2006. június 1., csütörtök
pimas [#617] [7435chr] [szólj hozzá!]

Köveskál megszállása - osztálykirándulás

(Huhh... na, lássuk, mi történt ;) )
Kezdetben a termünkben gyülekeztünk, Kriszta nekem akarta adni az általa hozatott két sörömet. Én csak egy Heinekent tettem el, a másiknak nem tudtam helyet szorítani.
A tervezett 3/4 8-as indulás negyed 9-re tolódott. Szabival a busz hátuljába, Dudus és Betti mögé, Dóri és Mariann elé ültünk.



Megálltunk a Tihanyi apátságnál. Gyönyörű a kilátás a Balatonra. Énekeltünk Ave vera virginitast, volt szabadfoglalkozás, majd mentünk tovább, a szálláshelyre...

...amely elég fura volt. :) Sokan teljesen elförmedtek a tényleg nem túl komfortos házon. Ráadásul először be sem tudtunk menni, meg kellett keresni a faluban a kulcs birtokosát. x) Ezalatt mi az utcán szórakoztunk Andi labdájának dobálgatásával, meg ilyen ovis dolgokkal. ;) Társaságomat általában DérKata, Mariann, Dóri, Betti, Dudus, Kriszta és Szabi alkotta. Jól elökörködtünk.



Amikor megkerült a kulcs, elözönlöttük a házat.



Egy perspektivikus rajz a szobánkról. Igen, félkör alakú plafonja volt, egy pincehelység átalakításával jött létre.

Többen elmentek boltba, mi a fent említett társasággal elmentünk tovább azon az úton, amin mentünk volna, ha nem állunk meg. :) Természetesen hamar megláttuk a Köveskál táblát (falu vége)-. Szinte mindenki szívott "friss levegőt", ki többet, ki kevesebbet - Dóri egyáltalán nem, Szabi és Mariann keveset, mi pedig egy-egy szálat fejenként.
Eléggé zavaró volt, ahogy Kriszta nyomult rám már megint. Karolt, bújt, ölelgetett, egyszer letérdelt előttem, kissé olyan pózban... x/ Fak.

Hatalmas időzavarban szenvedtem - biztos a borult idő miatt is, de azt hittem, legalább 17h van, közben meg fél 1 volt kábé.
Előszedtük a gitárokat, picit fociztunk, azaz csak rúgtuk a labdát. :D Nem sok érdemleges történt...

Fél 3 felé elmentünk a közeli kősivatag megtekintésére a szomszéd faluba. Ekkor különösen sok időt töltöttem Fruzsiékkal (nem a seregélyesivel). Megtanultam kezelni a fotómasinájukat, és én örökítettem meg őket a sziklák lábánál, vagy épp azok tetején is. Jól elbohóckodtunk.

Visszaérve 'kálra, a bográcsozáshoz kellett fát keresni a közelben-. Csakhogy ennek első fordulójáról lemaradtam, mivel Krisztiék szobájában (2-es lányszoba) gitározgattunk Bettivel és Dudussal. A helyi boltok 5-kor zártak, ezért fél 5-kor, a faszedés második felvonása előtt lementünk Szabival, eredeti célom egy jégkrém volt. Szembetalálkoztunk azonban Szilviékkel, akik velem akartak beszélni. Szilvi, D.Kriszti (nem a nyomulós), Eszter és Nóri azzal az igen érdekes és megtisztelő kéréssel fordultak hozzám, h vegyek nekik Cherry-t a boltból. Adtak pénzt, elvállaltam. Különleges kikötésük volt, h ne szerezzen erről tudomást senki, nehogy spiclibe menjenek át és beköpjék őket. Mivel Krisztáék is jöttek boltba, így Szabival mi a kocsmából szereztünk italt. Fél literes flakonokba mérte ki a nő, egyet nekik, - és ha már ott járunk - egyet magunknak vettünk.
A kocsmából kilépve, kezünkben a két flakonnal persze pont Krisztáékba botlottunk. x) Szilviék így kénytelen-kelletlen elmondták a dolgot, és a végére még az eddiginél is jobban összehaverkodott a két lánycsoport.

Visszaértünk után elmentünk fát szedni. Gábor, Buzz, Szütyő, Szabi, Mariann, DéBetti, Adri és én. DéBetti és Adri fárasztóak voltak...
A Köveskál táblán túl szedtünk fát. A táblánál találkoztunk Bettivel, aki épp Krisztát ápolgatja, mert az a 3. cigije után rosszul lett... (Minek szív 3 cigit egymás után...? x/ )

A kaja készült, szólt a zene (Metallica, Nickelback, néha kis becsempészett Kispál ;) )-.
Misi bá' tájékoztatott minket, fiúkat, hogy készüljünk egy verssel Mariann tnőnek, mert a vacsinál beszédet fog mondani, és lesz vörösbor is, meg ilyen kis finomságok. :) Végül nem vers lett, hanem a Két szém szemednek párja c. művet gyakoroltuk be. Imivel ketten voltunk tenorok, ami részemről gáz volt, mert eddig basszust énekeltem ebben a műben, de mivel Imi egyedül kevés lett volna, gyorstalpalóval bevágtam a szólamot.

Jött a vacsi ideje. Krumpli, pörkölttel. Előtte egy kis aperitív: whiskey és unikum közül lehetett választani, én viszkiztem. Mariann az unikumjából hagyott nekem - az is finom volt.
Bor tisztán, nyögve nyelősen, mert nem szeretem a bort. :) Ekkor már látszott, h nem is kell titkolni az alkoholizálást, a tanáraink rugalmas keretek közt engedik ugyanis.
Nagynehezen (és bénán) előadtuk Mariann tnő beszéde után a dalt, aztán oszlott a nép, mindenki ment a söréért. ;) Hamar elfogyott a két Heinekenem, közben Kata már kezdett tintás lenni (mivel a sofőr neki a mosogatásban nyújtott teljesítményéért kitöltött egy pohár viszkit. x) ). Sokan kértek a sörikémből, de mindenkinek keveset engedélyeztem csak. Nekem is kellett, na. :)

Általában már hangoskodva vonult le gyakorlatilag a komplett 9. osztály a kocsmába sörért. xD Állati hangulat volt. Imike extra jófej volt. Szabi, ő (Imi) és én fejenként két sört vettünk, mondván az egyik "osztogatós" sör lesz, a másik szigorúan a miénk. Bejött. :D Mariann már hangosan nevetett, örömében sírt, a csajok közül sokan hasonlóan feltűnőek lettek.
Kata eközben a szálláson maradt, mire visszaértünk, már alig állt a lábán. :) Viszont hihetetlen, amikor részeg! xD Amúgy is nagyon csípem a csajt, de amit lerendez, ha becsiccsent...
Közben sokan rágyújtottunk. Adri adott egy multit, ami az első hamuzásnál eltört a szűrőnél. xD Lol.

A tanáraink meglepően jól kezelték a helyzetet; "betereltek" minket a kapun belülre, és vetélkedőt kezdeményeztek. Én ekkor 3 sör, némi bor meg elenyésző egyéb után közepesen részegnek találtam magam. Gyakorlatilag pár kivétellel (Dóri, Dóra, Gábor, Buzz, stb.) mindenki többé, és nem annyira kevésbé volt ittas. Mulattató volt látni az oztályunkat így. x)

Az első feladat karaoke volt, amiből végülis inkább éneklés keveredett. A mi csoportunk Mariann kedvencét, a Közeli helyekent énekelte, az ellenfél a Valami Amerikát.
A későbbi feladatok során (eszperente vers, tanárparódia - igen, Ronyec forever! - plusz Simon Ágit is parodizáltam Mariann nagy örömére) besötétedett. Volt még egy 10 kérdéses kvíz is; én csak bambultam, mennyire jól emlékezik Kata olyan apróságokra, amikre én még józanul sem tudnék visszagondolni!
A záró feladat egy Misi bá'-nak szentelt magasztos darab bemutatása. Én felhívtam anyámat, h keresse elő a Junkies - Alkohol szövegét, mert nem emlékszem rá. (Ő szereti azt a számot, ezért megvan neki a szöveg) Lediktálta, én begyakoroltam, és hamisénekkel előadtam. xDD

Kezdett józanodni az osztály. Tábortüzeltünk, és innentől nem publikus... :)

 

2006. június 2., péntek
pimas [#619] [1808chr] [szólj hozzá!]

Tél a nyárban - osztálykirándulás, 2. nap

Reggel tehát egy mesebeli ébredés után lehangoló szürkeség fogadta az ember fiát, ha csak kinézett azon a nem létező ablakon, vagy kinyitotta létező ajtót. Nem csoda, h gyakorlatilag a reggeliig ki sem igazán mozdultam az jó meleg ágybul. :)
Bőséges reggeli... Bőséges reggeli... Ki akar velem jönni és bőségesen megreggelizni? ;)
Kata megint kapott egy jó tippet a sofőrtől, így Mariann rumját felhasználva készített puncsot! Forró tea + rum. :) A felét én ihattam meg. Annyira fincsi volt, hogy el is játszadoztam a gondolattal: veszek valahol rumot, és alkalomadták puncsolok. :)

Rendet raktunk (?), bepakoltunk a buszba, és nekivágtunk a rövidke napunknak. Az eső, mint dézsából az becses nagy víz, kábé úgy ömlött fene nagy kedvében. Miután sikerült eláznunk várnézés közben, már lényegesen kevesebb kedvünk volt kimenni a salföldi izénézésre. Az osztály egy része tehát ment zuhogó esőben izét nézni, lovaskocsin, ponyvával védve az becsesnagy vízáradattól; másik része - mink - maradtunk az becstelen nagy buszon, és laza másfél órai semmittevéssel töltöttük az időt. Jó volt az mégis, meséltünk egymásnak mindenfélét, hallgattunk zenét, ésatöbbi.

Úton hazafelé aludtam, sokáig. Az ablaküvegen lezúduló víz láttán apokalipszis-érzésem támadt: ha ez nem a vég, akkor nincs is olyan. Undorító dolog, amit ez a klímaváltozás művel.

Jellemző volt a buszon az is, hogy Mariann szemeit néztem. Ha visszanézett a szemembe, akkor két másodpercen belül mindketten fülig érő mosolyt növesztettünk. Ha nem nézett vissza, akkor egymagam néztem, milyen szépek a szemei.

4-es sárosdin muttival jöttem haza.

 

2006. június 3., szombat
pimas [#620] [488chr] [szólj hozzá!]

Valami új kezdete?

Sokat gondolok Mariannra. Az SMS-eiből következtetve Ő is így van velem. Most csak pár szemelvény, majd egyszer rendbeteszem a zarchívumot.
"Most oly erős, szilárd szeretetet érzek irántad, mint ez eddig soha."
"Ilyen éjszaka után nem tudok nem Rád gondolni."
Azt hiszem, megbeszélek Vele egy találkozót a hosszú hétvégén.

Hétfőn fogunk találkozni. :) 18h. Yeah!
Amúgy ma a hátsó udvarban dolgoztunk, bontottuk a régi ólat.

 

2006. június 4., vasárnap
pimas [#622] [279chr] [szólj hozzá!]

ÜgyesPimas

Tegnap Tünde és Davec 5-6 alkalommal smároltak, miután hazajöttem. Ezekszerint ügyes kerítő vagyok. x))
Amúgy egész fél 5-ig dolgoztunk egy nagyobbnak mondható ebédszünet kivételével. Fak. Fák-at forgattunk ki a földből hátul, h legyen majd hely, meg h rend legyen.

 

2006. június 6., kedd
pimas [#624] [431chr] [szólj hozzá!]

Izé... Akkor bejelentem

Na, hát úgy néz ki, h Mariann és én egy pár vagyunk. :) És ez nagyon jó! :D
Igazából erről nem tudnak az osztálytársaink, meg tulajdonképpen senki sem, kivéve pár ismerőst, meg aki ezt olvassa.
Bár bízom benne, h - naívan feltételezve, h egyáltalán olvassa ezt valaki - semelyik iskolatársam nem olvassa ezt a bejegyzést, azért ha mégis így lenne, az legyen szíves csendben örülni annak, h tudja. :)

 

2006. június 7., szerda
pimas @ 19:38 [#627] [209chr] [szólj hozzá!]

