Királyok, síelők...

"ÉS PRÓBÁLNAK NEKED SEGÍTENI
DE TE NEM VAGY BETEG...
NEM.. VAGY.. BETEG..."
[KEPSZLOKK HIPERKARMA]

Olvasnivaló II. (.doc)

"JÓZAN ÉSZ, MIKOR KIMÉSZ
ÉN BECSUKOM AZ AJTÓT
NE JÖHESSÉL TÖBBET ÚJRA..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Addig jár a korsó a kútra, míg bele nem esik a macska a forró kásába

Ebben a jelentős képzavarral indított bejegyzésben a tegnapi (nempublikus) önmagam tudnám ismételni, azzal a nem elhanyagolandó ténnyel megfűszerezve, hogy írtam egy 4-es, talán 5-ös esélyes irodalom témazárót. Tanultam és szerencsém is volt, ezt a kettőt együtt igazán szeretem.

Frenk

Csak tömören, mert hamarosan álomtól elnyomott fejem a klaviaturára zuhan.
- A buszpályaudvaron megtaláltam Adélt, kipróbáltam az eukaliptuszcigit.
- Nóri vonata 10 perc késéssel befutott. Nóri tényleg sokat beszél. :)
- A Fezenklubban pangás, koncert kezdése előtt Krisztával beszélgetés és nyugtató séta a Haleszban.
- Barnabás megérkezik, motorján elvitt hozzájuk, majd vissza is hozott a rend kedvéért.
- Nórival és Adéllal kiegészülve a nagyteszkónál csövezés hajnali 3/4 4-ig.
- Első busz, első vonat, mindenki haza.
Tetszett az este.

Megtanult

Imivel, Szabival, Buzz-zal és Csecsével forgattunk egy reklámfilmet angolra a szennyvíztelepnél a biciklis úton. Szabinak ehhez el kellett sajátítania a simson kezelésének fortélyait, és bravó! Sikerült neki.

És megtanultam szemrebbenés nélkül hazudni nektek mindannyiótoknak. Nesztek.

Baj van, baj

"Most érzem úgy, hogy kiismertem a környezetem, a környezetem is engem, és tovább kéne lépni. Előbb rácsapni majd felborítani az asztalt, kiinni azt a kis bort a pohárból és továbblépni. Venni kabátom kalapom a fogasról és egy "viszontlátásra" után kilépni az ajtón (ablakon) valami új felé. Csak azokat vinni magammal, akik fontosak, és, ami a lényeg, azoknak javát is csak a szívemben..." - ahogy ezt este írtam MSN-en valakinek.
"AZ ÉLETEM ÁLOM
A VÉGEMET VÁROM..."
[KEPSZLOKK JUNKIES]

És nem, Kriszta és én továbbra sem vagyunk egy pár, üzenem ezt azoknak, akik azt hinnék.

"ÉS NEM CSODÁLOM
HA TE SEM TALÁLOD
A HELYEDET..."
[KEPSZLOKK HIPERKARMA]

Felisút

Talán ma, különösebb ok nélkül jött el a várva várt enyhülés, amikor a közérzetem végre megüti az emberi szintet. Ennek jegyében telt a nap, kellően sok bohóckodással.
Barnival elgyalogoltam lyukasórában a MediaMarktba elemér', mert hülye azé' nem vagyok.

"NEM MUTATHAT, NEM IS ÁSHAT
OLYAN VERMET NEKTEK SENKI
AMIBŐL EGY CSETTINTÉSSEL
KINN NE TUDNÁTOK TEREMNI..."
[KEPSZLOKK HIPERKARMA]

És ezt alkottuk a hétvégén: nézelődj.
Este pókereztünk Balázséknál új készlettel (odabasz), hazafelé pedig a Vince kocsmától egy olyan részeg biciklist követtem, aki a felezővonallal szimpatizált, miközben újraírta az egyenes fogalmát (két pont között a leghosszabb út).

Nettó 8

Eme mozgalmas napon az átaludtak is beleértve nyolc órát tartózkodtam itthon, ami - nem sok. A Távirda úti Bahia-ban vettem eukaliptuszt, 300 aranyforintér'. Pesten olcsóbb állítólag.

Este Krisztával töltöttem az időm, fogyasztottuk a sört és ittunk puncsot, újra megpróbáltuk megfejteni magunkat és másokat. Sorra vettük osztálytársainkat, egyenként veséztük ki mindet, és - mily meglepő - ugyanazt gondoltuk egy-két kivételtől eltekintve mindnyájukról.
(Csak a rend és a békesség kedvéért: ugyan a következő bekezdés nem publikus, de néhány alpári vélemény elkerülése végett hasonlóan trágár módon kijelentem, nem, nem dugunk.)

Jövedelmező a póker-biznisz II.

Este Balázséknál megrendezésre került egy zártkörű pókerverseny, nyolcan indultunk, és ami a hangulat után a legjobb, +3000 HUF-fal tértem haza éjfélkor.

Nézd mit költöttem...!

