Bolondok napja...

Délután Szalcival rohangáltunk a városban, kiragasztotta a plakátainkat, én pedig elkísértem.
Mikor hazament, én elindultam a Tóparti felé, hogy majd a tónál fotózok. Elsőként KovácsSzandrába botlottam, és meglepő ugyan, de pár mondat erejéig egész értelmesen lehetett vele beszélni. Persze túlzásokba nem esünk, úgyhogy haladtam tovább. :)
A tóparton pedig egy érdekes manusz szólított meg, hogy mióta fotózok. Leült és adott pár tanácsot, azonkívül mesélt magáról. Fura.

Végül 7-től 8-ig Buzz-zal hosszúexpozíciós fotókat készítettünk a Mártírok úti felüljáróról.

Tehetség(telenség)kutató

Nos, a zenekar nyakába vette Magyarország vasúthálózatának egy részét és a MÁV békésen poroszkáló személyvonatával Pestre utazott, hogy megmérkőzzön egy tehetségkutatón. Mara és egy barátnője már várt minket, és hamar oda is értünk a Művészbázisba.

Előttünk két zenekar játszott, mi voltunk az utolsó fellépő. A Babilon egy Depresszióhoz hasonlítható keményrockzenekar, meg kell hagyni, ügyesek. A Lazul a lánc még az előzőnél is durvább zenét játszik, őszintén szólva én már undorodom ettől a stílustól, mivel semmi újat nem mutat. Egyedül a SOAD tudott új színt vinni ebbe a műfajba, ráadásul ők kellően szuggesztívak is.
Ugyanakkor a Lazul a lánc nagyon pontos műsorral állt ki, és a külsőségekre is sokat adtak. Meg is nyerték a mai versenyt.

Nos, és mi... Mi beszariak voltunk. Nem voltunk együtt kellően, pontatlanok és cseppet sem meggyőzőek voltunk. A zsűri első tagja véleményem szerint elragadtatta magát azzal, hogy milyen mértékig döngölt földbe minket (és Marcit külön). Egyébként sem volt szimpatikus a fószer a beképzelt tekintetével és flegma hanglejtésével... Mindenesetre a többi zsűri tag építő kritikát mondott, igaz, hogy egyikük sem tudott igazán pozitívat mondani (egy-két apróságtól eltekintve), de legalább bíztattak minket, hogy ne adjuk fel, csak dolgozzunk sokkal többet.

Hazafelé Marci sokáig letört volt, de szerencsére ő is megértette, hogy most nem elkeserednünk kell, hanem változtatni.
Nap végén megegyeztünk, hogy ignoráljuk a mai napot... :)

Ment& Másképp - Rádió Presszó live II.

(Elnézést, ha kicsit felületes leszek, de pótlólag írok.)
Szóval du. időhiányban szenvedtünk, felpakoltunk, hangbeálltunk, Bandi erősítőt javított gyorsan, majd a háromnegyed hetes busszal Gebe, Marci, Barbi és én mentünk Marximhoz. Kicsit kevesebben gyűltek össze, mint a legutóbb, de Datyó, Attila és Laci (no meg velük Regina) jött Seregélyesről. Ők kínáltak pálinkával, Datyó még egy sörre is meghívott, úgyhogy mire visszaértünk a Rádió Presszóba, megjött a hangulat... ;)

A koncertet nagyon nem is részletezem, nagy buli volt, élveztem minden dalt. Bandi hétfőn ünnepli szülinapját, úgyhogy meg is köszöntöttük, a koncert végén pedig bejelentettük, hogy Imi hamarosan a zenekar tagja lesz. :)
Ahogy a legutóbb, most is volt after-party, de most jóval kevesebben maradtak. Én pedig tovább fogyasztottam az alkoholt (sör, némi pálinka)...

...és elkeseredtem. Nem voltam rosszul, nem hánytam, mindenre emlékszem, csak elkeseredtem, és ennek hangot is adtam. Elég ijesztő volt számomra ez a viselkedés, nem tudom igazán leírni, de maradandó emlék.
Bocsánat mindenért.