ÉdeSMS

Grazie mille che hai scritto da me! :) Tu sei la mia cara! Molti baci anche tu!
Az imént kaptam. :) Aki nem tud olaszul... Az majd megtanul, ha akar - én értem, mit írt. :) Olyan ééééédes! x))

 

2006. június 8., csütörtök
pimas [#628] [1704chr] [2 hozzászólás]

Kicsit szomorkás...

Megint előjöttek azok a hülye félelmek. Így, hogy a többiek elől titkoljuk Mariannal a dolgot, nagyon hiányzik, h nem ölelhetem meg. Ma délután a mamájának kell segítenie, holnapra is jutott valami, csak szombaton fogunk találkozni sulin kívül. Remélem, akkor megnyugtatóan fog viselkedni (mondjuk úgy, ahogy hétfőn tette).
Elhatároztam, hogy ma nem írok SMS-t Neki, csak ha ír, válaszolok. Kíváncsi vagyok.

Csináltunk folyószámlát, végülis a K&H-nál. Majd meglátjuk...
Le is adtam a számot a Melange-ban, ahol hatalmas felfordulást láttam. Mivanitt, kérem? Amatőrök? Volt egy lány, akinek a panaszait hallva kicsit mérges lettem. Egy hónapja bejelentkezett már, de azóta nem kapott munkát. x/ Kurvaannyukat. Remélem, ez egy kivételes eset volt csupán (úgysem), és nekem tudnak időre szerezni munkát (úgysem). Ha mégsem, akkor mérgesPimas leszek, és az nem jó. (Főként nekem nem)
Amikor a Melange-ba igyekeztem, találkoztam egy csapzott faszival, aki azt kérdezte tőlem, h merrefele menjen stoppolni, mert Keszthelyre kell eljutnia. Tanácsoltam neki valamit, úgy kábéra, de ő folytatta a monológját. Állítólag Ő a Picsa dobosa, ma Keszthelyen lesz koncertjük. Kért tőlem aprót kávéra, nem adtam. Ez a faszi nem a picsa dobosa, mert egy zenész nem alussza el a vonatja indulását (már ha egyáltalán vonattal jut el a koncertje helyszínére), nem lopják el a táskáját, stb. - ráadásul nem is úgy nézett ki. ;) (Jólesett volna belekötni, h milyen dobverőt használ - vajon tudott volna mondani akár egyetlen márkát is? Csibi, Big Stick, vagy akármi)

Bakker, holnap Aba-napok, és még nem intéztünk semmit. Pedig jól esne egy kis-pálos tombolás.

 

2006. június 8., csütörtök
pimas @ 20:56 [#629] [734chr] [szólj hozzá!]

Szakításpara

Bakker, ha Mariann nem lenne olyan nyugodt természet, amilyen valójában, akkor a sok felesleges SMS-emmel, és idegeskedésemmel már rég elintéztem volna, h kidobjon.
A lényeg, h kaptam egy SMS-t, h holnap beszélni szeretne velem. Én egyből arra asszociáltam, h itt a vége, fuss el véle - szakítani akar. Írtam túlbuzgó SMS-t, sokat-. Hívtam, nem vette fel, és egy csomó időbe tellett, mire kiderült, h "csak" a versem miatt ijedt meg. Ami önmagában nemjó, mert megijedt, meggondolja magát, innentől sajnos még mindig lehet szakítás, de nem biztos! A sok túllihegésem nem tett jót az ügynek, hatalmasat szerencsétlenkedtem... :/ Remélem, holnap minden helyrejön, mert nem akarom hogy elhagyjon! Nem, nem. Nagyon nem! x(

 

2006. június 9., péntek
pimas [#630] [5093chr] [szólj hozzá!]

Aba-napok - avagy Fergeteges Fesztivál Feeling

16 óra előtt még nem sok kedvem volt elmenni Abára, de aztán meggondoltam magam - és nem bántam meg!

Abára a fél 6-os sárszentágotaival akart eljutni köbö 130-150 ember... Hamar összetalálkoztunk Anettel, Petivel (Anett öccse), Vandával, Annával, és még valakivel, aki az eddig felsoroltakkal egyetemben Adri osztálytársa (kiv. Peti).
Anettől kaptam egy szál Pallmallt. Most már nem voltam olyan erős, mint Erzsó után, és nem álltam ellent a dohányzásnak. Szar vagyok, na!

Anett jó megérzésének köszönhetően a sáregresi buszra szálltunk fel, amin kevesebben voltak, Adri és Anett még ülőhelyet is talált. Ez a busz ráadásul hamarabb ért Abára, bár ez mindegy volt - mivel megvártuk Vandáékat, akik a másik busszal jöttek.
Sajnos hamar kettészakadt a társaság - Anették kerestek egy kocsmát, Vanda kajált, Adri és én Vandával tartottunk.
A nagyszínpadon az Edda készülődött. Adri elnézett a kisebb színpadhoz, mi Vandával Anették után indultunk. Nem találtuk meg őket, de betértünk a Coop-ba, ő kaját keresett, én vettem egy Heinekent, meg egy doboz cigarettát (Pallmall). Hiba, dehát ez van.

Visszamentünk Vandával az Edda színpadhoz, a szoborhoz. (Ekkor már javában SMS-eztem Deutsch Krisztivel, osztálytársammal. Bírom az SMS-eit, pláne, amikor beígéri, h megöl! x) )
Találkoztam a Mátéval, Bálinttal és Kicsivel (zenekarunk). Elmentünk sörért, azaz ők vettek csak - nekem még volt. Közösen lézengtünk egy csomó ideig.

Ismerősök persze dögivel voltak: Kodályosok (Csuti, Martina, Tekla, Szilvi nővére, egy 10.-es csaj, akit nemtudom, hogy hívnak, Judit, később - Quimby koncert elején - osztálytársam, Eszter, nővérével, Dórival), falubeliek (Wellner Bazsi és Dávid, Ladányi Laci, Györe, Gergő - akinek odaadtam a majdnem üres szimatszatyrom, hogy ne legyen nálam Kispál alatt -, Szalai Zsuzsi, Kitti, Rácz Marika, Somorai, Győri Zsuzsi - akivel másodszor bementem a Coop-ba), ismerősök innen-onnan.

Kispál koncert előtt sikerült nagyjából mindenkit egy helyre csődíteni, Anettéktől Kicsiékig, Wellneréken át.
Mivel ekkor még azt sem tudtuk, hogyan megyünk haza, Bazsi felajánlotta, h tud egy személynek sátrat biztosítani.
Ekkor már elfogyott a második söröm, és kezdődött is lassan a Kispál koncert.

"Nem tudjátok, mennyi lett a Costa-Rico Argentína meccs?" kérdezte Lovasi... x) Hülye... :D
Bal előlről indultam, de már a nyitószám, a Jó a világ végéig alatt bekeveredtem középelőre. Üvöltöttem, mint állat. :) Már majdnem kellemetlenül nagy lökdösődés alakult ki, miközben a harmadik számra már teljesen be is sötétedett.
A nyitószám után egyébként Lovasi elmondta, h van pár receptjük hányás ellen... Mondta, hogy ha kell, majd Küldi a megoldást (ez a szám címe) x) Jött a Csillag vagy fecske és innentől a sorrend homályos. Az ingem mindig a hátam közepén kötött ki a nagy lökdösődés közepette.

Egy fiatal feketehajú lány és a barátnője kért cigit, én adtam nekik. Kaptam cserébe Martinit.
Ezzel a lánnyal a karjaimban indult az Iszony lassú, amit végigölelkeztünk, miközben csókolgattam a nyakát. A következő Kicsi csillag alatt meg egyszercsak smárolunk... :) Hoppá. Kiderült, hogy Bíbornak hívják, és 14 éves. A koncert hátralévő részében vele voltam, igyekeztem védeni az egyre durvább ütközésektől.
Egyébként a Csiga alatt lefejeltem Lovasi kontroll-ládáját, ami miatt kegyetlenül fájt az orrom. :) Pff.

Teljesen berekedtem. Volt Extra light, Nincs nagy baj, Egy fiú ágyában, Halszív, Vackolj belém, Ha ez a vég, Éjjeli lámpa (odabaszósan durva verzióban x) ), Bársonyfüggöny, Rezervátom, Jövőből jövő lövő, 0 óra 2 perc, Ha az életben... és Földtörténet. Jó koncert volt. :))

Bíbor, barátnője (akit Adrinak hívnak) és én elmentünk vízért. Közben próbáltam a tesómat utolérni telefonon, de nem sikerült.
Leültünk egy asztalra a Közösségi Ház előtt. Pontosabban Adri elfeküdt, Bíbor pedig a vállamra hajtotta fejét. Így látott minket Judit is, aki megvetően nézett rám, és közben végigmérte Bíbort. Fura. Nem mintha sok köze lenne hozzá, kivel mit csinálok... :)

Még Quimbyn is tomboltunk a csajjal. Nagyon édes volt, csak sajnos nem teljesen tudta feledtetni az utóbbi dolgokat. Mindenesetre nagyon jól éreztem magam vele, annyi szent.
Egyszer elestünk, de felrántottak minket. Pff. Pedig egész addig (meg utána) tökéletesen védtem ki az ilyen helyzeteket.
Az éjjeli 2-re kihirdetett busz 2:44-kor jött, 3:18-ra értünk be Fehérvárra. Az időt addig is SMS-ezéssel és Eszterék társaságában töltöttük.

 

2006. június 9., péntek
pimas [#631] [1832chr] [2 hozzászólás]

Izé... akkor bejelentem ezt is...

Ma vége lett a kapcsolatunknak.
Reggel, még órák előtt elmondta Mariann, amit el szeretett volna. Kimentünk az udvarra, egy padhoz, de nem ültünk le, csak álltunk. Elmondta, hogy tulajdonképpen nem is a versről van szó. Szegénynek hamar eleredt a könnye, ahogy mondta, hogy mi a baj-.
Nagyon szeret, nagyon-nagyon.
M: Jobban szeretlek, mint egy barátot, csak nem szerelemmel. Ne haragudj...
Magát okolja mindenért, mondta, hogy megérti, ha megutálom, mert szemétség, amit csinál. Kifejtette, hogy a szerelem vagy jön, vagy nem jön, és most bármennyire akarta, nem jött. Hagyott magának időt, - ahogy Ő mondta - kockáztatott, és nem sikerült.
M: Túl hirtelen volt minden, olyan gyors volt ez az egész...
Amikor reagáltam, még nekem is kicsordult a könnyem. Megnyugtattam, hogy nem haragszom, mert helyesen cselekedett, szerencsére még az elején szólt.
Elmondta, hogy nem velem van a baj, mert - szóról szóra idézve - "nálad tökéletesebbet nem találhatok". Nem akart megbántani, mert "ha valaki, akkor TE nem érdemled meg!".

Milyen lelkiismeretes lány! A legfinomabb módon oldotta meg a szakítást. (El is mondtam ezt neki.) Egyébként negyed órát késtünk az első óráról...
A nap során minden zajlott tovább, szünetekben velük (Dóri, Mariann) voltam főként. Mariannt ez egyáltalán nem zavarta, engem sem. Papírlapra írva megbeszéltük, h egy kis idő után minden úgy lesz, ahogyan volt (Kispál), és nem is keseregtünk, alapjában vidámak voltunk.
Leírta még azt is, hogy nagyon sajnálja, hogy nem tudott belémszeretni, mert szeretett volna - csak nem sikerült.
Ilyen szép szakítás után már félig ki is szerettem belőle, csak hihetetlenül szeretethiányom van. :/

 

2006. június 10., szombat
pimas [#633] [535chr] [szólj hozzá!]

Nevetséges

MSN-en beszéltem Krisztával (nem Deutsch-csal, hanem idegörlőKrisztával). Rákérdezett, h volt-e Mariann és köztem valami ("mert már mindenki erről beszél"). Mondtam, hogy nem válaszolok, viszont elárulhatná, hogy ki mindenki beszél erről. Nem mondta el, hanem "ellentámadásba" ment át: hogy ő csak védeni akar a pletykáktól, mert a barátok megvédik egymást. "Hű, de gáz duma" - gondoltam. Tudtára adtam, h azért ez így elég nevetséges, erre besértődött. Fak. Pont az hiányzott, hogy a sok hülye jöjjön az okos kis buksijával.

