Aba-napok 1. nap

A Mit kerestél te ott, mikor Kecskeméten volt a fiúkar? kérdésre válasz: a doki kiírt, elvileg otthon kellett volna ücsörögnöm. Namost az, hogy ne menjek se Kecskemétre, se Abára, az nem működik. Így végülis illegálisan Abán voltam.

Negyed 4 körül érkeztünk meg Balázzsal és Dáviddal, apjuk hozott le minket. A suli területén kiszúrtuk a legfaszább területet sátorveréshez, és meg fel is állítottuk a kuckókat. Kajáltunk és vártuk Csebot és Istit. Befutottak a busszal, az ő sátrukat is felvertük, majd tettünk egy kis körutat, ami alatt szereztünk 30Y aláírást. :)
Attila és Edit kicsivel 30Y előtt érkezett, Laci és Mirella alatta. Szép kis pogó volt, bejött pár fura arc, meg kb. melkasomig érő punk kisgyerekek, akiken egyet kellett lökni, hogy elterüljön... Ennek ellenére rohadt jó koncertet adtak Zoliék, bár volt sok új szám, amit nem ismertem. (Igaz, pl. a Dadog is új, mégis odabaszott)

Sört kerestünk, találkoztam pár ismerőssel, aztán visszamentünk Supernemre. Csak néhány számra mentem be, mert nem ismerem. A ráadásban játszottak egy AC/DC-t, mire én pattantam és be a tömegbe... :)

Depresszió előtt már nem mentem sehova, és így összefutottam Laurával (és barátjával). Akkor még nem tűnt fel, hogy részeg a csaj. Mindenesetre ahhoz képest egész jól elbeszélgettünk-.
Depresszió... hát, mit ne mondjak. Végig elől voltam, a pogó(ban) és az első sor között, mikor hova sodródtam jobban. MÉSZÁRLÁS egész tűrhető volt, durvábbra számítottam. A ráadás utolsó száma alatt (Lásd!) kijöttem, mert elkezdett görcsölni a lábam.
Mentünk a sátorhoz, ahol én ahogy voltam elaludtam, hányingerem volt és szarul voltam, de reggelre elmúlt a dolog.
Mindenesetre odabaszott.

Aba-napok 2. nap

Reggel egész korán keltünk, 6 után valahogy. Egy mosakodást hamar meg is ejtettünk, Dávid és Csebo fürdeni is elmentek (az már 200 Ft-ba került). Balázzsal elindultunk a buszmegállóba, és vártunk is vagy 3/4 órát a buszra, utána meg rohantunk rá, mert nem jött be a faluba, és a főútig szaladtunk, ahogy észrevettük a járművet. Anyád.

Otthon tusolással és hajmosással el is ment az idő.
A háromnegyed 1-essel beutaztunk Fehérvárra, aztán átszállás és irány Aba-. A délutánt sörkortyolós, focizós, kártyázós napozás töltötte ki; találkoztam Enikővel (Aradyval, nem Tóth), aztán Balázs hozott a Coopból még sört, és körülnéztünk. Hívott Réka, hogy betenné a cuccát a sátorba (mivel megbeszéltük, hogy nálam alszik). Megkerestem, és mire visszaértünk a sátorhelyre, már mindenki bontotta a sátrát, mert a cé-k kötekedtek... Rendőrt is hívtak, rendet is tettek, de ettől függetlenül kiürült a placc, így mi is elhúztuk a csíkot. Nagy Gábor apjának lakása mögött a kertben vertük fel újra a "lakásokat", jött velünk pár szomszédos sátorlakó is. Minden pakolással, szöszmöszöléssel együtt is végeztünk fél 9-re, és mentünk vissza a centrumba. Még két sör elfogyott, találkoztam kodályos 9.-esekkel, és kezdődött is a Kiscsillag. A többiek hátul maradtak, mert nem ismerték, én nyomultam elől, pláne a Hú de sötét alatt. Lovasi az Lovasi, hozta a tőle várt show-t, szóval jól éreztem magam-.