"A LEJTŐN TÚL EGY ÚJABB LEJTŐ
A VIHARON TÚLRÓL ESŐFELHŐVEL EGYÜTT ÉRKEZEM...
MIT TEGYEK, HA EGY LAKAT VAGYOK CSAK A SAJÁT SZÁMON?"
[KEPSZLOKK BÉRCZESI]

Torlódás

Elnézést kell kérjek magamtól és a néhány visszatérő olvasótól, de torlódnak a bejegyzések, és még most sincs időm kifejteni a keddet, ráadásul az utóbbi napokról is most még csak vázlattal szolgálhatok:
• szerda: egy kis vicces nempublikus
• csütörtök: tehetségkutató (pofáraesés)
• péntek: egy hatalmas Rédió Presszós buli, utána kelleténél kicsit több alkohol és egy nagyon furcsa hatás. ("összeomlás", vagy nemtudom minek hívjam) - őszinte beszélgetés sokakkal (Szalci, Marci, Timi) - hazaút, nosztalgiázás, pozitív végkicsengés. :)

"Fel kell írnod: van, aki kíváncsi rád.. és Szeret."

Ízelít-ő

Délelőtt írtam egy üreslapos fizikadolgozatot, ami, hát, kicsit lehúzta a kedvem. Akkora balfasz vagyok, hogy nem bírom összeszedni magam minimális szinten sem, és ezzel - meg egyéb hülyeségekkel - sorra marom el magam mellől az embereket... Imi végülis utánamjött Restibe, amikor rájött, hogy ott vagyok, és ez határozottan jól esett.
De ettől még nem léphetek át a saját hibáimon.

Délután kivettük Szalcival a képeket. 1445 HUF-ba került, 34 db. 21-et beszkenneltettem este Datyóval, de ne szaladjunk ennyire előre, Szalcival is töltöttem délután némi időt. Kitalálta, mit ad Bandinak szülinapjára, de nem írom le, mert még a végén Bandi innen tudja meg, és lelövöm a meglepetést. ;)
Szóval ízelítő.

Tér-idő a Piac téren

Erről a roppant fárasztó napról csak annyit jegyeznék meg: két hete állítottam a Piac téri órákhoz a mobilomat, hogy a buszok indulását még véletlen se tudjam félreértésből elnézni. Ma Datyó telefonján 56, a barátnője kézibeszélőjén 54, az enyémen 57 volt, mikor a sárosdi buszunk elindult nélkülünk. S láss csodát, a digitális kijelzőkön minden óra egységesen 18:00-t jelzett.
Úgy tűnik, a buszpályaudvaron gyorsabban telik az idő...

Szakít

Délután szakítottam Szalcival.
Délután szakítottam az új Márkkal.
Délután szakítottam időt Timire, pontosabban ő szakított rám, és így beszélgettünk egy jót.
Délután megtettem minden tőlem telhetőt, hogy egy kicsit jobban érezzem magam, hogy helyrerázzam azt, ami mostanában kisíklott, de nem sikerült.
Elvileg minden kész.
Elvileg minden rendben.
Elvileg most változnia kéne valaminek, de semmi nem történik.

"MINDEN EGÉSZ ELTÖRÖTT."
[KEPSZLOKK ADY ENDRE]

...

Bandi szülinapját ünnepeltük. Szalci hozott tortát, Gebe vodkát, Krisztától egy doboz Black-et kapott. Sokan gyűltünk össze: a zenekaron kívül Barbi, Kriszta, Szalci és egy Anita nevű csajszi (Szalci egyik sulis barátnője) és Gerhard.
És Imi, akit múlt hét szombat óta már zenekari tagként említhetünk meg, ugyanis billentyűsként immáron ő is részese a Ment& Másképpnek!
Szóval ettünk tortát, ittak vodkát (én egy felest húztam csak le, azt is csak udvariasságból), Anita, Bandi és Gebe benyomtak próba végére.

Igazán sok értelmét nem láttam a fél 10-ig tartó kínlódásnak, nem is gyakoroltunk valami sokat.
Szalci mindenképpen beszélni akart velem, ráadásul Anita is ezt akarta nyomatékosítani apróbb fenyegetésekkel (mondván felképel, ha nem adok Szalcinak normális magyarázatot), amik miatt sajnos meg kellett szakítanom vele a társalgást... (Később elnézést kért)
Szalcival végül négyszemközt váltottunk pár szót, de nem sikerült megérttetnem vele az okot.

Ment& Másképp - Sárbogárd live II.