 

2006. június 12., hétfő
pimas [#632] [1781chr] [szólj hozzá!]

16 óra alvás

Tegnap délután Hekkel, Davec és én bementünk a 4x-be, hogy csézzünk Hekkel osztálytársa ellen. Jó volt.
Itthon azonban már éreztem, h szarul vagyok. Lefeküdtem pihenni, aztán később hánytam is. Egészen vasárnap negyed 6-tól ma (hétfő) reggel negyed 10-ig aludtam/pihentem-. Ha jól számolok, ez 16 óra.
Felhívtam Szabit, h a holnapi Madarak-Fuck napjára (gy.k.: madarak-fák) nyugodtan soroljanak be valamelyik csapatba, mert igyekszem elmenni.
Ráadásul holnap találkozom Bíborral. Kíváncsi vagyok, mit tudunk egymással kezdeni.
Ja, és elfelejtettem írni, h Abán találkoztam Ivettel is. :)
(Még egy dolog, amit elfelejtettem leírni, még a péntek délelőttről. Amikor Mariannal már egy jó ideje beszéltünk, egyszer megszólalt: "Hadd öleljelek át!" Ez meg is történt, de megéreztem a puha hját, a gyönyörű illatát, és nyomban megkértem, h fejezzük be, mert ezzel csak ártunk nekem. :/ )

Most pedig azért írok, mert unatkozok, és azért dőlt betűkkel, mert talán így kevésbé feltűnő, hogy a semmiről írok.
Olvasgattam az archív blogomat, és konkrétan a falra másztam magamtól. Egyrészt hihetetlenül gányul fogalmaztam meg a mondandómat a kezdetben, másrészt ez a blog tdkp végig a szerelmi gyötrődésekről, és nevetséges reménykedésekről szól/szólt. Mekkora puhapöcs voltam, vagy talán még vagyok is!
Más kérdés, hogy mostanában legalább már nem alaptalan dolgok után vágyakozom sóvárogva, mint még a régi-régi "Dalma-korszakban".
Sőt, tulajdonképpen jobban élek, mint négy éve ;), legalábbis ilyen érzelmi-izé szempontjából.

És még egy dolog, ami feltűnt: kibaszott sok feleslegesen szétszedett bejegyzés. Majd ha költözik ez a blog a leendő pimas.dzsembori.hu/blog oldalra, akkor egybeolvasztom őket. :)

 

2006. június 13., kedd
pimas [#634] [6540chr] [szólj hozzá!]

13-i szerencsétlenkedés - szép szín az a Bíbor...

Nah, hát legyen mondjuk egy ilyen, meg egy ilyen színű része ennek a mai bejegyzésnek, mondjuk elkülönítendő a nap két szakaszát, amit nevezzünk mondjuk délelőttnek, és mondjuk délutánnak. Mondjuk.

Mondjuk-délelőtt az utolsó tanítási napunkon a Madarak-fuck napján egy eléggé elbaszott terepversenyen kellett részt vennünk. Eleve a csapatunk nem tetszett: Szandra (plázakurva), Tekla, Kriszta (nem D.), Betti, Dudus, Eszter, Andi (oszt.társ, nem 8.-as), Viki, Szabi és én. Jobb lett volna ha azokkal vagyunk egy team-ben, akikkel félszavakból megértjük egymást (Mariann, KisDóri, DérKata, Nóri). Hozzáteszem, ebből a csapatból is voltak, akiket nagyon bírok.

Mindegy, lényegtelen is. Az első feladat a suli konyhájában Simon Áginál volt, térképmásolás, meg madár- és fanevek kitalálása.
A suli ajtaján kipenderedve Szandra füttyentett és intett egyet, és máris két hatalmas diszkómajom-fasztarisznya szegült hozzánk. Az egyik Szandra pasija, a másik annak a csicskája, vagy nemtudom. "Ők tudják, merre kell menni!" mondta Szandra. Hát nagyon tudták, mondanom sem kell, de jobb is, h nem szóltak bele. Pff.

Kezdetben Andiék lemaradtak, mert kényelmesek voltak, aztán amikor Andi rájött, h sietnie kéne, ha valami deles buszt el akar csípni, akkor meg ő sürgetett mindenkit. :) :/
A második feladat a Sóstói Tanösvény kapujánál volt, gyorsan megoldott, kullancsriasztóval fújtuk szét egymást, majd belevágtunk a susnáysba.

Volt feladat Timi tnőnél (inglistícsör), amit egészen faszán max. pontra hoztunk Szabival. :) Volt egy fatákolmány tetején is feladat, a csajok tesitanáránál (Zsuzsa tnő), amiben meglepően jól találtam el a madarak nevét a képük alapján. :) Hát ja, tesóm madarászkodik - rám is ragad vmi. ;)

Utána eltévedtünk. A térkép nem volt elég részletes, Timi tnő is félreérthetően magyarázott, hát faszán elkeveredtünk mindenfelé. Kiértünk a főúta (!), ahol meg is álltunk, mert már nagyon széthúzott a csapat (ezért lett volna jó olyan emberekkel menni, akikkel maximálisan egy hullámhosszon van az ember). Szandra a hülye kanjaival együtt elhúzott a városba, leszarva minket (jobb is...), mi telefonáltunk, mégegyszer eltévedtünk, aztán két ellenőrzőpontot kihagyva a célbakeveredtünk, ahol jót röhögtek rajtunk a társaink. :)

Gyalog mentünk vissza a suliba, egész rövid idő alatt beértünk. Szabival ittunk a Panama sörözőben egy korsó csapolt sört, ami szerintem pályázhatna a világ legszarabb söre cím elnyerésére... :) xP 10 perc alatt benyeltük azért így is.
Hm, azt hiszem itt színt váltok... :)

Mondjuk-délután háromeld 1-kor a buszpu. melletti "hippi"-parkban találkoztam a megbeszéltek szerint Bíborral. Jankáék is ott csöveztek, ezért kezdetben velük beszélgetve ültünk a fűben. Azonban ők hamar elmentek kajálni, így az amúgy idegen, de jófej társaság ellenére kicsit később mi is odébbálltunk a tópart felé (tesóm sulija is arra van - Tóparti)
Nem voltak nagyobb hallgatások, mindig tudtunk miről beszélni. A tópart előtti parkig mentünk kézenfogva, ott leültünk a fűbe. Itt is nagyjából megszakítás nélkül beszéltünk-. :) Megmutattuk egymásnak a telefonainkban tárolt képeket, némelyiken igen jót derültünk... x) Megállapítottuk, h csikisek vagyunk, csak velem ellentétben Ő nem szereti, ha csikizik. A parkot egyszercsak elözönlötték a kicsik, akik hangosak voltak, és már a "hippi"-parkban is idegesítettek minket. :) Ráadásul némelyik taknyos, amikor meglátta, h ölelkezünk, a hüvelykujját felmutatva kétpofára vigyorgott. :D Kis pöcsök. Elhatároztuk, h belelökjük őket a mögöttünk csurdogáló kis patakba. ;)
A parkban egy csók is elcsattant, amit Ő "kezdeményezett".

Amikor már teljesen elültük a lábunk, a fenekünk, mindenünk, akkor továbbmentünk a Tóparti Gimnázium mellé. A vízhez közel, egészen a vízbe futó lépcsőkre ültünk le, majd hanyattdőlve sütkéreztünk itt. Sajnos ekkor már nem sok időnk maradt, mert a fél 5-ös buszok vártak minket.
A búcsúzás kicsit ügyetlenre sikeredett, mert ekkor én kezdeményeztem a csókot - ezzel még nem volt baj -, majd elköszöntünk, és még pár lépést egymás mellett mentünk, mert túl korán elköszöntünk. x) Pff... Mindegy, ilyen kis ügyefogyottak vagyunk. :D

Jól telt vele ez a 3 és fél óra. Sajnos gyorsan, de jól telt. Már kezd kialakulni egy felületes kép, amiben sok "hétköznapian" szimpatikus tulajdonság mellett felfedeztem pár olyat is, amelyeket kifejezetten szeretek egy lányban/nőben. Tehát eddig minden oké. A legközelebbi találkozóról még nem beszéltünk, de arról úgyis értesül az én naplómnak az Olvasója. (Ha van olyanja, haha)

Elnézést az ocsmány színekért, de nem volt kedvem szebbeket keresgetni... :/



Nos, akkor még ebbe a bejegyzésbe illene beletömnöm egy évértékelést, vagy valamit, mert azért akárhogy nézzük, holnaptól vakáció van.

Bakker, holnaptól vakáció van, és nekem hiányozni fognak azok az emberek, akik körülvesznek minden nap a suliban! Hiányozni fog a pezsgés... Egy éve ismerem csak őket, de többük máris annyira sokat jelent nekem, hogy el sem tudnám képzelni nélkülük a hétköznapjaimat! És most úgy tűnik, 2 és fél hónapig ezt kell tennem. :/ Jó, persze fogunk találkozni, fogunk együtt éjszakázni, ezeket megbeszéltük, de mégis! ... Mariann, KisDóri, DérKata, Szabi, Esztiék, Buzz, a Mestereim, Fruzsi, Krisztiék (D.)... A lökött 8.-asok, a nem-lökött 8.-asok (Andi, Erzsó... Erzsó, akit jövőre már még ritkábban látok... Eszter, Zsófi...)

Mindegy, nézzük a jó oldalát. A kissé viharosra sikerült évvége után mindenkinek jót tesz majd egy kis lehűlés a meleg nyárban-.

Azt hiszem, nem is fájdítom tovább a szívecském. Majd szeptemberben minden a régi lesz. :)
De mi lesz, amikor elballagunk?...

 

2006. június 14., szerda
pimas [#635] [477chr] [szólj hozzá!]

Jobb, ha nem tudod

Hm... Olyan dolgot tudtam meg Tündéről, ami igaz nem lenne publikus... Ezért nem írom le. :) Elég tudni is... :P Ráadásul Davec mesélte - így nemigazán értem, hogy miért van még vele. Nembiztos, hogy én még komolyan tudnám venni Tündét ezután, dehát Davec tudja, nem fogok beleszólni.

Ezenkívül ma sokat voltam együtt Martinnal, ami kellemes és fárasztó időtöltés. :) Kétszer is bicikliztünk. Jó időnk volt ma, minden adott volt a tekeréshez.

 

2006. június 15., csütörtök
pimas [#636] [962chr] [szólj hozzá!]

2000 méter

Dél körül - a hőségben - tekertünk egyet Martinnal a faluban. Jó volt.
13h-kor voltunk egyet CoD-ozni Davec, Martin meg én. Elég jól ment ahhoz képest, h rég nem játszottunk. Mókás volt, amikor már nem is vettük semennyire se komolyan. xDD
Martina a visszajárójából vett 12 csomag PEZ cukrot... x)

Voltunk focizni is. Amit Martin művelt... Magamutogatás magas fokon... xD xP x/
Itthon rendeltünk pizzát, később átjött beszélgetni Tünde. Végülis átgondoltam a tegnap hallottakat, belegondoltam, megrágtam, és úgy döntöttem, h Tünde ezek ellenére még jófej, csak akkor rossz passzban volt. Ma egész jót beszélgettünk, csak nem tudta, h voltunk focizni, és én elkotyogtam... :/

Lementünk futni: Adri, Tünde és én. Este, fél 9-kor. Hűs levegő, 2000 méter (ők csak 1600).
Egész fasza kis nap volt, csak sajnos Bíborral nem találkoztunk.
És még a Melange-t is felhívtam, de még nem tudnak melót adni. Pff, ehh...

 

2006. június 16., péntek
pimas [#637] [1354chr] [szólj hozzá!]