Quimby előtt beszélgettem Csuti nővérével, aztán egyszercsak megjelent maga Csuti is, Szabival az oldalán. :) A koncert elkezdődött, a por most is durván felverődött (ha lehet ilyet mondani). Voltak hatalmas alakítások, Káosz Amigos; Hoppá; Country Joe McDonald, jó lassúk (Magam adom; Az otthontalanság otthona; Most múlik pontosan), jazz-es betétek, különleges átdolgozások (Ventilátor Blues; Hol volt, hol nem volt...), minden amit kell és elvárható a Quimbytől.
Összefutottam Biborral. megkocogtatta a vállam, Szia, Bibor vagyok. Nevettem, mondom, azért még felismerlek. :) A lökdösődés néha még egymás mellé sodort minket, aztán mint a szamár a ködben.
Koncert után megtaláltam nagynehezen Rékát, és 2 körül végre visszajutottunk a szállásra sokan; ugyanis jöttek Csongorék sátorral, meg Vazul, akit most ismertem meg.

Rékával még beszélgettünk a szerelmi "háromszögéről", és én is meséltem rég múlt időkről, meg Hannáról.
Reggel májkrémes kenyér, mosakodás, sátorbontás, hazautazás.

Ha én lennék

Ha én lennék a szerelmed
Minden máshogyan menne
Te is máshogyan mennél el tőlem
mint tegnap este
Megszoknád a hús szagát
Megszoknád az ólmokat
Megszoknád az életem
Miként a sajátodat

Ha én lennék a szerelmed
Szeretnél, mert megszoktad
Hogy megszokásból rúgdalod
magad elé az álmokat
Ha villanyt oltasz sötétnek
és halkan kicipzározod őt
És magadba rakod a régi semmit
A megszokott soha el nem jövőt

Ha én lennék a szerelmed
Biztos nevetnél néha
Persze nem többször, mint most
Csak rosszabb vicceken, ha én a
szerelmed lennék
mindig máshogy neveznélek
Termések, állatok, kis izék
Magamba' most is beszélek

Ha én lennék a szerelmed
Biztos, hogy a miénk lenne
Az egyszerű igazságok boltja
És te eladó lennél benne
Ősszel mindig lemennénk
a tengerpartra, szottyos fügét
enni a kiégett fű közül
Akkor, ha én lennék

Ha én lennék a szerelmed
Sok szerencsét hozzám
Igérem, nem leszel hibás
De sok múlik majd a kémián
Én már elterveztem mindent
Egy életre elég a dolgom
Ígérem, nem lesz sok időnk
egyedül lenni, úgy már voltunk

Ha én lennék a szerelmed
Rám mondanád, hogy ez Ő
Csak el kéne hinned, és úgy kellenék
neked, mint a levegő
Ha én lennék a szerelmed
Biztos sokszor bántanálak
Hogy tudsz így szeretni?
Én soha nem tudnálak!
     -Kiscsillag

Természetesen nem Hannáról van itt szó, mielőtt valaki azt hinné, hogy valami baj van. Egyszerűen azért írtam le a dal szövegét, mert szerintem az egyik legtökéletesebb, amit eddig írt Lovasi, ráadásul a látszat ellenére nem szomorú. Nagyon találónak tartom az olyan sorokat, mint pl. "Ha én lennék a szerelmed / Biztos nevetnél néha / Persze nem többször, mint most / Csak rosszabb vicceken...", és van még nagyon sok ilyen, ami miatt megszerettem ezt a szerzeményt.
Aki teheti, hallgassa, nekem egyik kedvencem lett.

Interpreter

Egyik szünetben álltam az osztályban, és néztem pár osztálytársam (T.E., R.Sz.). Mondták egymásnak, hogy ebből megvan a négyes, abból a hármas, jajdejó. Igen - gondoltam -, csak sajnos a jegyed nem tükrözi a tudásod. Nem érti a Passive voice-ot, csak benyalja a sok conversation-t, és elhiszi magáról, hogy megérdemli az osztályzatát. És erről eszembejutott:
"MENNYI ELTEMETETLEN HÜLYESÉGNEK
VAGY A HORDOZÓJA
MENNYI OKOT TALÁLTÁL MÁR
AMINEK NEM VOLT OKOZÓJA..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Délután voltam Balázséknál, és egy francia család biciklistúráján itt szállt meg. Mivel kemping nincs a faluban, Balázs anyuja befogadta hátra a füves részre őket, és angolul beszélgettem velük. :) Nagyon érdekes volt, beszéltünk a két orzság közti hasonlóságokról és különbségekről, és rengeteg dologról.