Délelőtt FMD-re (Fejér Megyei Diáknapok) utaztunk Dunaújvárosba. A kodályos busz természetesen tele volt, ZemlényiMisiéknek már állni kellett. A Dózsa Mozinál tett le a busz, ahonnan a kollégiumig sétált ofő vezetésével a csoport. Eközben elmentünk az FMD egyik (számunkra fontos) helyszíne mellett, a Széchenyi Gimi mellett.
Mint kiderült, kb. öt-tíz ember miatt cibált el minket ofő a koleszig, úgy, hogy Buzzék bőgőt és cipeltek ezalatt. Okos szervezés...
Míg a többiek megnyitóra mentek, mi Enikővel és Krisztával ittunk egy kávét.
A szereplések jók (néha viccesek) voltak.

Este Sárbogárdra mentünk ismét, újból a Titán zenekar vendégségébe, csak ezúttal a Rock Caffé-ban léptünk fel. Jelentős csúszással kezdtünk, de marhajól éreztük magunkat. Igazi koncerthely a megfelelő technikával, fényekkel, hangulattal, a közönség kitartóan visszatapsolt! Erre ugyan nem számítottunk, de visszajöttünk eljátszani a Q-t.
A Titán koncertje alatt pedig, nos... Szépen berúgtunk. Marci, Bandi és Henrik nem, de Kriszta és én eléggé, talán Gebe is.

Dreams won't come true...

Süti mondta, hogy álmában meg akartam ölni egy dobverővel... x'D
Egyébként hamarosan indulok Datyó 18-at ünnepelni, szolidan, egy-két sör társaságában.

Összevarrom és széttépem

"AZ ÉN - AZ ÉN - AZ ÉN - AZ ÉNKÉPEM
ÖSSZEVARROM ÉS SZÉTTÉPEM..."
[KEPSZLOKK QUIMBY]

Ha lenne...

Ha lenne elég bátorságom, akkor most itthagynék mindent (zenekar, család, barátok) és eltűnnék valami egészen új helyre, ahol senki sem ismer, rendbeszedném az életem, és csak utána jönnék vissza.

Minek van a telefonod, ha kikapcsolod?

Fourteen-free

Délelőtt a suliban a Comenius-projekt hazai része vette kezdetét: megjöttek a németek és belgák. Mindezt persze egy duplaórás olasz témazáró előzte meg, de szerintem egész jól sikerült (a hármasban azért nem merek reménykedni, hiszen olaszról van szó).
Szóval német és belga társainkkal dolgoztunk, jó őket újra látni.

Délután Marximoltunk egyet Imivel, később Géza szobornál dekkoltunk, amíg el nem eredt az eső.
Este az ARÉV sportcsarnokban részt vettünk a 10. Gyermekkórus Fesztivál nyitóünnepségén, a Kreol Misét énekeltük. Itt-ott meg-megakadt, de végülis ráfoghatjuk, hogy jól sikerült.

És hogy miért fourteen-free? Imivel a 14-es busszal utaztunk a Kórház felől, az útvonal szerint a Király sor - Budai kereszteződésben a busz a Budai útra fordul. Az útvonal szerint. Sofőrbácsink azonban elnézett valamit, és átment a kereszteződésen, ezzel a Király sorra vezérelve a járatot. :D Kisebb morajlás és röhögés keletkezett a buszon, pláne, mikor lefordultunk egy kisutcába. A sofőr - megnyugtatandó az utasokat - hátraszólt, hogy mindjárt visszatér a Budaira.
Végül a Kisteleki úton, a keresztnél lyukadtunk ki a helyes útvonalra... x) Lol.

Mivel délutánra próbát beszéltünk meg, fél 3-kor beültem Marximba, majd a az egészes 10-essel utaztam Maroshegyre. Marci, Gebe és Szalci már ott volt, Bandi még nem. Imi jött 20 percen belül, de Bandi nagyon nem. Nagyon-nagyon nem. Még mindig nem-.
Így ment ez fél 7-ig, amikor elértük telefonon, 7-re ért oda. Zenéltünk kb. fél 9-ig, éskész.

Ment& Másképp - Csór live

Délelőtt - délután a Comenius projekttel utaztunk Pestre. Elég punnyadtak voltunk, pl. a másfél órás szabadprogramot azzal töltöttük, hogy a Gödör klubnál lévő vizes placc mellett ücsörögtünk Imi, Kriszta meg én.