...egy szép dal

Iszonyú lassú

Valami iszonyú lassú country szól
Leengedett ablaknál
A kocsimban, és tűnődtem
Mi lenne, ha annál
A szép nőnél szólna ez
Aki épp mellettem áll
És mereven előre néz
S a jó öreg zöldre vált

Szólnék: "De jó, ez a zene!"
Ő meg tudná mi a fene
A cél az, hogy ott aludjon
velem bárhol, a férje meg otthon
És most itt van, elvált
Meztelenül festjük ki a szobáját
És közben a dallamát
fújjuk ketten, a dalnak, amit gondolatba' betettem
A magnójába, míg mellettem állt

Ha akarnám, meglehetne
És utána elmehetne
És utána visszajönne
Hogy elmenőben kijött a könnye
De most csak mellettem áll
De rám néz majd a sárgánál
És mosolyog, ahogy kuplungol
Mintha tudná, hogy megvolt valahol



Írt SMS-t Bíbor, azaz még tegnap este válaszolt az én SMS-emre (amit azelőtt kevéssel küldtem). Azt írta, írt emilt, reggel meg is néztem hamar, de egy feladó nélküli tök üres levél jött csak az adott időpontban. Fura.
Holnap találkozunk a Hippi-parkban. (Höhö... 18 Ft egy SMS, ebből következik, hogy nekem pont 17 Ft van a kártyámon... xD Röhej.
Pofátlan dolog ezekután a tesóm telefonjáról írni...?)

 

2006. június 17., szombat
pimas [#638] [2700chr] [1 hozzászólás]

Kutya az utcán / meet Bíbor

Elvittük Peszit pótoltásra - mivel az első oltáskor nem értünk rá. Elég rendetlen kutya, mivel kicsi korában lehettem vagy 8-9 éves, és nem gondoltam arra, hogy nevelni kéne. Minden kutyát és embert megugatott... x) Alig égtünk... Martin és Adri is jött velem. 2400 HUF-ért oltották be.

Találkoztam Bíborral, a megbeszélt helyen, a megbeszélt időpontban. Megismertem a másik bátyját, Ármint. Határozottan jófejnek tűnik a gyerek. :) Ármin a 13:20-as busszal azonban hazament.
A Hippi-park a hétvége és a jó idő ellenére (vagy épp azért?) üres volt, gyakorlatilag ketten ücsörögtünk benne hosszabb ideig. Sok sztorit meséltünk egymásnak, kezdetben egymással szemben ültünk. Egyszer mutatott egy képet a mobiltelefonján, és akkor egymás mellé kerültünk, szorosan. Elfeküdtünk a fűben (azaz leterítette a pulcsiját, amire a melegben nem volt szüksége). Ő felült, és behintett fűvel. :) Meg akart sütni, ez volt a só. ;)
Egyszer megtréfált; eldőltünk, de mielőtt Ő teljesen elfeküdt volna, felült, és továbblökött engem. :) Kis gonosz. :)
Később én is becsaptam: rám támaszkodott, én pedig kihúztam magam alóla. x) Eldőlt, én pedig utána dőltem.
Ezek a "játékos", (Kodályos szóval) bugris pillanatok nagyon kellemesek voltak. Ültünk, nevettünk, meg ilyesmi.

Jópár szál cigit elszívott, már amennyit kért a buszpályaudvaron az emberektől. Hát igen. :P Egy-két slukkra átadta nekem, de ezenkívül ellenálltam. (szép kis dicsőség részemről...)
Nevettünk a rózsaszín izompólós buzikon. xD Volt pár.

Később elmentünk a belvárosba sétálni. Láttunk két esküvői menetet is-. Jártunk a Pelikán udvarban (mi is történt ott...? :)) is - átutazóban. Akart szakítani nekem egy rózsát, de mondtam, hogy azt inkább nekem kéne - és azzal leszakítottam egy szép rózsafejet. Kitűztük a válltáskájára.
B: Ezért most kapsz egy csókot! :) :**
P: Hm! :) Azt hiszem, legközelebb hozok egy kertet virágokkal!
Ahogy sétáltunk, valahol leesett a rózsa, így kapott még egy virágot... (És én is még egy csókot)
Fagyiztunk is a Vörösmarty cukrászdában. (Megjegyzem, szerintem röhejes, mekkora vébé-láz van a belvárosban.)

A fél 6-os buszainkkal hazamentünk. A szabadegyházin Verebessel utaztam. Hülye punk! :)
Szép, kellemes délután volt ez. Publikus legyen? Áh, az lesz. :)


Nemrég kaptam pár képet Ritától az osztálykirándulásunkról. Megláttam ezt és eszembejuttatta: már most hiányzik az osztályom. :/

 

2006. június 18., vasárnap
pimas @ 02:10 [#639] [1803chr] [1 hozzászólás]

Rendezgetés, még ha az UW nem is akarja


Szabolcs és én a kiránduláson... Úgy állunk ott, mint a felfedezők... :D

Éjjel van, végre. Fenn maradtam rendezgetni a régi, "túlméretes" képeket, amik például fullblogban meg az adott hónap archívjában széttolják az oldalt. Egész jó lett, azt hiszem, mindet kijavítottam. Régen eléggé elhanyagoltam az ilyen dolgokat, mondjuk nem is értettem hozzá at all.

MSN-en Ritának segítettem, mivel németes, és angol nyelven kommunikált emberkékkel. :) Egészen belejött, az alapokat szerintem meg is tanulta már.

Lehet, hogy kéne aludni is valamennyit...

Fasza. Most 2:10 van, idáig nagyrészt az ultraweb miatt szívtam. Két képet (ráadásul két fontosabbat) nem akart megjeleníteni, bármennyire is egyezett az parancsba írt fájlnév és elérési út a valós fájlnévvel és elérési úttal, mindig arra hivatkozott, hogy márpedig ilyen fájl nincs, pláne nem a megadott helyen.
Azért... sikerült bebizonyítanom neki, h ő a hülye. :)


Délután Szabi tett egy látogatást nálunk, mivel a faluban járt a mamájánál. Az mp3-lejátszójáról feltettünk a gépre régebbi SOAD albumokat. x) Állat. Feltelepítettük továbbá a Sven2 nevű játékocskát. Aranyos, ahogy a fekete báránnyal meg kell baszni a fehér báránylányokat... xD

Adtunk Szabinak Mezmerize-t, Choron Tiggert, meg AK Mouse Off-road programot. :) Meghívott egy fagyira, amíg visszakísértük mamájához.

 

2006. június 19., hétfő
pimas @ 01:29 [#640] [3201chr] [szólj hozzá!]

Éjszaka, megint. Jó dolog...

Újra fennmaradok éjjel. Kezdek belejönni, tetszik a dolog. :) Csend van, nyitott ablak, apró bogarak, amik beszűrődnek a szúnyoghálón... A monitoron elkent szúnyog tetem szárnyait levakartuk rég... :)
Rita küldött MSN-en még képeket.

Annyi minden jutott eszembe, és most elfelejtettem mindet... Szép szavak, mind jöhet... Gondolatok, vándorok, gondolat-vándorok, vándor-gondolatok. Hajszálak levesben, zsírszag palacsintasütés után... Izzadó tenyerek egymásban, félreértések, tisztázva, nemtisztázva. Apróságok a mindennapokból. Cigifüst, érzés, ami eszembejut... Ahogy nyelem a tömény italt, és marja a torkom, mondjuk.


Az osztályunk. Itt van nagyban.

Kontakthibás a háromméteres kábelem a gitáromhoz. Az egyik fej érzékeny, ha megmozdul, azonnal serceg vagy eltűnik a gitárhang. :/ Pedig nekem kiskábel is kell, nem csak 6 méteres, mivel azt nem fogom a szobában is folyton le- és feltekerni. Fenébe.

Gondolatok, életképek tovább. Mondjuk ahogy a szél fújja a lábszáram. Vagy egy nézés, mondjuk olyan, mint egyszer a buszon... Olyan kéne most is, meg holnap is, meg azután is. Vagy egy olyan ébredés, netalán pont ugyanaz az ébredés, talán pont ugyanvele, vagy nem ugyanvele, mert nem kesergünk. (Fogom én ezt érteni, ha egyszer elolvasom?) ... Várunk, és eszünkbejut még sokminden. Akartam mondani, de mostmár...

Mostanában sokat eszem. Anyám is észrevette. Sok jégkrémet is. Néha levegővételkor érzem is, hogy hideg, azaz furcsa a torkom. A sok jégkrém... Meg a sok undok dohány. Pedig nem is... Vagy de? Sok az? Kell az? Nem...
Haladok bele az éjszakába, milyen jó is ez. Úgyis szánalmasnak fogom tartani magam, ha egyszer elolvasom ezt.

Olvastam a kezdeti bejegyzéseket. Ilyet még nem égtem magam előtt... De majd ha kétév múlva ezt olvasom, vajon szánalmasnak tartom-e majd magam?

"AKARTAM MONDANI, DE MOSTMÁR
ANNYI MINDENT ELRONTOTTAM..."

[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Még mindig ébren... Azt hiszem ezután lefekszem. Elhatároztam éjfél előtt ugyan, hogy sok hasznos dolgot csinálok ma éjjel a neten, de csak bélog lett belőle, meg egy kis MSN például Turival.
Az orrom valamiért minden illatról/szagról dohányfüstre asszociál így éjjel. Fura.


18:13

Délután Martinéknál szereltünk bicikliket, Milánét és az enyém. Utóbbival sehova sem jutottunk még, előbbi félig üzemképes. A szlovákiai biciklitúra egész elérhetőnek tűnik.
Milánnal beszéltünk VOLT-fesztiválról is. Elképzelhető, hogy ő is jönne, ami nem volna rossz. (Csakhát drága... :/ )
Ma újra futottunk este hármasban: Adri, Tünde és én. Ők 1600, én 2000 métert. Fülledt volt a levegő.

 

2006. június 20., kedd
pimas @ 02:17 [#641] [3780chr] [szólj hozzá!]

Harmadszor is: éjszaka - kezd unalmas lenni ;)

Deutsch Krisztivel SMS-ezek, mivel fel lett töltve a kártyám. Érdekes témákba merülünk bele...
26,5 celsius fak fok van idebent, fülledt levegővel fűszerezve. Nyitott ablak, sok icipici idegesítő bogarantyú, nem győzöm szétmorzsolni őket, ha a monitorra szállnak... Egy szúnyog szórakoz velünk, már negyedszer fenyegetem meg halálosan, de nem hallgat rám és csak röpköd itt a monitor fénye előtt.

Hajmosáskor (amit fél 12-kor fejeztem be) a vizes haj szárítása még nagyobb párát és vízgőzt és idegesítő izét csapott, a tenyerem mindenhez hozzátapadt, és patakokban jött rólam a víz... Szép, mondhatom.

Na... Kriszti... x))

Egyébként azért maradtam most fenn, hogy a bejegyzéseket "dobozokba csomagoljam", így megkönnyítve egy majdani költözést. Írtam már részleteket? ...nem most fogok.

Hm. Ezek az SMS-ek... Megint belekezdtem valamibe, és nem fejeztem be. Mindenki Mariannról kérdez. x/

Az a baj, hogy az ember mindig azzal elégedetlen, ami van.
A "dobozolás" miatt olvastam 2005 augusztusi bejegyzéseim, akkor ment tönkre a régi modemem. Akkor volt okom igazán mérgesnek lenni.
A másik, hogy miért nem bírok elülni a seggemen. Nem kéne SMS-ezni Krisztivel, és akkor nem kerülnék olyan helyzetbe, ahol joggal várja el, h ha belekezdtem - név nélkül - a Mariann-"ügybe", akkor fejezzem be. Azt pedig nemszabad, ígyis sokkal többen tudnak róla az osztályból, mint ahánynak szabadna.
Na, az kérem a friss tanulság, ezért kap ez a bejegyzés egy "okosság" jelzőt.

Bakker, ezt nem hiszem el! 2005. július 2.: 7 (hét) darab bejegyzés! Csak kerülne a kezemközé az akkori pimas, aki annyit posztolt egy napra, ahelyett, h egy, max. két bejegyzésbe tömörítette volna az aznapi frissítenivalót. Tökön rúgdosnám, az biztos. :)

Hihetetlen, hogy még mindig van hozzáfűzni valóm. Egyrészt, hogy Tündéről már tavaly augusztusban is írtam, másrészt, hogy Kriszti a tegnapi képen (az alsón, az osztályképen, ami havas földön álló fázó embereket örökít meg) balról a harmadik, napszemüvegben. Fura, hogy mire vége lett az évnek, mennyire összehaverkodtunk. Egyébként Mikulásbácsi idején Őt húztam ki az bűvös nagy kalapból. Micsoda véletlen.
Nameg ittvan az is, hogy milyen hülye vagyok, mert nem gondolok előre: összefogtam a hajam, nemis tudom igazán, miért. Most, h kibontottam, két "törés" is van benne, mert persze sajátos módszerrel fogtam össze, nemistudom, olyan konty szerűen nézhetett ki talán. Mindenesetre most meg van törve, rosszabb, mintha elfeküdtem volna. Igen, lehet röhögni. (Én is azt teszem... :) )
Mostmár tényleg alszom, mielőtt csinálok még valami ökörséget.