Ahogy az mostanában lenni szokott, találkoztam Krisztával. Ittunk egy sört, majd - most kapaszkodj - Gazdálkodj okosant játszottunk. Igen, 17 éves fejjel. :) Mivel meguntuk, megtanítottam pókerezni. Na, jó, egész jól ment neki.
Az imént pedig költöttem egy verset a múlt heti hangulattól vezérelve, viszont csakazértsem lesz publikus. Dalt írok belőle.

Magánterület

Van, aki kulcsos naplót vezet, van, aki egy hónap után házasodik... ([cenzored link] jegyzetelget.)

"Túl korán nő fel a mai ifjúság"

Amikor a neten (kikapcsolódásképpen) teljesen céltalanul barangolok, és kattintások peches egymásutánjával rátalálok egy "vitára", melyet tizenkétéves Tokio Hotel "fanok" és "antik" folytatnak egymás közt; akkor úgy érzem, hogy - noha csak 5 év van körülbelül köztük és köztem, mégis - kiöregedett mogorva vénemberként csóválom a fejem levonva a tanulságot: az én generációm halott.

(15.30, és pimas már otthon? Igen, elmaradt a vgyk.
Említésre méltó még, hogy szereztem egy ötöst fizikából. Éljenéljen.)

Egy borzalmas hétvége Hartán

Mint előzetesen is írtam, segélykoncertet szerveztek a Ribogzinak, és mi is tiszteletünket tettük a rendezvényen... Ezen a hétvégén szinte csak a zenekar járt jól, ugyanis hál'istennek x ezer forint gyűlt össze a belépőszedésből.

A borzalmas hétvége vasárnapja

Reggel ahogy felébredtem, TuraAnyu hozta be tesómat a vécéről, mert ott elájult. Igaz, hogy a lábán jött be, de rémisztő volt: nem tudott magáról. Nem akarom részletezni, majdnem sírtam az ijedtségtől, szörnyű volt így látni. Hál'istennek rendbejött később.

Haragszomrád

Arra jutottam, hogy valami nagyon szétesett, valami nagyon elromlott, és vonatom már-már helyreállíthatatlanul kisíklott. Egyedül éjjel Hiperkarmát hallgatni... Mi ez, ha nem reménytelen?
Tessék, kárörvendők, most röhögjetek! Legyetek olyan kedvesek, és sorban nevessetek a szemembe, mert magamnak főztem, hát egyem is meg-.

Kérek mindenkit, hogy tudatosítsa bennem, hogy a hiba bennem van, mert pont erre van szükségem. Ha nem mondjátok ki, legalább gondoljátok így. Basszátok meg.
Csakazértis Lovasitól:

"RÓLAM ÚGYSE' ÉNEKEL SENKI
MIT TUDJÁK, HOGY ÉN
MIT GONDOLOK, MIT ÉRZEK?
NEHOGYMÁR KISZÁMÍTSATOK..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Mea Culpa

A tripla (hát igen, így alakult) irodalom órán Arany János Epilógus és Sejtelem c. költeményeit vettük. A hangulatomhoz illet, sőt, még gumikalapáccsal ütött is rá párat.
Egyébiránt Barnabás rendkívüli módon aggódhatott értem, mivel Imit is beavatta a hétvégén történtekbe; Imi pedig beszélt velem, ami - makacsságomból fakadóan - ugyan nem hatott rám kifejezetten, de mindenképpen jól esett. Köszi, srácok!

Az imént pedig hirtelen felindulásból rendbeszedtem az MSN-partnerlistám. Töröltem, nem is keveset, csoportosítottam, summa summárum: átláthatóvá tettem.

Egyébiránt gyorsan gyógyulnak a sebek.

Marximális

Mivel tudtuk, hogy elmarad az első két, mellesleg olaszóránk, így még tegnap elhatároztuk, és reggel véghez is vittük Krisztával azt az őrült tervet, hogy suli előtt iszogatunk egy kicsit. Az erre legalkalmasabb helynek a már reggel nyitva tartó Marxim-ot találtuk, ugyan egyikőnk sem szereti ezt, a fiatalok körében igen népszerű kocsmafélét. Odaértünk 8 körül, több réglátott ismerősbe botlottunk. Pl. Tibi. Míg elfogyasztottunk három sört, Tibi fárasztott minket. Haláli az a fazon.

Kissé kapatos állapotban értünk be órára... Be kell látni, sokkal jobb ittasan koptatni a padot! Persze Buzzék félig-meddig tudtak az akcióról és sejtették is, de egy tanár sem figyelt fel ránk. (Igaz, annyira nem piáltunk be, hogy kirívóak legyünk)
Sajnos énekóra felénél már kitisztultunk.

(Az oldalt látható plakát árulkodó lehet. Igen, a jegy megrendelve.)

Dettó

A délelőttről ugyanannyit tudnék leírni, mint tegnap, csak egy fokkal durvábban.

