5. éjjel, baglyok előnyben

Már nem is akartam ébren maradni, de mivel a nempublikus részben taglalt Stefi-Pityu-én kiruccanásból eleve éjfél után értem haza, adva volt, h mégiscsak netezek egy sort...

Nem, ez tényleg nem lesz sok, mert reggel kelni kell, megint Szfvár...
Mindenem viszket, a szúnyogok, vagy a dögmeleg miatt. Na, mondjuk a minden alatt a vállaimat és a térdhajlataimat értem, de azokat nem kímélte se a meleg, sem a szúnyogok. Kis köcsögök. Szúnyöcsögök, jaj. :)

"ESZEMBEJUT EGY ÉRZÉS, GYORSAN KIHÁNYOM MAGAMBÓL..."
[KEPSZLOKK QUIMBY]

Elértük a szabadegyházit, ami egy egész übertáp kis Mercedes busz volt, sok hellyel. Vittük a két kereket; a jót, meg a rosszat, amiről le akartuk vetetni a fogaskerekeket, h áttegyük a jóra. A Vitál szaküzletbe mentünk, 200 Ft-ért meg is csinálták, 150-ért vettünk hátsó fékbowdent.

Bementünk Melange-ba, de tele a faszom velük, továbbra sincs meló. Kapják be! (Mint kiderült, egy csomó osztálytársam már rég melózik... A kurva életbe, hogy csak én, azaz mi - Hekkel, Milán - vagyunk ilyen kibaszott szerencsétlenek, hogy egy ilyen szar szövetkezetbe léptünk be x/ )

Vettünk Nestea-t és Cappy-t a Kodályhoz közeli Coop-ban, majd hazamentünk, ettünk palacsintát mamánál, és megcsináltuk aránylag jóra a biciklim-.

Mivel ebben a dögmelegben enyhén leizzadtunk, vettem egy frissítő zuhanyzást Kodály évzáró előtt. A negyed 6-os busszal döcögtem be. Épp aludtam volna, mikor zümmögést hallottam - hát ott volt mellettem egy darázs. Hopp - gondoltam -, ennek fele se' tréfa, inkább ne mozduljunk... A darázs az előttem ülő fószerhez mászott, ahol a faszi arca mellett mászott fel az ablak üvegén. A faszi kinéz az ablakon, és ott a darázs... Hatalmas lendülettel rántotta el onnan magát... xD (jó, nem szép dolog kinevetni, ott én sem nevettem, csak utólag, az a mozdulat... x) )

A suliba érve kapásból találkoztam Szabival. Még abban a percben Bettivel, Krisztával és Gáborral. Arankának odaadtam a 10 ruppót a Finn út miatt, amiről kiderült, hogy 15 ezer helyett 20 lesz. No, mindegy, még így is bőven jó ár egy 11 napos utazásért.

Lementünk a portára, ahol például Mariannal (és barátnőjével, Ágival) találkoztunk. Ő mesélte először, h van munkájuk; Buzz és Csuti is ott dolgozik, Mariann pl. Csutkánnyal van egy műszakban. Örültünk titokban, hogy ilyen sima véget ért az egy hetes fellángolás - egyetlen számomra kínos helyzet volt csupán; amikor Mariann megörült Csutinak, mivel (mint írtam) egy műszakban dolgoznak, majd Szabi viccesen megszólalt nekem, halkan: "Na, ez beleszeretett Csutiba :)"
Megbeszéltük, hogy egy hétvégi estén fogunk találkozni, és kör-SMS-sel, vagy körtelefonnal tudatjuk a pontos helyet/időt egymással. (Bakker, viszont nekem nincs meg Dóri száma... Mindegy, majd Mariannak vagy Szabinak írok én)

A műsor unalmas volt, végigbeszélgettük hárman: Szabi, Gábor és én. Mivel a gimnazista fiúk külön helyre lettek állítva, tehát mi sem az osztályunkkal voltunk, és elég sokan hiányoztak amúgy is tőlünk, így a jelenlevő osztályunk kissé megfogyatkozott. :)
Elénekeltük az Ó, felvirradt a szép óra c. fantasztikumot, kánonban, ahol a fiúk külön szólamot képviseltek. Elsőfokú égési sérüléseket szereztünk, mivel elfelejtettük egy ponton, hogy hogyan kellene folytatnunk. xDD

Az osztályteremben már tényleg alig maradtunk, mert sokan siettek buszra/vonatra. Mi végülis jól szórakoztunk és szórakoztattunk, majd az ofő jelentős késéssel és sok kihagyással (mennyien jöttek neki virágot adni...) elmondta az elmondani valót, nyugtatta a bukfencezőket (gy.k. bukottakat), lecseszett minket, fiúkat, majd kívánt sok szépet-jót, és igencsak fél 7 körül engedett végleg mindenkit útjára.

HadnagyNóri, Szabi és én bementünk a Piac térre, a buszaink miatt. Kiderült, hogy Nóri megy VOLT-fesztiválra, így (ha lesz pénzem) én is elutazok a soproni fesztivára. Megbeszéltük, hogy telefonon megkeressük egymást, és együtt fogunk menni Fehérvárról Sopronba. Egész a részletekig lezsíroztunk sokmindent, pl. csak egy sátrat viszünk, és együtt alszunk. Ez az én ötletem volt persze, de nem azzal a céllal, hogy majd jól rámásszak. :) Nem is volt semmi baja az ötlettel.

A Piac téren még ettünk fagyit, majd mindenki a buszának megfelelően hazautazott vagy várt még.
Este még bicikliztünk egyet hárman: Martin, Milán és én. Kellemes idő volt a tekeréshez, pláne a régi új bringámmal.