Nem sikerült korán kelni... Fél 10. Mondjuk nem rossz, de két órával korábban akartam, mert mennünk kellett Fehérvárra.
Még meg is fürödtem reggel, tovább SMS-eztünk Krisztivel (még most is jönnek-mennek a gyorsüzenetek), aztán délben átmentünk Milánért, majd hárman felszálltunk a negyed 1-es sárosdira.

Elsőként Adrival ketten bementünk K&H bácsihoz a bankkártyánkért, Milán megvárt minket, majd együtt elmentünk a Melange-ba. A papírjaimat tényleg elhagyták, így tölthettem ki egy újat... No comment. Mindegy, így hárman nem is volt olyan rossz.
Viszont hazafelé a nagylókin melegrekord volt, állítom. Mindenhonnan a víz folyik rólam, arrghh-.

 

2006. június 21., szerda
pimas @ 01:24 [#642] [6215chr] [1 hozzászólás]

Kitartó

Svédország - Anglia: 2-2. Hm. Végignéztem az első félidőt, aztán a másodikat a 10. perctől számítva, és mérgelődtem, mert lemaradtam az első svéd gólról. Vébéláz...

Igen, megint éjszaka. "Csomagolok" tovább, időnként pedig leírom, ami eszembe jut. Pl. hogy a 27 fokos szobában félmeztelenül nyomkodom a klaviatúrát. Hiába, no, dögmelegvan, kéremszépen.

Krisztivel végtére tegnap (20-án) is sokat SMS-eztünk. Elvileg Vele is fogok nyáron együtt sörözni, de egyszerűbb lenne, ha inkább Ő is jönne velünk - sokunkkal. (Feltéve, hogy mi, sokak tényleg meg tudjuk szervezni a találkozást. Hozzáteszem, eddig semmi jel nem utal arra, hogy nem tudjuk összehozni, tehát ebben a kérdésben joggal lehetünk optimisták)

Holnap ma újra fogok találkozni Bíborral. Hippi-park, szokott idő (13h)

Igen, itt oldalt a képen Kriszti látható. Gondoltam kiemelem, hamár ennyi SMS-t szánunk egymásra.
Még a tegnaphoz tartozik, de lusta vagyok oda beírni, h a gitárévzáróra végülis csak Adri ment el. Én utálom az ilyen felhajtásokat, és végülis jól döntöttem, hogy távol tartottam magam ettől; kiderült, hogy ez egyben az áltsulisok évzárója is volt, sőt főként az volt, csak a művészetisek is megkapták a bizit. Sajtipogi állítólag ki volt akadva, mert sok a bukás. :) Megy ez, kérem, itt nálunk a faluban az általános iskolában, mint az ágybaszarás. És évről évre rosszabb eredményt produkál a suli. Nem tudom, miért.

Közben újra elmerengtem máson, meg ezen, a régi bélogbejegyzéseimen. Fene tudja, egy idő után egész tűrhető... Nemtudom. :)
Sajnos most szikramentes az agyam... Hű! Épp most hallottam valami béka-zajt kintről... Hirtelen egészen megijedtem. :)

Hej... Belassultam hirtelen. Az agyam működésképtelenné válik lassan... Aludni kéne. Mégis olyan jó itt ücsörögni, hogy... Hogy most ennek ellenére lefekszem. :)

"TE MEG NEM FELEJTESZ EL, ÉN MEG NEM TALÁLLAK MEG..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]


Találkoztam Bíborral.
Ugyanúgy, mint eddig, egy 20-30 percet csak úgy beszélgettünk, aztán összebújva beszélgettünk tovább. Szekáltuk egymást, tökjó volt. ;) Beült elém, tdkp az ölembe, csak mégse, azaz izé. Na, nem sikerül leírni, hogyan ültünk, de nagyon jó és kényelmes helyzet volt.

Kicsit később vett cigit. Hosszan dilemmázott, h vegyen-e, engem is megkérdezett, mire mondtam, h szerintem ne. Végül pénzfeldobással döntöttünk, nekem kellett feldobnom. Ha fej, vesz, ha írás, nem. Fej lett. Pff. :) :/

Végtére én is szívtam... Nem vagyok büszke erre a tevékenységemre, dehát ezvan.
Néztük, hogyan pacsálnak a Hippi-park közepén a szökőkút-féleségben a parkban lézengő velünk nagyjából egykorúak. :)

Később megjelent Ármin (sógor), és gyakorlatilag Bíbor észre sem vette, csak én. :D Odamentünk hozzá, a "pacsálók" társaságában volt. Ármint nagyon bírom. Egyszerűen jófej. :) Az egyik srác elektromos gitárt is hozott, ő Marci, mint kiderült. A kodályos zenekarban, a CallisTo-ban zenél, mint billentyűs. (Rákérdeztem, miért van ráírva a szimatjára, h CallisTo, így derült ki.) Jófej gyerek, akárcsak a többi. :) Az egyik a pillangójával szórakozott, néha meg is bökte magát. :D Árnyékba vonultunk, fának (és Bíbor nekem-) dőlve.

Egy kis időre Bíbor a pillangóval "játszott", én meg gitároztam egy akusztikus gitáron, aztán 4-kor elmentünk sétálni, ettünk fagyit, és hazamentünk a fél 5-ös buszainkkal. A társaságból kilépve kevesebbet beszéltünk, és Bíbor megállapította, hogy "ezekhez a hülyékhez képest" szótlan vagyok.

Vannak olyan, pillanatok, amikor nagyon egymásrahangolódunk, és vannak olyanok, amikor még látszik, hogy nem olyan régóta ismerjük egymást. Viszont egyre több az elsőként említett pillanatok száma.
Szerintem alakulunk, szerintem.

5-kor hazaértem Fehérvárról, majd 6-kor, még mielőtt fel tudtam volna menni netre, jött Martin, Milán és Sándor. Hátul a régi szennyvízgödörnél dolgoztunk, mivel helyre kellett már tenni azt is, mielőtt a nyári építkezések beindulnának.
Sándor mindegyikőnket figyelmeztetett, hogy nagyon szigorú odafigyelést vár el, mert nem babra megy a játék; közel 200 kilós betonlapok megmozgatásáról volt szó. Eképp helyezkedtek el:

Ami X-szel át van húzva, az a betonlap már nem volt ott, mert korábban tönkrement, gerendákkal és pallákkal volt fedve. (Talán még nem írtam, hogy ez a szennyvízgödör persze a föld alatt volt, csak "kiástuk", mert ugye helyre kellett tenni) Amiben van egy vonal, az ott, a vonal mentén el volt törve. Amiben szaggatott vonal van, az szintén el volt törve, azaz meg volt repedve, és cipelése közben törött el, de erről később,

A gerendákat Sándor lebontotta, majd annak helyére eljuttattuk az egyik kész betonlapot. Hát nem volt egy könnyű dolog. Sándor a lapból kiálló vasgyűrűkbe fűzött kötelet és láncot, majd azon keresztbe vasrúdakat, amiknek végét fogva emeltük meg a termetesre nőtt tömböt. Lépni ugyan alig bírtunk, de elcibáltuk valahogy a megfelelő helyre. Persze nem passzolt, 1 centi kellett volna még. :P A szélső lapot Sándor kis ásással és csákányos emeléssel arrébb sodorta, majd egyszercsak - amikor emelni készültük - az új betonlap beletoccsan a lébe, amiből így mind a négyen kaptunk... xDD Szerencsére csak nagyon keveset, így végtére csak röhögtünk... Még Sándor is mosolygott. LOL! :D

Kiemeltük az emellett lévő törött betonlapot, és áthúztuk (volna) a helyére azt, amelyikről ekkor még nem tudtuk, hogy törött. Aztán megtudtuk... Szerencsére nem borult bele a fincsi szaftba, mert akkor tuti, h a kiloccsanó lé beterített volna minket. :P Így a másik kész betonlapot a képen az alsó sor balról második szektorába csúsztattuk, és kell csinálni még egy betonlapot, holnap. Cinkes...
Végül kaptunk egy cuki lebaszást, mert Martin gyakran nevetett, holott Sándor direkt felhívta a figyelmünket arra, h ökörködésnek nincs helye. Cinkes, cinkes.

 

2006. június 22., csütörtök
pimas @ 01:45 [#644] [5179chr] [szólj hozzá!]

5. éjjel, baglyok előnyben

Már nem is akartam ébren maradni, de mivel a nempublikus részben taglalt Stefi-Pityu-én kiruccanásból eleve éjfél után értem haza, adva volt, h mégiscsak netezek egy sort...

Nem, ez tényleg nem lesz sok, mert reggel kelni kell, megint Szfvár...
Mindenem viszket, a szúnyogok, vagy a dögmeleg miatt. Na, mondjuk a minden alatt a vállaimat és a térdhajlataimat értem, de azokat nem kímélte se a meleg, sem a szúnyogok. Kis köcsögök. Szúnyöcsögök, jaj. :)

"ESZEMBEJUT EGY ÉRZÉS, GYORSAN KIHÁNYOM MAGAMBÓL..."
[KEPSZLOKK QUIMBY]



Alig aludtam el... Fél 8-ra felhúzott mobil, Pimas felkel a csörgésre, lenyomja mobil, visszafekszik de télleg csak egyetlen egy apró percre, és úgy bealszik, h fél 9-kor (amikorra odarendelte unokatestvéreit) eszmél csak, kipattan az ágyból, befal egy Balatonszeletet, majd már jönnek is Milánék, és Pimas csipás szemmel nekilát az útnak.

Elértük a szabadegyházit, ami egy egész übertáp kis Mercedes busz volt, sok hellyel. Vittük a két kereket; a jót, meg a rosszat, amiről le akartuk vetetni a fogaskerekeket, h áttegyük a jóra. A Vitál szaküzletbe mentünk, 200 Ft-ért meg is csinálták, 150-ért vettünk hátsó fékbowdent.

Bementünk Melange-ba, de tele a faszom velük, továbbra sincs meló. Kapják be! (Mint kiderült, egy csomó osztálytársam már rég melózik... A kurva életbe, hogy csak én, azaz mi - Hekkel, Milán - vagyunk ilyen kibaszott szerencsétlenek, hogy egy ilyen szar szövetkezetbe léptünk be x/ )

Vettünk Nestea-t és Cappy-t a Kodályhoz közeli Coop-ban, majd hazamentünk, ettünk palacsintát mamánál, és megcsináltuk aránylag jóra a biciklim-.

Mivel ebben a dögmelegben enyhén leizzadtunk, vettem egy frissítő zuhanyzást Kodály évzáró előtt. A negyed 6-os busszal döcögtem be. Épp aludtam volna, mikor zümmögést hallottam - hát ott volt mellettem egy darázs. Hopp - gondoltam -, ennek fele se' tréfa, inkább ne mozduljunk... A darázs az előttem ülő fószerhez mászott, ahol a faszi arca mellett mászott fel az ablak üvegén. A faszi kinéz az ablakon, és ott a darázs... Hatalmas lendülettel rántotta el onnan magát... xD (jó, nem szép dolog kinevetni, ott én sem nevettem, csak utólag, az a mozdulat... x) )

A suliba érve kapásból találkoztam Szabival. Még abban a percben Bettivel, Krisztával és Gáborral. Arankának odaadtam a 10 ruppót a Finn út miatt, amiről kiderült, hogy 15 ezer helyett 20 lesz. No, mindegy, még így is bőven jó ár egy 11 napos utazásért.

