008

Sokáig úgy nézett ki, hogy Széplakfelsőn töltjük az óév utolsó - és az újév első néhány óráját, de technikai (fűtés-, vízellátás) gondok miatt végül nem így lett; ehelyett Csákváron szilvesztereztünk. A társaság ugyanazon emberekből állt, mindössze a helyszín változott. Felsorolás jelleggel: Bandi, Anita, Gebe, Barbi, Süti, Kriszta, Buzz, Szabi, Szalci, Pepe, Barbus (Szabi egyik ismerőse), Lilla (a házigazda) és én.
Pepe meglepetése a fiúk számára egy spermaformájú üvegcse volt, amiből vanílialikőrt hörpintettünk.
Viszonylag hamar sört bontottunk, tequiláztunk, még abszintot is ittam, megkóstoltuk Szabi mézespálinkáját is, Gebével vodkáztam egyet, sör, sör, vbk, vbk, szóval éjfélkor már összecsúszott a kép.

Később már határozottan kiestek dolgok. Folyton Bődöcsöt hajtogattam: Nem, nem, nem, nem, nem... rövidet nem... - mondanom sem kell, ezt azóta is a fejemhez vágják széles mosollyal arcukon, akik ott voltak. Szóval szépítgetés nélkül, berúgtam, mint az albán szamár, amire nem vagyok büszke; ugyanakkor nem szégyenlem annyira, mivel szilveszterkor talán még el lehet ezt nézni.
Egyébként egy kisebb palota Lilláék háza, galériás tetőtérrel, szélvédőnyi LCD-TV-vel, bőrgarnitúrával; azt hiányoltam, hogy a hűtő nem beszélt hozzám - bár lehet, hogy kicsivel több alkohollal ez a kérdés is megoldódott volna. Mindenesetre pozitívum, hogy ilyen anyagi háttérrel roppant szerény (és szimpatikus) Lilla.

A reggelt - már amennyire reggelnek számít 11 óra - rosszullét fűszerezte, amit macskajaj váltott. A szigorú 'mentesvíz- és frisslevegőkúra segített.
Délutánra jutott még a jóból: a Tisza Volán Székesfehérvár-Szeged járata szónélkül elment mellettem, pedig a buszmegállóban álltam. Lehet, hogy jelzőrakétát kellett volna fellőnöm, vagy a busz elé ugrani, ahogy a viccben: Szofőrbáci szofőrbáci ájjonmeg!