Este mentünk a zenekarral Csórra koncertezni... nos, borzalmas volt. A hely: lepukkadt, ronda művházi kisterem. Hangosítás: pocsék. Egymás mellé (!) állítottak fel minket, a dobot nem tudtam testre szabni és szörnyen volt hangolva... Közönség: helyi hungaristák (!), lerobbant, csöves arcok... 7 dal után összecsomagoltunk, és azzal a busszal, amivel jöttünk, mentünk is haza... :D

Critical mass?

Székesfehérváron tegnap délután volt Critical Mass, amiről lemaradtunk, mivel Pesten töltöttük a délután a németek és belgák kísérgetésével. Ennek ellenére már tegnap is tekertünk Krisztával a városban, ma pedig újra kedvünk támadt ehhez, így délután a próbateremhez látogattunk - drótszamáron. Ott pedig pont Gebébe és barbiba botlottunk, Imi nemsokára telefonon keresett - így hát őt is kihívtuk; és a nagyréten mono- és biciklis délutánt töltöttünk. Jól esett.

Háromágú

A Kodály iskola kórusainak ma tartották az Éneklő Ifjúság-ot, a Szent István teremben. Csak itt, csak most, csak nekünk küldték tehát a hihetetlenül elfogult, lehurrogó zsűrit-. Igaz, nem teljesítettünk olyan jól, mint szoktunk, de ez nem is csoda az utóbbi időszaknak köszönhetően (FMD, Kreol mise, többieknek csütörtöktől Erdély). Mindegy, lehetett volna kicsit fair-ebb a play, hogy gyenge szóvicceket dobáljak.

Az egészséges életmód jegyében Krisztával délután felbicikliztünk a Háromágúhoz. Sütött a nap, muffint zabáltunk és beszélgettünk, majd a lejtőn lefelé 10 perc alatt elértünk hozzájuk. Hiába, ha hátszél kap a vitorlába... ;)

Este tesómmal és Turával Solton találkoztunk, majd onnan Hartára mentünk tovább, hogy megtartsuk a sokadik művekmítinget, hátha haladunk is a Búsulóval. Először (Turival kiegészülve) megvitattuk, hogy kb. hol tartunk, miket kéne csinálni a közeljövőben, majd este 9-kor elnéztünk Ribogzi próbára, utána pedig söröztünk/faltunk egyet Pizzásban.
A játékkal inkább másnap délelőtt foglalkoztunk. (Látszik, hogy utólag írom mindezt)

Márk balfaszkodik gitáron - est

...-et tartottunk. Azaz főként tartottunk volna.
Eredetileg csak Krisztának, Sütinek és Timinek szóltam, ugyanis ha a zenekar is jelen lett volna, az kissé frusztrált volna.
Ennek ellenére úgy alakult, hogy a teljes Imi híján teljes zenekar eljött, mivel többségében beléjük botlottam oda vezető utamon... :D Mindenesetre, amíg nem értek oda (és nem szerelte meg Marci a pergőt - ezért hálás köszönet :) ) addig zenélgettem, gitároztam... Szokásos önbizalomhiánnyal.

A próba pedig elég érdekes lett, talán túl fáradtak voltunk. Mindenesetre van fasza csörgő, mikrofon és alsóbőr (!). A csörgőt pl. néha csak rátesszük a lábcinre és azzal együtt szól. :)

Magyarázat

Gyerünk, csörtetők, süket talpnyalók
önnön lényüktől messze szárnyalók
Bólogassatok, hisz' bólogatni jó.

Éldegéljetek, hibáztassatok
másokat, oly' sok arcotokra
mosoly ül ki majd, csak bólogassatok.

...

Délután megtanultam nagyjából három labdával zsonglőrködni a Géza szobornál, ahol Korruga, Gebe, LakiPeti és "Béla" is kint voltak a jóidőnek hála.

Próbaérettségi

Fél 1-től fél 4-ig számtech gyakorlati próbaérettségit írtunk. Egész könnyű volt, bár az adatbázishoz hozzá se nyúltam, azt majd meg kell tanulni. A PowerPoint és a HTML kis szerencsével akár hibátlan is lehet, de Excelben és Wordben biztos hibáztam itt-ott.

Utána Krisztával meglestük, kik vannak Géza szobornál, és találkoztunk Gebével, Barbival (nagy B, nem 'ie'), Sütivel, Timivel, Lakival, stb. Amíg cseperegni nem kezdett, maradtunk. Jó volt.