Osztálykirándulás 2007 - Fadd-Dombori

3/4 8-kor indult a csipetcsapat a sulitól, egy sima, hétköznapi Ikarussal, amit az Alfba Volántól béreltünk. Szóval hétköznapi a busz, de jó a hangulat; keresztülmentünk Seregélyesen is, tehát egy kis idegenvezetést is tarthattam. Egyébiránt végig szinte teljesen ugyanazon az úton mentünk, amin Hannához szoktam eljutni. Harta mellett is elmentünk, mert Kalocsa volt az első úticél.

Kalocsán az érseki könyvtárat, kincstárat, templomot, és a Paprika múzeumot vettük szemügyre. A könytárban az idegenvezető manus beszédéből érezni lehetett a gyűlöletet a mai politika iránt, ráadásul jó humorú is az ürge... :)
Miután a múzeumban is végeztünk, kaptunk fél óra szabadidőt, ami alatt Enikővel (Enikő alatt végig Arady Enikőt értem majd), Szabival, Nórival és Imivel kerestünk egy kávézót.

Utaztunk tovább; Gemenc, kisvasút. Jó móka volt, de nagyon lassan haladt a vonat, és igazán nem is volt szép a táj, mindenhol csalán nőtte be a szabad területeket... Mindegy.
Innen már egyenesen a szállásra vitt az utunk, kb. 5 körül érhettünk oda, ha nem tévedek nagyot. Szabival és Buzzal voltam egy szobában, lepakoltuk a cuccokat, és utána Imivel kiegészülve húztunk is egy felest a pálinkából. Hát igen, erősnek bizonyult. Kicsit körbejártunk, aztán vacsora.

A kicsit sovány milánói makaróni után szedtük a cókmókunkat, és mentünk fürödni a Duna holtágába, ami az épülettől kb. 200 méterre volt. Eleinte úgy volt, hogy nem megyek be, mivel okosan nem hoztam el a fürdőnadrágom... Ettől függetlenül végülis megmártóztam a Dunában, mert volt elegendő alsóm és rövid nadrágom ahhoz, hogy a vizeseket pótoljam.
Miután eleget szórakoztunk a vízben a Takács Kriszti labdájával, kimásztunk és visszatértünk a szállásra, ahol sört vettünk a kezünkhez és indultunk a Duna partra.

Fogytak a sörök és pezsgők, gitároztam, beszélgettünk és leginkább fogyasztottunk. Mindenki feloldódott, még KisDóri is, aminek nagyon örültünk. A kísérőtanáraink (ofő, Mi'-bá', Kiffer) engedték az alkoholizálást, csak ofő kérte, hogy 10-re menjünk be, és ne essünk bele a vízbe. Ennek eleget is tettünk, később mentünk is vissza... Csakhogy elvesztettem a fényképezőt, úgyhogy rohantunk a partra reflektorral - és megtaláltuk. Huhh.

A táborhelyen énekeltünk és feladatokat oldottunk meg szobánként csoportba rendezve. Arankához kellett ódát írni, egy reklámot kellett előadni. Az ódát gitárral előadva nagy sikert arattunk.
A végére Kiffer is jól betöltött, óvatosan ment le a lépcsőn, nehogy elessen... :)
A feladatok megoldása alatt Szabival majdnem hogy csak ketten bepusziltuk a Kékfrankost, így már kicsit részegnek is éreztem magam.

A szemben lévő szobában érdekes dolgok történtek, amiről publikusan semmiképp nem írok. :)
Éjjel marha keveset aludtunk, áthívtuk hozzánk KisDórit és Mariannt beszélgetni. Szabi ekkor már aludt, és éjjel egyszercsak:
Sz: Mínusz tíz fok.
(Állak leesnek, kisebb nevetés, majd...)
Én: És... nem fázol?
Sz: Nem.
Én: Sőt, meleged van.
Sz: Csakis.
Ezen elég jót derültünk.
Végül Dóri az emeletes ágyon aludt, Mariann lenn, Buzz-zal kajáltunk egyet hajnalban, majd minket is elnyomott az álom. Mariann mellett aludtam. (Azért húzom alá, mert nem Mariannal, hanem mellette). És a reggeli pletykákkal ellentétben nem történt semmi, de köszönöm a feltételezést... :P

Rita gyors volt, már fenn is vannak a képei: Itt
Majd itt lesznek a fotóim.