Lementünk a portára, ahol például Mariannal (és barátnőjével, Ágival) találkoztunk. Ő mesélte először, h van munkájuk; Buzz és Csuti is ott dolgozik, Mariann pl. Csutkánnyal van egy műszakban. Örültünk titokban, hogy ilyen sima véget ért az egy hetes fellángolás - egyetlen számomra kínos helyzet volt csupán; amikor Mariann megörült Csutinak, mivel (mint írtam) egy műszakban dolgoznak, majd Szabi viccesen megszólalt nekem, halkan: "Na, ez beleszeretett Csutiba :)"
Megbeszéltük, hogy egy hétvégi estén fogunk találkozni, és kör-SMS-sel, vagy körtelefonnal tudatjuk a pontos helyet/időt egymással. (Bakker, viszont nekem nincs meg Dóri száma... Mindegy, majd Mariannak vagy Szabinak írok én)

A műsor unalmas volt, végigbeszélgettük hárman: Szabi, Gábor és én. Mivel a gimnazista fiúk külön helyre lettek állítva, tehát mi sem az osztályunkkal voltunk, és elég sokan hiányoztak amúgy is tőlünk, így a jelenlevő osztályunk kissé megfogyatkozott. :)
Elénekeltük az Ó, felvirradt a szép óra c. fantasztikumot, kánonban, ahol a fiúk külön szólamot képviseltek. Elsőfokú égési sérüléseket szereztünk, mivel elfelejtettük egy ponton, hogy hogyan kellene folytatnunk. xDD

Az osztályteremben már tényleg alig maradtunk, mert sokan siettek buszra/vonatra. Mi végülis jól szórakoztunk és szórakoztattunk, majd az ofő jelentős késéssel és sok kihagyással (mennyien jöttek neki virágot adni...) elmondta az elmondani valót, nyugtatta a bukfencezőket (gy.k. bukottakat), lecseszett minket, fiúkat, majd kívánt sok szépet-jót, és igencsak fél 7 körül engedett végleg mindenkit útjára.

HadnagyNóri, Szabi és én bementünk a Piac térre, a buszaink miatt. Kiderült, hogy Nóri megy VOLT-fesztiválra, így (ha lesz pénzem) én is elutazok a soproni fesztivára. Megbeszéltük, hogy telefonon megkeressük egymást, és együtt fogunk menni Fehérvárról Sopronba. Egész a részletekig lezsíroztunk sokmindent, pl. csak egy sátrat viszünk, és együtt alszunk. Ez az én ötletem volt persze, de nem azzal a céllal, hogy majd jól rámásszak. :) Nem is volt semmi baja az ötlettel.

A Piac téren még ettünk fagyit, majd mindenki a buszának megfelelően hazautazott vagy várt még.
Este még bicikliztünk egyet hárman: Martin, Milán és én. Kellemes idő volt a tekeréshez, pláne a régi új bringámmal.

 

2006. június 23., péntek
pimas [#645] [4369chr] [szólj hozzá!]

Krisztivel ügyintézni

Reggel bizony kelni kellett fél 7-kor, mert mentünk a negyed 8-as sárosdival Fehérvárra, hogy onnan a 8-as szekszárdival eljussunk Abára útlevelet csináltatni nekem. A szekszárdin az a sofőr volt, aki szopatott a diákommal. Most is kérte persze, de szép kényelmes mozdulatokkal elővettem a bérletemből a tokot, a tokból a diákot.
Sofőrbácsi: Köszi.
Én: ... (Kapd be.)
Abán lepattantunk a buszról, és elindultunk azon az úton, ahol Aba-napokon is mentünk. Mutattam is anyámnak, hogy itt volt a Kispál, itt meg az Edda. Az Edda őt jobban érdekelte. :)
Nem mondom, hogy mindegyik abai balfasz, de akiket megkérdeztünk, hogy hol van az okmányiroda (mert persze nincs kitáblázva, nyílván minden kedves ügyfél, aki ennyit buszozik feleslegesen, fejből vágja, hogy merre kell menni...), azok nem bírtak egy épkézláb mondatot kinyögni. A csúcs egy nő: "Az árusok után jobbra." - eközben a bal kezével nyílegyenest mutat balra. xD Lol.
Ügyintézőnéni tájékoztatott minket, hogy kell a másik szülő aláírása is. Miután ez képtelenség, mivel apám már elhunyt, kell a halotti anyakönyvi kivonat. Na, jöhetünk vissza hétfőn.

Így viszont a 8:47-es sárszentágotaival visszajutottunk Fehérvárra, én pedig írtam Krisztinek, hogy ha tud, jöjjön korábban a Hippi-parkhoz.
Ehhez tartozó előzmény, hogy tegnap este is SMS-eztünk, és kiderült, hogy neki is van munkája. Panaszkodtam, h nekem nincs, mire mondta írta, hogy elkísér oda, ahol kapott Ő melót, hátha nekem is sikerül. Rendes, nem?

9:40-kor elindultam a Kodály felé, hogy kérjek még egy iskolalátogatásit, mivel egyet már leadtam a Melange-ban. Az eredetileg megbeszélt időpontra (10:15) így pont visszaértem volna, de mivel Kriszti írt, hogy 20 perc múlva ott van a parkban, visszafordultam, és megvártam. Álmos volt, nem volt ideje kávét inni. x) Mivel pár dolgot elmeséltünk egymásnak magunkról, állandóan mosolyognom kellett, és ő nem is nagyon nézett a szemembe. xD Persze beszéltünk egymással, ugrattuk is egymást, ahogy szoktuk mostanában.
A Bazilikánál a lámpa piros volt, és a túloldalon Rita állt. :D Jé! Rábeszéltük, hogy jöjjön velünk, aztán mi is elkísérjük majd gyógyszertárba (mert oda igyekezett épp). Nem kellett sokáig győzködni. ;)
Bementünk tehát hárman a sulinkba, és kértem iskolalátogatási igazolást. Portásnénivel is beszéltünk pár szót, és ittunk volna kávét, de az automata elé pakoltak rengeteg kartont, így nem fértünk hozzá. Elindultunk a gyógyszertárba. Azt még nem is írtam, hogy Kriszta lila biciklivel jött. :)

Rita sokáig volt a gyógyszertárban, mi kint vártuk meg. Kriszti majdnem elaludt állva, a biciklije mellett. Én sokmindent beszéltem neki, és pár sztorit ő is elmondott, meg mesélt erről a teszkós melójáról. Rita jött, és kísért minket egy darabig.

A Lidl-lel szemben van a Diák Navigátor, ahova bejelentkeztem. Nevettünk egyet a Lidl neven és különböző kiejtési formuláin (pl. Kriszti: Lid, Rita: lidül, én: elídéel, tehát betűzve)
Kriszti lezárta a kerékpárját a lidülnél. Átmentünk az úton, és már ott is voltunk. Rita elköszönt, mi pedig felmentünk az emeletre, be az irodába.
A 10.-es Tekla fogadott minket. Ezekszerint itt dolgozik. :) Míg én kitöltöttem az egy darab jelentkezési lapomat (nem hármat, mint a Melange-ban, hanem egyet), ők beszélgettek. Utána meg köszöntünk és mentünk.

Kiszabadítottuk Kriszti magányos biciklijét. Ekkor fél 12 sem volt még, nekem pedig (mivel a fél 12-est már nem volt esélyem elérni) negyed 1-kor ment buszom. Ezért nem is a Piac térre mentünk, hanem az Intersparnál álló buszmegállóhoz - Kriszti ráadásul arrafelé lakik. Az úton lefárasztottam kissé szegényt. x) Viszont legalább nem volt rossz kedvünk, sőt, sokat nevettünk. A Coop-ban vettem Nestea-t, aztán leültünk az árnyékba. Még Lovasi szövegeiről is beszéltünk, továbbá e téma mentén Kispál dalokról, kedvenceinkről, stb. Tornacsukákról (pl. az övé halálfejes fekete alapon pirossal), meg mindenféléről, és tovább fárasztottam. Jól éreztünk magunkat, vagy én legalábbis biztos.
A seregélyesi fasza kis buszunkkal jöttem haza. Yeah.

"ÉS ÉN UTÁLLAK, MERT EGYEDÜL VAGY
ÉS EGYEDÜL VAGYOK, MERT UTÁLLAK..."

[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

 

2006. június 23., péntek
pimas @ 21:19 [#646] [118chr] [szólj hozzá!]

MelósLaci

Hívott MelósLaci, és holnap már mehetek is dolgozni. Ennek meg is örültem nagyon. :) Teszkógazdaságos leszek.

 

2006. június 24., szombat
pimas [#647] [4042chr] [szólj hozzá!]

Teszkó gazdaságos Pimas: 269-. Ft

4-kor keltem, a 4:47-es nagylókival utaztam bé Fehérvárra. 5:03-kor már bent álltunk a Piac téren. Hö. Rekord dőlt meg itten, kéremszépen.
A helyijáratok megállója közel-távol üres volt, kivéve az, amelyről a 26A, 26G és 38-as buszok mentek. Páran ugyan felszálltak a 26-os A és G változatára, de a java (így én is) a 38-asra maradtunk. A buszon láttam Tomit, Mariann ikertesóját, és délután írt SMS-t Mariann, h egy buszon utaztunk, de csak akkor látott, amikor leszálltam a teszkónál. Ő is dolgozni ment. :)

Kisebb nehézségekkel ugyan, de megtaláltam a személyzeti bejáratot. Nem egészen tudtam, mit csináljak, kit keressek, de eligazítottak nagyjából. Erzsike volt az osztályvezetőm. Ica tnőre emlékeztetett, a hangja meg tiszta Aranka tnő volt. :)
Megismerkedtem a békával. Egy targonca szerű emelőszerkezet, biztos sokan láttak már olyat, csak - ahogy én sem - nem tudják a becenevét.
Az első feladatom a vegyi osztályon található áruk feltöltése volt. Nagyon egyszerű meló, logikus minden, 10 perc alatt belejön az ember. Beléptem a perszilek, bioponok, pávörgélek, blekmedzsikek birodalmába. :)
Hamar kiderült számomra pár fontos dolog. Például, hogy a rendelést nem az igények szerint adják le, hanem rendeljük mindenből sokat, majdcsak elfogy alapon. Ez azért vicces, mert például kloroksz (igen, Clorox) volt dögivel, csak a polcokon is rengeteg állt, három dobozt fel sem nyitottam, mert az első tartalma is alig fért ki a polcokra. Később, amikor kutya- és macskaeledeleket tettem ki a polcra, ez még nevetségesebbé vált. Friszkízből egy darab nem volt, de csak csepi és dárling volt a raklapomon. Hopp.
Másik hatalmas felfedezésemet a szalvétapakoláskor, meg általában azon beszélgetések során tettem, amelyeket az irányítoimmal folytattam. Tehát a teszkóban a mennyiség a fontos. Senkit nem érdekel, ha 10-ből 7 Tomi mosópor be van horpadva, ha a Clorox ráfolyik a vásárló (vagy a jómunkásember) kezére attól, h hozzáér, ha a teszkós ásványvíz lyukas (!) - a mennyiség a lényeg. A rend sem fontos. Kezdetben nagyon ügyeltem arra, hogy a megfelelő címkénél a megfelelő termék legyen, de amikor valamiért nem volt hely, vagy nem találtam a megfelelő címkét, akkor szívbaj nélkül besüllyesztettem a marhahúsos kutyakaját a csirkehúsosok közé (egy vásárló nézett is bután...). A hibásakat a polc belsejére csúsztattam, hogy a vásárló ne lássa. xD

Később egy sráccal ásványvizeket pakoltunk. Ekkor már 14h felé lehetett, találkoztam Krisztivel, aki épp az osztályvezetőjével ment a ruházatira. :) Én mentem volna haza, de a jelenléti ívvel meg kellett keresnem Erzsikét, aki ügyesen felszívódott. Edit végül aláírta, mert látta, hogy sietnék, de előtte még le kellett szednem az ásványvizek egy részét, mert túl magasra pakoltam. Na, ja, alig bírtam feltenni! :D
Persze amint megkaptam az aláírást, előkerült Erzsike. :) Lol!

Mivel helyijárat nem volt, begyalogoltam a teszkótól a Piac térig... Höhö. 14:45-től 15:25-ig tartott. TaLálkoztam Buzz-zal. Babettával sietett a belvárosba.
A buszon Kajossal, Tukánnal és Zsiloviccsal utaztam. Hülyék. :)

"TESZKÓGAZDASÁGOS SÖRT
VEDEL ÉS KÖZBEN MEZTELEN NŐKET NÉZEGET..."

