Fruval találkozás

Ma Daveccel egész jól elvoltunk. Kihívtuk Frut, megköszöntöttük névnapján. : ) Fura volt ez az egész. Most mindenesetre nem tudok értelmesen fogalmazni, nem megy. Fáj a fejem…

Matrix Reloaded - avagy Köpapa visszatér!

Na. Publikálisblogot írok most. Történt ma egysmás, ami nem tetszett, azaz pontosabban nem értem, de ahhoz majd össze kell szednem a gondolataim, h normálisan leírjam. :-/
Köpapa (matektanár -?-) visszatért idegbetegségéből. Nem vicc! Idegbecsípődése volt. Vagy van. Nemtom. A minket érintő dolog, h visszatért… :-/ : )) A faszi, ha nem lenne a tanárunk, egész normális lenne. Így viszont még az is gyűlöli, aki ilyet csak szökőévente érez. : )
Röhögés egész nap, ilyesmi.
(75. nap)

Az 5-ös akkordok rejtelmei

Teljesen kiakadtam Ica tnőre… A fél osztály kapott egy egyest a vers-elmaradások miatt. Én is, de én mondjuk jogosan… Én ugyanis télleg nem tanultam meg, de Kajos, Davec, Niki és Stefi tudja a verset. (Aztán végül mertek szólni, mert egyéb félreértés is volt ott.)

A tegnapi mondandómat már nem is részletezem, mert ez csak egy újabb lökés volt a mai következtetések levonásáig.
"Végzetemet" már nem szeretném „meghódítani”. (hú, de szar szó…) Mostanában eltávolodtunk egymástól. (Ma amúgy formáját hozva kedves volt. Alapjában kedves, csak most már elcsúsztunk egymás mellett.) Ő bizalmát vesztette bennem, amit én készséggel megpróbálok helyreállítani – a rend végett. : ) Nem szeretném, ha aztán fújnánk egymásra. Legyen béke, barátság, ilyesmi. : )
Ezen tehát már nem is aggódtam ma sem.

Végre volt újra gitárórám, ahol megcsillanthattam a szünetben történt szorgalmas gyakorlás okozta tudásomat. : ) (Oh, micsoda megfogalmazás…) Sőt, megismerkedtem a blues zene alapvető szabályaival, és a blues-szólók alapjaival. Továbbá megtudtam, h a rockzenészek előszeretettel használják az egyszerű, „5-ös” akkordokat, ami tdkp a rockzene – sokszorosan idézőjelezett – egyhangúságához vezet. : ) Hát, Istenkém. A rockendroll márcsak ilyen nem-komplikált zene.
(76. nap)

Tornacsarnok

Jó sokat nevettünk ma. : )) Kajos, Niki, Dalma, Stefi, meg hát tdkp a konkrét baráti gagyikör. : ) Teljesen elhülyültünk. ; )
Dalma nagyon sokat szekálta hol Kajost, hol engem.
Tesiórán 2 kg-os súlyzókkal edzettünk, ami eléggé elfárasztott, márcsak a nyárvégi zúzódásom miatt is. Szerencsére a második tesiórán a már – szinte – teljesen befejezett tornacsarnokot nézhettük meg belülről-. Nagyon professzionális. : ) Sajnos azonban azon túl, h mindenre felkészítették a termet, vannak igen meghökkentő hiányosságok is: az ajtón Tukán és Kajos talált egy lyukat; a vakolás az emeleti korlátok alatt kisebb repedéssel van „ellátva”. Egyszóval, azért mégis látszik, h seregélyesi épületről van szó…
Most még vár ránk egy magyarfejlesztő, és rám még egy verstanulás. :-/ Számomra azonban sokkal fontosabb, h most dobolok kicsit, és gitározok némi blues-t. Ez az igazi tevékenység! ; P
(77. nap)