Osztálykirándulás 2007 - Fadd-Dombori II. nap

Reggelre terveztünk Buzz-zal és Szabival fürdést a Dunában, de inkább aludtunk.
A reggeli egész finomra sikerült, és utána (negyed 10) mehettünk volna a vízbe, de csak 10-15 percünk lett volna - ergo semmi értelmét nem láttuk belegázolni a Dunába ilyen rövid időre.
A nap első kótyagos útja Szekszárdra vezetett, ahol megnéztük a Babits emlékházat és kaptunk szabadidőt, amit jégkrémfalással töltöttünk.

A vajtai strandon Szabival, Buzzal, Gáborral, Szilveszterrel és pár fürdőző lánnyal (pl. Edina) töltöttem az időt. A melegvizes medence nekem jobban bejött, de labdával szórakoztunk a normál hőmérsékletűben is.
Majdnem meg is tanultam úszni, de végül nem ment eléggé. Mindenesetre jól éreztem magam, és megettem életem eddigi legrosszabb ár/érték arányú kürtöskalácsát.

Póker a kúton

Este Dáviddal és Balázzsal ellátogattunk Györéhez, akinél állítólag buli lett volna. Csebo ott volt, de a buli nem - így mi lementünk a kútra. Ittunk sört, beszélgettünk, majd egyszercsak megjelent Csebo és Györe. Györét nagynehezen rávettük, hogy menjünk el hozzá a pókerkészletért. Még a kúton lenyomtunk egy pókerpartit (második lettem), majd mentünk elvileg haza.

A parkban azonban Davecbe, Rékába, (a seregélyesi) Fruzsiba és Domiba botlottunk. Davecre vártunk, mert menni akart mindenki (rajtam és Dávidon kívül) a Fagyizóba - de Davec diszkóban is volt... Tequilát és házipáleszt töltött magába, úgyhogy... bebaszott.
Fél 4-kor eljöttem, hogy reggel 6-kor fel tudjak kelni, és hajat moshassak, fürödhessek Hannám érkezése előtt...

Bányatónál Hannával

...ám a reggel 6-os ébresztőből nem lett semmi, és csak a szerencsémen múlt, hogy 8 előtt 5 perccel kinyitottam a szemem és az órára nézve fegyverből kilőtt puskagolyóként pattantam ki az ágyból. Fél óra alatt összeszedtem magam (fürdés, hajmosás, ilyesmi), aminek okán külön gratulálok magamnak, messze egyéni csúcsot futottam... :P

Buzz-nak telefonáltam, hogy fogadja a barátnőmet Fehérváron, én magam pedig 10-15 perccel később érek oda. Hannámat nem értem el telefonon, mert aludt a buszon. Később aztán hívott, mivel észlelte a hiányosságot. :) Szegény egészen megijedt.
Fehérváron sikeresen megtaláltuk egymást és felbuszoztunk Szabival a Bányatóhoz, Barni Babettán követett minket. A tó mellett plédet terítettünk, ettünk, pecáztunk, és kellemesen töltöttük az időt. Hannám kicsit fáradt volt, de az olyan vicces dolgok, mint a Puszi kupon végig jó tréfának bizonyultak, ráadásul újból el lettem kényeztetve... ;)

Fogtam 3 naphalat! Persze visszadobáltuk őket, de a sikerélmény jelentős.
Rendeltünk pizzát is, de nem tudtuk mind megenni. Etettünk kenyérbéllel hattyúkat, és még mindig feküdtünk a pléden. Meg kell vallani, csodálatos volt. (Remélem Szabi és Buzz se unta a banánt)
A buszra igencsak sietnünk kellett (mármint a helyijáratra), de elértük, és volt időnk a buszpályaudvaron is. A 16.05-ös kecskemétivel utaztunk haza - együtt.
Fáradt vagyok, és amúgy sem tudnám jól leírni, milyen érzés is Vele lenni. Nem próbálkozom, szerelmes vagyok, ez elmond mindent. :)

"AZ ÉN TENGEREMEN CSAK EGY HAJÓ VAN..."
[KEPSZLOKK 30Y]

Egymagában fogyasztható gondolatok

Szóval ma összesen háromszor tettem meg ugyanazt a kört a faluban egyedül, biciklivel, mert jólesett. Gondolkodtam közben mindenféle érdekes dolgon, jó volt friss levegőn lenni.
A gitárvizsga amúgy sablonos volt, és jól (5) sikerül.