Rólam írták

"Ki kéne nyitni a szemét, hogy lásson valamit Hartán, Sergélyesen, Hannán, Krisztán, a cigifüstön, rajtunk, Turán és a pián kivül is..."
Kösz.

Kriszta nálunk

Bizony, a mai napon Kriszta járt nálunk. Különösebb ok nélkül, pár óra erejéig. Mutattam neki régi fotókat (avagy milyen volt Márk kicsi korában), szörföztünk a neten, miegyéb.
Miután elindult a busza, a hazafelé vezető úton láttam ofőt a kocsijával. Szerencsére ő nem vett észre...

Macska-kaparás ;)

Projekt-mít

Délelőtt egybegyűltünk Szilvinél, hogy az angol projekt (erről majd egyszer bővebben írok) ránk eső feladatát, a kérdőív összeállítását elvégezzük. Utána Krisztával elsétáltam anyám munkahelyéhez, mert az Alfa Volános chip-kártyám tönkrement, és pénzre cseréltem (a hazajutás érdekében) a használhatatlan bérletem. Imádom Alfáékat. Ehhez inkább nem fűzök különösebb kommentárt...

VI. Hiperkarma Halloween - Budapest, Gödör Klub

Igen! Ott voltam!
De nézzük meg közelebbről... A 16.39-es gyorssal utaztam díszes fővárosunkba, s hogy az az órácska, míg a vonaton ücsörgök, ne teljen hasztalanul, Hiperkarmát hallgattam és gyönyörködtem a sötétségbe burkolózó tájban. Imádom, ahogy egybeolvad az ablakban látott tükörkép és az azon túli, kékes-kormos égbolt. Pest ezernyi fénye pedig számomra szinte a Kánaán, teljesen bezsongok a fővárosi éjszakától.

Adél már várt rám a Déli pályaudvaron, pillanatok alatt megtaláltuk egymást és metróra szállva süvítettünk a Gödör irányába. Érkezésünkkor még nem álltak sokan a klub előtt, sőt, a bejárat is nyitva volt. Leültünk kb. 3 percre a közeli lépcsőkre, és mire felocsúdtunk, a kígyózó sor a bejárattal szemközti lépcsők közepén ért véget. Hoppá. Mivel rendeltem jegyeket, így nem teketóriáztunk: a bejárattól két méterre megálltunk.
Az elővételes jegyek átvételéről semmit sem (azaz egymással ellentmondásos tényeket) közöltek az embertelenül bunkó biztonságiak, viszont fél 8 körül így is hozzájutottam a ticketeinkhez.

A várakozás végével non-stop bolt után néztünk, találtunk, és vásároltunk - némi alkoholt. (sör, bor) Kisvártatva megérkeztek Nóri és Kármen (utóbbit és barátját most láttam először), bent lepakoltunk, és HorváthGergővel is összefutottam.
Az előzenekar (Plutó) koncertje alatt Adéllal sétáltunk a környéken, gyönyörködtünk a szép épületekben és fényekben.

Fél 11 felé visszatértünk a Gödörbe, épp akkor ért véget a Plutó műsora, és ami megdöbbentő: már akkor tele volt a nagyszínpadnál a placc. De faltól falig. Beküzdöttük magunkat második-harmadik sorba Nóriékhoz, és pár perc múlva már jött is Bérczesi, és a Zöldpardonnal elkezdte a koncert. Másodiknak a Secperc sújtott le, de hamar követte a Látatlan, R'n'R 2000, ?, Sosem voltunk senkik, stb. A közönségre megint panaszkodom, fel kéne fogni, hogy ha a lábad mellett szorosan egy idegen láb van (ennyire összezsúfolódott a tömeg), akkor nem célszerű lökdösődni... Adéllal kb. 5 szám után kivonultunk a színpad mellé, és a hátralévő időben onnan szemléltük az előadást. Amondóra viszont muszáj voltam visszamenni. HorváthGergő megtalált a sok ember között, együtt tomboltunk. x) Leírhatatlan. Az Amondó egy olyan dal, amiért már megszületni is érdemes volt.
Egyébként ennyire összeszedett Hiperkarmát még nem láttam. Igaz, Bérczesi rögtön két spanglival alapozta meg az estéjét, mégsem esett annyira szét, hogy tönkretegye a bulit. A vendégek (mindenki, aki valaha zenélt velük) kellemes ízt adtak a daloknak, ráadásul a vége felé két ritka dallal is előrukkolt a banda: a Frenk által elénekelt Purple Rain és a Szószerint is elhangzott. A második visszataps után egy új dalt, az Egyszál gitáros esteken már bemutatott és neten is elterjedt, "Folyton féltem..." kezdetű Pontot játszották el.

Robinak még mindig volt kedve gitározni, úgyhogy pár feldolgozást egymaga adott elő, meg mesélt vicces dolgokat a közönségnek, amely ekkor már kicsit szétszéledt, úgyhogy végre kényelmesen elfértünk. Adéllal bementünk a nyugi-terembe, és ledőltünk egy babzsákra. :)

Forrás: itt