[KEPSZLOKK JUNKIES]

Hívott Bíbor! :) Kicsit meglepő ugyan, de nem baj, sőt. Kérdezte, hogy hétfőn tudunk-e találkozni, mondtam, hogy mi az ábra. Merthogy az az ábra, hogy vissza kell menni Abára az útlevél-fak miatt, de mondtam, hogy kb. 16h-tól jó. Ez azért is jó, mert így nem lesz olyan meleg. Ráadásul végre nem fél 6-kor fogunk hazamenni, hanem mondjuk fél 8-kor vagy 9-kor (az én buszaim legalábbis akkor járnak). Említette azt is, hogy jövő héten lemehetnénk a Balcsira. Hm! :)

 

2006. június 25., vasárnap
pimas [#648] [2913chr] [szólj hozzá!]

Felhívni, vagy nem felhívni, ez itt a kérdés

Gyakrabban jut eszembe Bíbor, mint eddig-. Úgy tűnik, ekkora hatással volt rám, hogy felhívott.
(A mai mobiltelefonos társadalom egyik lételeme a csörgetés. Csörgetünk, ha azt akarjuk, h hívjanak vissza. Ez azért pofátlanság, mert ha én akarok mondani valamit, akkor nem várhatom el mástól, h visszahívjon azért, hogy elmondjam neki, amit én akarok. Csörgetünk, ha eszünkbejut az illető. Ebben ugyan semmi logika nincs, dehát ez van, kéremszépen
Nyílván ezek miatt hat rám, ha nem csak csörgetnek, hanem ki is várják, hogy felvegyem.)

Mindenesetre elképzeltem, milyen jó lesz (mert remélem megvalósul), hogy lemegyünk a Balatonra, ketten. A vonat, a Balaton-érzés, elfáradás, hazautazás, holtfáradtan, vonaton bealvás... :)

Holnap délelőtt Krisztivel (és elvileg pár barátnőjével) megyek véglegesíteni a Diák Navigátorban a regisztrációm, meg dokihoz, egészségügyi könyvért, vagy ilyesmi. Jólesz. :)
Dél körül megyünk Abára (útlevél).
Délután, koraeste Bíborral fogok találkozni. Jólesz. :)

"AZ ÉLETEM ÉRTELME
AZ ÉLETEM ÉTTERME
MINDENKINEK, DE FŐLEG HOZZÁD TARTOZOM..."

[KEPSZLOKK PROSECTURA]

Hű! 15:14 van, épp a Lonely Day szól, és nagyon durva... Ez a szám szólt akkor is, amikor Mariannal feküdtünk összebújva, és fordítottam neki a szöveget. :(


Ez nem tartozik igazán rám, vagy hozzám, mégis leírom, mert egy olyan viselkedésforma jelei ezek, amely igazán irritál, hergel, idegesít. Egy igen kedves hölgyismerősöm (kikötöm, hogy nem: Erzsó, Mariann, Adri, Bíbor, és Deutsch Kriszti - bár ezt felesleges leírnom, mert az említett személyekről már esett annyi szó, amiből egyértelműen kiderül, hogy ők nem ilyen infantilisek) azt találta ki, hogy terhes. Ez ugyan hatalmas titok, nekem valamiért mégis elmondta. Mivel egyszer már eljátszotta ezt, kicsit kérdezgettem, hogy miből gondolja.
Állítólag lecsúszott az óvszer az adott közösüléskor. Sőt, pontosítok, ahogy precízen mondta, félig csúszott le. Pár perccel később már egészen lecsúszott, állítása szerint. Megkérdeztem, hogy a közösüléskor peteérése volt-e, mert tudtommal ez igen fontos elősegítője a terhességnek. Először rávágta, hogy nem tudja, meg hogy törődik is ő ilyesmivel, aztán amikor mondtam, hogy számoljon vissza, akkor kisütötte, hogy persze, pont peteérése volt azon a napon. Felettébb gyanús lett ez a vacilálás, tovább kérdeztem. Hányadikán is volt ez? Válasz: nem tudja. LOL! Akkor hogyan számolta ki?
Nem tetszik nekem ez a hantázás, itt valami nagyon bűzlik. Sajnáltatni akarja magát? Nemtudom, mi a célja ezzel a kamuzással, de nagyon idegesítő...

 

2006. június 26., hétfő
pimas [#650] [3530chr] [szólj hozzá!]

Vizes

A negyed 9-es sárosdival berobogtam Fehérvárra, megint. A könyvtárnál szálltam le (ahol iskolaidőben szoktam), de Kriszti még sehol sem volt. Írtam neki SMS-t, mire megkaptam a választ, már láttam is, hol jön.
Mentünk a Diák Navigátorhoz-. Útközben megint szivattuk egymást. x)
Niki, Kriszti újdonsült munkatársa és barátnője már várt minket. Fellépcsőztünk az irodába, ők csak az adószámukat adták le, én minden lapot most töltöttem ki, ami eltartott egy darabig. Köbö 10 előtt kicsivel hagytuk el az épületet, mentünk Lidlbe bevásá'ni. Ez konkrétan annyit jelentett, hogy Kriszti vett egy másfél literes Kékkúti ásványvizet, Niki pedig Airwaves-t, vagy hogyan is írják?

Lakótelepek között, betondzsungelen át mentünk az orvoshoz, aki kitölti nekünk a papírt, és megállapítja, hogy alkalmasak vagyunk a munkára. :) A Gorsiumhoz jutottunk, és a Tóparti gimi előtti parkon vágtunk át (ahol már voltunk Bíborral is. Apropó Bíbor, mégsem találkoztunk ma, mert kiszámíthatatlan volt, mikor érek vissza Abáról. De erről később). A parkban van egy vízforrás, amit nem is tudtam. Vasas vízzel töltheti fel flakonját az arrajáró. Niki töltött is magának, Kriszti pedig lelocsolt vele. :) Kis dög. Később Nikivel ketten összehangolt akció keretében még egyszer lepacsáltak. Felháborító, kéremszépen! :) Innentől ahányszor letekerték a kupakot, hogy igyanak, hátrébb húzódtam.
A dokihoz fél 11 után értünk volna oda, de Krisztinek már nem volt kedve az egészhez, ráadásul a doki csak 11-ig rendel ezen a napon. Ezért visszamentünk a tópartra. Már megszáradtam, de Niki egy váratlan pillanatban újra lelocsolt. Fak! :) Hihetetlen... Kriszti üvegje azonban hozzámkeveredett, így Kriszti megtapasztalhatta, milyen vizesnek lenni. Aztán a béke és a bizalom jeléül kidobtuk a flakont, de úgy, hogy mivel attól tartottunk, hogy a másik elveszi, megtölti vízzel és randalírozni kezd, ezért mindketten fogtuk a flakon egyik-másik végét. xD Röhejesen néztünk ki...

A buszpályaudvarra Niki már nem jött el, mert nem arra lakik. Krisztivel mentem a buszomig. "Kísérj már tovább!" Jah, a busz meg megvár... :)
Abán flottul mentek a dolgok, elintéztük az útlevelet - majd küldik -, ettünk fagyit, és hazajöttünk.

Egyébként mostanában Kriszti és én különböző Kispál és Tankcsapda idézeteket írunk egymásnak SMS-einkben, van olyan SMS is, amelyben semmi "hasznos" tartalom nincs, csak egy idézet. Fura. :)

Holnap és holnapután délután újra teszkógazdaságosan melózok. Jó! :)

Átgondoltam kicsit, és rájöttem, hogy sokat változtam, amióta a Kodályba járok, olyan környezetbe, ahonnan nem lógok ki, ahova szívesen megyek, ahol szívesen látnak. Két fő dologban változtam meg, egy pozitív, egy negatív. És mindegyiknek van jó és rossz oldala ettől függetlenül.
A rossz irányú elmozdulás: nőkkel kapcsolatos. Amióta az eddigiekhez képest "könnyebben" kapok meg egy lányt (természetesen nem szekszről van szó), hajlamos vagyok önzővé válni, és "kihasználni" embereket (lányokat). Ennek legjobb példája Betti, aki nagyon akart, nagyon kitartó volt, belementem, és csúnyán összetörtem. (Szerintem egyébként ezt visszakaptam a sorstól azzal, hogy Erzsóval nem lett semmi) Mondjuk ebben nem sok pozitívum van, így elgondolva...
A jó irányú elmozdulás: Könnyebben nyílok meg, könnyebben alakítok ki mély barátságokat, és talán még azt is ki merem jelenteni, hogy megértőbb vagyok sok helyzetben. De lehet, hogy ezt csak én látom így.

 

2006. június 27., kedd
pimas [#653] [2333chr] [szólj hozzá!]

Önelszomorítás / teszkó

10:20 perc van, eléggé elszomorítottam magam azzal, hogy Mariannra gondoltam. Nem szeretem, csak hiányzik az a nagyon jó érzés. Bíborral is régen találkoztam, pedig Vele közel ugyanolyan jól érzem magam, és teljesen kikapcsolok. Tehát hiányzik az érzés, és ezt azzal tetézem, hogy az Autóm és én II.-t hallgatom.

"...MERT UTÁNA NAGYON BÚJT
ÉN EGY ERŐLTETETT MOSOLLYAL KIBONTAKOZTAM A KARJAIBÓL
S AZT MONDTAM: NE FÉLJ AZ ELVÁLÁSTÓL
- UGYE SOHA NEM FELEJTELEK EL? - KÉRDEZTE MÉG REMÉNYKEDVE
MIKOR MÁR AZ AJTÓBAN ÁLLTAM
NEM - FELELTEM..."

[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]


A negyed 1-es sárosdival utaztam Fehérvárra, a Halesz-parkban a füves színpadnál találkoztunk Kriszti meg én, és elindultunk gyalog a teszkóhoz. Egy kis utcán mentünk keresztül, tök nyugis volt, és negyed óra alatt kint voltunk a záruháznál. Egy fa árnyékában hűsöltünk, láttuk, hogy Niki (és Móni, akit most ismertem meg) mennek a személyzeti bejáróhoz. [Bakker, megint a Lonely day szól... Ehhez fűzöm hozzá, hogy a negyed 1-esen az előttem ülő nőnek ugyanolyan parfüme volt, mint Mariannak. x/ ] Mi is odasiettünk hát gyorsan, és együtt léptünk bévül az teszkóba.
Elmentünk hátra. Engem műszaki osztályra osztottak be, ahol egy Gyöngyi nevű csaj mondta, h mit csináljak. Egy csomó ideig semmi munkám nem volt, ezért letöröltem a port a TV-falról, később a DVD-kről, Hi-fi és magnó cuccokról, de még a porszívókról is. Röhej, kéremszépen. :)
Végül kaptam egy tökjó munkát, széferezés. PC-játékokat raktam be a biztonsági dobozukba (nyílván innen a safer kifejezés). Be a dobozba, tető rá, kar elránt, meg is van-.
Ezután - mivel akciócsere volt - mindenkit egy helyre irányítottak a környékről, és lebontottuk a fősort, elpakoltuk jól, majd Zita (oszt.vezetőnk) ugráltatott minket. Ekkor sokat dolgoztam Krisztiékkel együtt, ez jó volt.
22h után gyalog keveregtem volna be a Piac térre, ahol lekéstem volna a buszom, és Zsófi nénjénél kellett volna aludnom, de Kriszti anyuja ragaszkodott ahhoz, h eljön Krisztiért, és engem is bedobtak a Piac térre. (Mondjuk egy kis esti séta jó lett volna, de így legalább elértem a buszom)

 

2006. június 27., kedd
pimas [#654] [3154chr] [szólj hozzá!]

Morzsák

Összegyűjtöttem pár dolgot, ami kimaradt egy-egy bejegyzésből, mert figyelmetlen voltam.

Például a bizonyítványom egy-az-egyben kimaradt. Nem vagyok túl büszek rá, dehát ez van, a 9. évfolyamot ellustálkodtuk Szabolccsal (meg a többi sráccal). Íme...