PP

Buzz-zal és Mariannal bementünk Pannon Profithoz, megyek szombaton képzésre, aztán hétfőn már irány is a Sanmina.
Imi és én is átmentünk olaszból. Jupi.
Este meg a Kastély úton kiugrott a bicikli hátsókereke. Alig bírtam hazaszenvedni, a végén 20 méterenként igazítottam meg a csavart.

Búcsú a legjobbaktól

Azoktól a tanároktól, akik jövőre már nem tanítanak minket (vagy mert nem lesz az adott tantárgy, vagy mert elmennek a suliból) ma búcsúztunk el üdvözlőlapokkal és énekléssel. A legjobban Kiffert és Ronyecet hatottuk meg, de mindenki őszintén örült nekünk. Ronyec amúgy mesélt az életéről, és hát... Szóval abszolut példaképe lehet bárkinek ez az ember, hatalmas életútja van, és tényleg elképesztően példaértékű akarata és lelkesedése van, volt, de még lesz is egy darabig. Tisztelet neki.

Játék a képekkel

End of school

Hát (-tal nem kezdünk mondatot) ennek az iskolaévnek is VÉGE. Amúgy Kolombusz Kristófról néztünk egy filmet, és gyakorlatilag mentünk is...
...szerződést írni a Pannon-Profithoz.

Délután volt Botondnál próba (igen, elég nagy kihagyással, aminek én voltam az oka). Most jött Capi és egy leendő zenésztársunk, Zsofó is. Maga a próba elég rövid volt technikai szarakodás miatt, de végülis jópofa volt. Zsofóval megállapítottuk, hogy ugyanolyan allergiánk van.
Később megbeszéltük, hogy ki mit szeretne, és kábéra kijelöltünk egy zenei vonalat és egy munkamódszert, amit én javasoltam, mert nekem úgy menne jobban. Majd meglátjuk.

Babetta / Képzés / Esti valami

Megint túl sok dolog történik egymásután. Tegnap próba, ma reggel Barni és apuja lehozták a Babettámat. Fél 9-re értek a seregélyesi vasútállomáshoz, én is egy perccel utánuk ottvoltam. Onnan "talpon" hoztam haza az Öreget, kicsit még nehézkes, de szeretem.

Délután mentem a Sanmina képzésre (ha nem írtam volna, áttettek délutánra). Mariannal és Ágival buszoztunk a Tesco háta mögötti céghez. Tavalyi teszkós ismerősök (MóréDávid, Attila) is megjelentek, úgyhogy nem voltam egyedül.
Az oktató (Laci) egy fiatal, rendes manusz volt, rögtön leszögezte, hogy elvileg 8 órás a képzés, de három és fél, négy órában szeretné betömöríteni az anyagot. Nagyon egyszerű és magától értetődő volt minden, a három tesztfüzetből az utolsót meg gyakorlatilag lediktálta. Végeztünk is 17.20-ra.

Este Györénél volt kisebb zenés pókerezgetés, sörözés, almavodkázás (!). 2 tájékán átmentünk Attila, Balázs, Dávid meg én Balázsékhoz, ettünk, és bent zenéthallgattunk. 4-kor értem haza.

Balatonon barátokkal

Kicsit borús volt reggel, pláne, hogy három óra alvás után keltem, majd beutaztam Fehérvárra. 3/4 9-re oda is értem az állomásra, Szabi, Ági, Isti (Ági barátja) már ott állt, Mariann, Imi és Buzz pedig szinte velem együtt értek oda. Jegyvétel, 5 perc várakozás és jött a vonat, ami... Ne szépítsünk, kurvára zsúfolt volt. Mi a becsukott ajtó mögött álltunk még pár emberrel, aztán valamikor Siófok környékén találtunk ülőhelyet. A 'kanizsai vonat egyébként teljesen korszerű, kulturált kocsikból állt, sőt, mi a másodosztályú jegyünkkel ültünk az első osztályon.

Balatonszárszón leszállás, és a tavalyi emlékek alapján könnyen megtaláltuk a strandot. Gyakorlatilag csak letettük a cuccunkat és már gázoltunk is a kellemes vízbe. A 120 centiméteres vízmélységet jelző tábláig bementünk és ott dobáltuk a labdát (mint táborban), meg hülyéskedtünk. Durván egy óra múlva mentünk ki a vízből, napoztunk, beszélgettünk.

Buzz-zal, Imivel és Szabival felkerekedtünk, hogy boltot keressünk. Imi és Szabi mezítláb jöttek, az aszfalt pedig forró volt... Imi elvette Buzz papucsát, lol. :)
Nagynehezen találtunk egy fagyist és egy boltot, ahol vettünk Heinekent, meg egyéb - nem alkoholos - folyadékot. Szabival az úton vissza be is döntöttük a malátalevest, aztán kis szöszmötölés után újra a vízben csobbantunk.
Rájöttem, hogy kell úszni! Ahogy Barni mondta, egy fuldokló kutyára hasonlítok, de amíg nem kell levegőt venni, addig egész jól megy, tudok úszni 4-5 métert egyhuzamban.

Imi leszedte Buzz-ról a fürdőalsót és kitette egy kiemelkedő stég közepére. Hopp. Ezzel beindított egy exhibicionista hullámot, aminek kapcsán rengeteget baromkodtunk és röhögtünk. Részleteket nem árulok el, elvégre lehetnek 18 év alattiak is, akik talán olvassák ezt. ;)
Fél 4 körül kijöttünk a vízből, száradtunk, pakoltunk, és 16h után valamivel elindultunk. A vonat 4 perccel előbb jött, de mi ott voltunk időben.
Egy bicikliszállító kocsiban ültünk le, énekeltünk vicces dolgokat (Ha meghalok ürmös borba temessenek...; Csiga-biga; Fallári), volt ott egy biciklivel felszálló csaj, akinek tetszettek ezek a kis hülyeségek.
A másik nagy poén a Szabi-féle Hanna hívás volt. Hanna telefonált velem, Szabi pedig felvetette, hogy hívjam vissza az ő számáról Hannámat, mert az 20-as hálózaton belül neki most ingyenes. Így letettem a telefont, de Szabi nem adta az övét, hanem személyesen hívta fel Hannám. :) Utána Iminek adta a vonalat, Imi Buzznak, Buzz Marinak, Mariann Istinek, Isti Áginak, Ági pedig végül nekem. Lol.
A vonatunk pontosan a kiírt érkezésre futott be a fehérvári állomásra (18.48)

Sanmina-SCI

Harmadik napomat töltöm a Sanmina-SCI cégnél, amely számítógépeket gyárt. Az első napon három órányi várakozással kezdtünk, majd Barnabással a csomagoló osztályra kerültünk. (Egyébiránt Mariann, Tomi - Mariann tesója -, Ági, Rita és Tike is velünk dolgozik itt, csak másik soron) Gyakorlatilag nyolc órában ragasztok R-betűs, vonalkodós címkéket a dobozokra. Tegnap és ma egy egész szimpatikus csaj állt mellettem, ráadásul ma végre a kettővel mellettem álló is egy normálisabb lány volt - értsd: nem gőgös, nem picsás, normális. Zoli (a műszakvezető) és Marika (a sorvezető) is jófej, bár Marika szereti hajtani az előrébb álló fiúkat, meg a matricák elhelyezésével sem mindig elégedett. A munkamorál fényévekkel jobb, mint a teszkóban.
Egyelőre ennyi.

Az Öreg. Kimentem vele 7 előtt kicsivel az abai határba.
Hatalmas élmény volt a természet lágy ölén megállni a vasparipával... :)

A termelés tragédiája

A Sanminában ma kb. 10-20 perccel előbb elengedtek minket, ráadásul az utolsó kb. 80 percben megállt a sorunk. Az összes érkező gépet (nem is volt sok) áttolták a párhuzamos sorra. Komolyan, már nevettünk a végén, hogy ez hogy lehet. :)
Egyébként is laza napunk volt, nem termelt sokat a nép annak ellenére sem, hogy volt audit, tehát jött három japán és nézelődtek a kíséretükkel együtt.

Az is érdekes, hogy a mi sorunk, ami csak diákokból áll, vagy 10-15 perccel később kezdi a gyártást reggel. Azok érnek be legutoljára, akik a sor elején vannak, mi addig ülünk. Lol.