IrodalomKözepes (3)
NyelvtanJó (4)
TörténelemElégséges (2)
AngolJó (4)
OlaszElégséges (2)
MatematikaKözepes (3)
InformatikaJeles (5)
FizikaKözepes (3)
KémiaKözepes (3)
FöldrajzElégséges (2)
Ének-zeneJó (4)
RajzJó (4)
TestnevelésJeles (5)

Nem egy szépség szegénykém, de - mint mondtam - ez van, idén ez jutott.

Tegnap előtt, 25-án este még dolgoztunk hátul, fát aprítottunk, az egészeket meghagytuk mamának télre tüzelőnek a nyári konyhába, a többit meg begyújtottuk. :) Hatalmas lángja volt. Milánnal még szalonnát is sütöttünk. :)
Szintén ezen a napon volt az emlékezetes Portugál-Holland nyolcaddöntő. xD 16 sárga-, négy piroslap, két verekedés, cselgáncs mozdulatok sorozata... xD Szóval nagyon röhejes meccs volt, én személy szerint a hollandoknak drukkoltam.
Egy szép kép volt a végén, amikor Deco és egy kiállított holland beszélgettek egymás mellett ülve, békében. Na, ez lenne a játék lényege, kéremszépen.

Tegnap, 26-án este írt Bíbor, hogy lebetegedett. A balatoni utazást hétvégén megpróbáljuk összehozni. Jó lenne.
Szintén tegnap voltunk este 7-kor focizni. Hekkel és Davec heteseket rúgdaltak nekem, és meglepő eredmény született: Hekkel nyert! Öt kört rúgtak, minden körben 10-szer próbálkozhattak. A harmadik kör után Hekkel és Davec is 30-ból 10-et rúgott be, a végeredményre nem emlékszem (Hekkel talán 50/18, Davec 50/14 körül volt). Utána nekiálltak fogadni, hogy Hekkel berúgja-e a hetest, és 12 db Heinekent nyert Hekkel! xD Ebből kettőt átadott nekem, de ezt levontuk, mivel Davec szerint lógtam neki két sörrel, viszont még így is 10 db sörrel jön Davec Hekkelnek. Végül megegyeztek, hogy 5 sör helyett lehet 5 kóla, de a másik öt biztosan malátaleves lesz.
Hekkel és Tünde fogadtak a Svájc-Ukrajna meccsre, Hekkel itt veszített két kólát, mert a svájciakra tett. :)

Továbbá mostanában erőteljesen rákaptam régebbi SOAD számokra is, úgy mint Fuck the System, A.D.D., Nüguns, és egyéb finomságok, magas hangerőn, nyitott ablaknál. Hadd örüljenek az utcán. :)

 

2006. június 28., szerda
pimas [#652] [1520chr] [szólj hozzá!]

Ha lelülsz, véged - teszkó

Most is délutános voltam, megint a füvesszínpadnál találkoztunk (volna) Krisztivel, de valójában kicsit elémentem, és a lámpánál ütköztünk.
Először műszakin kezdtem, a monitorokról, gépekrű, billentyűzetekről töröltem a port. Viszont jött egy elég szimpatikus nő, és rámbízott egy kocsit, tele vegyes cuccokkal. Volt, amit a barkács részre, volt, amit a játékosztályra kellett lerakni.

Épp ezt csináltam, mikor bemondták, hogy minden Diák Navigátoros diák fáradjon a portára. Odamentünk. Ott volt MelósLaci is. 4 csaj kivételével mindegyikőnk átkerült a szárazáru osztályra. Én pölö egy jókora raklapot kaptam, teszkósgazdaságos gyufával, meg mindenféle szarral megpakolva. A gyufákból kipakoltam, ami kifért, aztán visszavittem a raklapot a raktárra, hogy lepakoljam egy másikra a felesleget-. Hiba volt, találkoztam Erzsikével, és lebaszott rendesen, hogy milyen lassú vagyok. Fak.

Később 8-9 óra felé söröket és ásványvizeket pakoltam át másik raklapokra, mert megdőltek az eredetin.
Éva, aki ekkortájt irányított minket, szólt nekünk, amikor rá várva leültünk, hogy ilyet nem szabad. "Gyerekek, nem szabad leülni, meglátja a Kati és másnap már nem kell jönnötök..." Rendes nő, látszik rajta, hogy bír minket, és jóindulattal szólt hozzánk.

A munka végeztével a Piac téren vettem egy Pallmallt, de végül nem kezdtem fel. Majd egyszer, ha szükségét érzem, vagy még az is lehet, hogy eladom Davecnek. ;)

 

2006. június 29., csütörtök
pimas [#651] [1820chr] [szólj hozzá!]

Semmirekellő az esőben - rövidített változat

Azért rövidítettem le ezt a bejegyzést, mert az eredetit, amit írtam, elvitte az áram. Igen, áramszünet volt, és még az utolsó sorokat pötyögtem be a klaviatúrába, amikor elveszett minden.

Tömören tehát: negyed 9-essel Fehérvárra, kóüruspróba, sok új darab, de jó és nem is nehéz. 1-kor buszra ki, kegyetlen nagy eső elkap, szarrá ázás. Isten - ha van - biztosan csuklott, nevét többször számra vettem.
MelósLacit felhívtam, hogy hazajönnék, mert épp csurom vizesen állok a szélben, rendes volt, hazaengedett. Itthon őjra felhívtam, hogy mehetek-e holnap, mondta, h igen, viszont panasz volt a munkámra. Lassú vagyok, mondotta Erzsike.

Igen, semmirekellő vagyok, mint már többször észleltem. A legfőbb baj velem, hogy ugyan nem minden helyzetben, de bizonytalan vagyok. Olyankor pedig nem tudok határozottan dönteni, a vacakolás meg sok idő. Ezért vagyok lassú. De ha (mint pl. tegnap Éva) megmondják, hogy itt ez a teli raklap, itt meg az üres, cuccold át erről erre, és nem nekem kell keresgetnem a Hawaii márkájú napolajakat a sorok közt, mikor a raklapomon még autófesték is van, akkor egyértelmű a helyzet.
Mindegy, nem húzom fel magam, mivel nagyjából igazuk is van, elvárják a gyors és jó munkát, csakhát szerintem ahhoz a jóhoz idő kell... Mindenesetre ha majd felnövök, vagy megélek a zenélésből, vagy teherautó vezető leszek. Vezetni szeretek is, és állítólag van hozzá érzékem is.

"SEMMIRE NEM VAGYOK JÓ
SEMMIRE NEM VAGYOK KÉPES..."

[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Azért semmit nem adok fel, meg kell próbálni ügyesebbnek lenni.

 

2006. június 29., csütörtök
pimas @ 19:51 [#655] [2303chr] [szólj hozzá!]

Turn off

Néha... De tényleg csak néha. Úgy megáll bennem az idő. Nem érzek végeket, nem érzem, hogy haladok valamerre, és nem érzem, hogy egyszer vége lesz ennek az életnek is.
Türelmetlen vagyok, nyugtalanít sokminden. Elképzeltem magam, hogy majd egyszer felnövök, és lehet, hogy tényleg azon fog múlni sokminden, hogy most mit hogyan és mennyire cseszek el. Mennyi értelmetlen cigarettát szívok el, mennyi alkohol rongálja az agyam, mennyire vagyok lusta, trehány disznó... és mégis mennyire vágyódom mindenfélére.

Most konkrétan azt várom, hogy a holnapon legyek túl. (Holnap: kóruspróba, teszkó) Ha teszkóba nem küldenek többször, az sem érdekel (annyira) már, csak legyek túl azon, ami türelmetlenné tesz. Igenis meg akarok felelni (majdnem) mindenkinek! Csak nem tudok mégsem megfelelni senkinek...

Vajon normális, hogy már a margaréta illatú WC-papír és valamilyen (a fürdőszobában fellelhető) női parfüm keveredése is Mariann illatát érezteti velem? Most mégsem értem magamat... Ha vele vagyok, tudom barátként kezelni, de nagyon hiányzik, ha sokáig nem látom, nem beszélek vele. (Nem hallom nevetni, nem látom mosolyogni, mielőtt kitör belőle az az édes kacaj...)

Bíbor... (Hiányzik, picit)

Akusztikus gitár a kézben, pengetek mindenfélét... Halk, csendes, nyugodt, olyan, mint amilyennek várom a halált. Pontosabban: nem várom, hanem amilyennek gondolom. Nem, ezt kitörlöm. De már leírtam! Így, ni, áthúztam. Nemtudom, postoljam-e egyáltalán ezt. Megint egy értelmetlen, keserű bejegyzés, később úgyis megbánom, hogy ilyet papírra, azaz monitorra vetettem. Nem ilyen vagyok én... Vagy ilyen is vagyok?

Mégse' legyen ez olyan szomorú dolog. Bazmeg, olyan hülye vagyok, hiszen felfoghatnám az egészet így is:
Most épp csipog (vagy csicsereg? hm, dalol) egy madár. Egész szép, mosolyrafakasztó. Szombaton talán már tényleg látom újra Bíbort. Sajnos a Balatont halasztjuk, mert
- Bíbor beteg, még mindig
- rossz az idő
Megy ez... Máris jobb a kedvem. :) De meddig? :)

"LIFE'S SO UNNECESSARY!"
[KEPSZLOKK SOAD]

 

2006. június 30., péntek
pimas [#657] [1825chr] [szólj hozzá!]

Nyárvanmérnincs?

Negyed 9, bévül Fehérvárra. Meglepődtem, egész jó buszt küldtek.
Persze amint leszálltam a könyvtárnál, nekilátott esni, és a Kodályig csurom víz lettem. Először mérges voltam, aztán hirtelen eszembejutott, hogy ez azért már kurvavicces, és nem is bosszankodtam tovább.
Viszont amit a vihar művelt Fehérváron... A Jákyval szemben két fa is kidőlt a járdára, egy panelház szigetelését félig leszedte a szél, a sulink mellett három fa dőlt ki, ebből az egyik - egy termetes darab - beborult a szovjet temetőbe, rá egy sírra. Később, a próba után elmentem a Halesz parkba, mivel ott találkoztunk Krisztivel (mentünk teszkóba, ugyebár) - hát az nagyon durva. Leszakadt ágak, kicsavart fák... Mint egy háború utáni romhalmaz, kábé. :/

Megyek a Budai úton, jön szembe egy divatmajom, telefonál épp, mikor mellém ér, megszólal: Szevasz okádós! Hopp. Lövésem nincs, ki volt az.

Teszkó ma nagyon jó volt. A műszakin voltam. Eredetileg Gábor volt az irányítóm, de tulajdonképpen azokat a feladatokat, amit estig meg kellett volna csinálnom, fél 6-ra (kajaszünet) befejeztem. :) Ezután Editnek, a nagyon rendes, vörös hajú, alacsony nőnek segítettem. Rengetegszer megdícsért, és mint kiderült, ezt a szigorú osztályvezetőnéninek (tehát a pöcs Valinak) is elmondta.

Így kicsit helyreállt az önbizalmam, mert én is úgy éreztem, hogy ma ügyes voltam-. Úgy tűnik, hogy nagyon nem mindegy, milyen hangulatban dolgozik az ember; ha kedvesek vele, akkor jobbanmegy neki a munka, míg ha lebasszák, akkor sokkal szarabbul. Na, mára is megvolt a tanulság.

"LÁTOD, ITT VAGYOK ÉS A NAGYOKAT LESEM
NEM SZÜLETTEM HŐSNEK, DE VALLD BE, HOGY TE SEM!"

[KEPSZLOKK PROSECTURA]

 

• a fikció jogát fenntartom!
• ha nem tetszik, nem olvasod.
• nem neked írom, hanem magamnak.
• jó szórakozást!

BLOGKONTROL!


 név 
 jelszó 


1621 bejegyzés 
178 kiemelt (11.0%) 
 álom (4)  
 fotó (46)  
 mm_koncert (26)  
 okosság (36)  
 velős (27)  
 vers(féle) (8)  
 videó (9)  


2020 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09 

2019 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2018 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2017 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2016 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2015 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2014 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2013 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2012 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2011 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2010 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2009 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2008 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2007 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2006 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2005 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2004 ARCHÍV!

07  08  09  10  11  12 


LINKEK!


Pimas saját blogja. Mer?! - http://pimas.dzsembori.hu/blog
Minden jog fenntartva! | pimas@dzsembori.hu