Kékesi buli

A hajnali busszal megérkeztem Hartára, Hanna már várt az új, jól sikerült frizurájával (innentől csak ilyen lehet neki ;) ). Most nem gyalogoltunk le a Dunához, hanem mentünk a lakásukhoz. Hanna szobájában töltöttük az időt, zenét hallgattunk, neteztünk kicsit, meg egyebek. :) Kellemesen szaladt hát el az idő, amikor már menni szándékoztunk a kékesi tóhoz.

Hannámmal fogtunk két biciklit, és elindultunk a hosszú betonúton; durván fél 1 körül érhettünk ki, Sándor, Viola, Kornél, Csilla és Dinnye voltak még csak kinn. Sanyi megkínált egy sörrel, lementünk a stégre horgászni. Hanna és én is fogtunk fejenként 2-3 törpeharcsát. Lábat lógattunk. A víz kellemes volt.
Sanyi nekilátott a főzésnek, finom illatok terjengtek a közelben. 15h körül megérkezett Tura és Panda, valamikor Keszeg és Viktor is jöttek motorral.
Tura bevitt a faluba minket (Hannát, Pandát és engem) hogy mi kihozzuk a cuccainkat és így fürödhessünk a tóban, ők pedig behűtsék a sört. Ez meg is történt, amikor visszaértünk, megmártóztunk a tóban. Tura és Panda mindenáron meg akartak tanítani úszni, pedig már egész jól ment. :D Végülis mostmár addig tudok úszni, amíg a karom bírja; kevésbé kapálózok, tudok levegőt cserélni süllyedés nélkül.
Egyébként vízben csókolózni jó.
Fürdés után leültünk enni. Sanyi egy ízletes marhapörköltet dobott össze, nokedlival, finom uborkával. Mikor végeztünk az étkezéssel, elmentünk egy motoros körre. Én Keszeg mögé ültem fel, aki már kicsit ittas volt... Egyszer fékezéskor majdnem leestem... Végülis nem történt semmi baj-.
Viktor motorjával Hanna, aztán én is mentem egyet. Ahhoz képest, hogy először ültem váltós motoron, ügyes voltam. (Hiába, a véremben van...)
Amikor visszaértem, Hanna, Keszeg és a motorja nem voltak ott. Viktor mondta, hogy igen, az van, amire gondolok. Keszeg ekkor már még részegebb volt, úgyhogy amíg nem értek vissza, elég ideges voltam... Persze épségben szálltak le mindketten a motorról, dehát huhh. (Keszeg még később is vitt egy srácot, aztán Viktor kikötötte az aksiját. Keszeg megoldotta: azután Sanyi motorját kérte el... :P )

Tura visszament a pestiekért (Lovi, Peti), mi újra fürödtünk egyet. Fecó, aztán Áki is megérkezett, egész sokan lettünk, kártyáztunk, beszélgettünk, ettünk-ittunk, lazultunk. Szólt a jó zene, fényképezgettem, tehát igazán jól telt az idő.

Hanna vizes fürdőruhában volt kinn, mert nem hozott váltást; így eléggé fázott egy idő után, úghogy 10 után kicsivel hazaindultunk. Az út mentén nem volt világítás, a kerékpárokon sem, így egy szürke masszán közlekedtünk egészen Harta határáig.
Odahaza a vizes ruhák kiterítése és egyebek után nyugovóra tértünk.

Fruzsi beszél

Fruzsival kitaláltuk MSN-en, hogy este megyünk egyet a városban. Így lett, fél 7-kor találkoztunk a buszpályaudvaron, és sétáltunk egyet. Meséltem neki a szombatról és Hannámról, ő is beszélt Gabról. Vett McKaját, aztán én is egy Heinekent a kisTeszkóban. Egy játszótéren üldögéltünk ezután, az osztályról, embertípusokról, sok érdekes dologról cseréltünk véleményt.
Az utolsó busszal mentünk az útunkra.
Örülök, hogy így megértjük egymást, és hogy összebarátkoztunk

Hannámmal ma vagyunk négy hónapja egy pár!

Sír

Reggel arra ébredtem, hogy sírok. Valamit apámról álmodtam. Nagyon durva, egész nap ezen gondolkoztam, hogy ezt-most-hogy.

Betekints

Munka után elmentünk kicsit Betekints-be. Tike meg én, és jött Mariann kicsit később. Igazából elbasztuk, mert rövid ideig voltunk kint. Azért megittam egy Kozelt és mentem nagynénémékhez aludni.

MZ

Este éjjel munka után lementünk kútra (fél 12-re értünk le). Dávid és én mentünk, Balázs, Csebo és Györe már ott volt, de Balázs pókerozott egy Mikszáth-os társaságban. A pókernek vége lett, és valahogy oda jutottunk, hogy Feri, akit én nem ismerek (hosszúhajú, szakállas 26 éves) - de ő állítja, hogy ismer engem -, elvitt a 250 ccm-es MZ-jével egy körre. Egyrészt elég hamar rájöttem, hogy nem tudok nézelődni előrefele, mert a menetszélben nem kapok levegőt se, másrészt fáztam, de valami iszonyúan; harmadrészt a Fő úton 110 km/h-ig húzatta a járgányt.
Úgy szálltam le, hogy még öt percig remegett a kezem-lábam a hidegtől. (Vagy az ijedtségtől?)

Munkáról összefoglalásképp

A mai nappal (egyelőre) befejeztem a munkát, a szerződésem a Sanminával (ha jól tudom) lejárt. 10 munkanapomért (ami 80 óra ugye) elvileg 32 000 Ft-t kapnék, gyakorlatilag 34-35 ezer körül mozog az összeg, mivel öt napon (e héten) délutános voltam.
A múlt hétről: megszoktam a környezetet, a munkatársak szimpatikusnak és humánosnak bizonyultak. Volt hajtás, fájt a derekam és a lábam, de akadt egy laza nap is. A szünetek szigorúan húszpercesek maradtak, Marika (sorvezető) ellenőrizte. Végig R-címkét ragasztottam (talán három órában osztottak be máshova).
E hétről: Lenovo-ról Server-re kerültünk, Buzz-zal továbbra is egy helyre tettek szerencsére. Az öreg manus, akinek segítettünk (Zoli) nagyon jófej, öreges életstílussal, igazán magyarosan él (sör, horgászat, család). Kedden raklapokat vittünk békával, raktárban tettünk rendet, szerdán gépeket szkenneltem be (szopás). A többi napon (és ezen a két kivételesen is) teljes nyugalomban jöttek a gépek, lassan, sokat ülhettünk, össze sem lehetett hasonlítani a múltheti hajtás ezzel a lazsálással. Szüneteinket 35-45 percre nyújtottuk, 22h előtt 15-25 perccel előbb eljöttünk. A mai napon alig csináltam valamit, megkoronázva ezzel ezt a kényelmes hetet.

Summa-summarum jó volt, és pénzt is kerestem.

"MÉG HOGY EGY NAP FÉL ÓRÁNÁL TÖBBET DOLGOZZAK...?!
MIT KÉPZELNEK, MI VAGYOK ÉN, ÁLLAT?"
[KEPSZLOKK ALVIN ÉS A MÓKUSOK]

Fürdős buli

Délután jött Barni, és bütyköltünk az Öregen. Kipucoltuk a kipuffogó betétet (csak az egyiket tudtuk kiszedni), Buzz fúrt rá két új lyukat, és a meglévőket kitágította. A szikraközt is kisebbre vette, elvileg így kicsit stabilabb a járgány, gyorsabbnak nem igazán mondanám, de dögösebb hangja van. Lol. :)
Kimentünk az abai határba két Babettával (ő is azzal jött ugyanis), és a természet lágy ölén kajáltunk egyet. Jó volt.

Este az Öreggel robogtam Györéhez fél 10-re. Hátul raktunk tüzet, ittunk sört és pálinkát, valamennyire be is rúgtam tőle. Niki és Mirella nagyon bátran húzták a vodkát és arra a narancsot. Bementünk a medencébe is... (Eredetileg haza akartam menni fürdőnadrágért, de a Babetta baloldali fedlapja leesett. Most nincs is nálam, Györénél hagytam a garázsban.)
Niki részegen alkotott a vízben, elég vicces volt... :) Mindenesetre inkább kimentem száradni a tűznél.
Fél kettő után indultunk el, a Babetta alig akart beindulni, de csak hazavitt.