A szerencse katonája

Azt hittük, nyugtunk lehet. Nem nyertünk. : )
Daveccel kimentünk a pizzériába. Egész jól elbeszélgettünk főleg a mobilokról. Aztán meg is csörrent az enyém. Martin volt. : )) Ő is kijött. Persze szokás szerint kiborított minket. : )
Eltekertünk a hintához is, márcsak a tradíció fenntartása végett is. : ) Utána ugyanazon az útvonalon vissza, egész a hídig. Onnan aztán már csak haza mentünk. Azaz Martinnal mi hozzájuk. Beugrottam a S.O.F CD-ért, h aztán majd játszhassunk Martinnal ezen az FPS-en. Majdnem össze is jött. Sőt, végül sikerült is, csak előtte ki kellett várnunk amíg Milán megcsinálja a háziját. Martint rohadtul untatta, viszont nekem nagyon tetszett a Photoshoppal (!) készített lecke, amiben képeket kellett szerkeszteni.
Aztán azért játszottunk is. Akkorra már Adri is odaért, tehát együtt volt az m88-művek. : ) Milán kezdett a S.O.F-on, aztán én jöttem, de mivel Milán véletlenül kinyírt egy túszt, elbuktam a dolgot. : )) A későbbiekben Martin is „szóhoz” jutott, és végül a 3. pályáig jutottunk. 6-kor abba kellett hagynunk, mert Milánnak jelenése volt az MSN-nel a neten. : ) Azért jól elszórakoztunk addig is.
Idehaza még gyakorolgattam néhány Gn’R dalt, de azok még nem mennek.

Over Drive

Nagyon jól telt a mai délutánom.
Először dobolni voltam. Kijelöltük a vizsgaanyagom, úgy tűnik, könnyű lesz. Tudtam alkudni a ’funk’ stílusból, helyette tizenhatodos szétosztásokat kell bemutatnom majd, „ha eljön az ideje”. Amikor ezt letudtuk, már befutott Szonja. Kicsit durci volt. : ) Vagy inkább álmos. Bence, Szonja meg én (meg a Zsolt is egy ideig) kinyitottuk a gitár-szobát. Voltak benne fasza cuccok… x ))) Egy elektro-akusztikus gitár, egy basszusgitár (elég hamis volt…), és egy elektromos gitár. Be voltak kötve a rendszerbe, gyakorlatilag tálcán kínálták nekünk a gitározási lehetőséget. ; ))
Hamar észrevettük, h egy torzítópedált is bekötve bent felejtettek… x ))) Életemben először játszhattam torzítóval elektromos gitáron, de hihetetlen élmény volt! ; ))) Játszottunk TCS-ket, bár Szonja nem szereti túlzottan… (Rio; Egyszerű dal – torzítósan : ))); Törölköző teniszütőkkel; Johnny a mocsokban; Mennyország Tourist; Ez az a ház; Félre a tréfát & Qui Delicia!; Vezér; Bárány; tehát rengeteg mindent) Kipróbáltam a Ketten egymásnak teremtve című „alkotásomat”. A tempót fokozva, torzítóval nagyon fasza számnak találom. : )) Metallicatól is néztük az Enter Sandmant, basszussal kísérve, a Fade to black-et, bár most nagyon kapkodva tanultam meg Szonjától, és nem is voltam túl türelmes, annyira nyüzsögtem. : )) Improvizáltunk, játszottunk blues-t. A Depi Tagadás című számát is elpróbáltuk, de csak az elejét. Aztán előkerült egy másik gitártéma is, amit én hoztam fel.
Tehát minden féle jó zenét gitároztunk. x ))
Szonjával a koncertet is lefixáltam. : ))

Parlagi Eszter

Szombat van, jelenleg 22:03. (hamarosan publikálok)
Délután a negyed 5-ös busszal mentem be a „koncertre”. A pláza előtt találkoztunk. Először Szonja jött, de akkor én már 10 percet vártam. Már kezdett sötétedni. : ) Szonja fekete kabátot, bársonynadrágot és egy vicces sapkát viselt. Azt kérdezte, Szepi nem jött-e még. Mondtam, nem hiszem, bár nem ismerném fel. Pár perc múlva megérkezett egy – meglepetésemre – velem egy magasságú, 19 éves nő! Szonja bemutatott minket egymásnak. Edit a neve. Szép nő! Kicsi szemei vannak, szép, kissé göndör haja, pisze orra (amit szeretek : )). Elindultunk a Base felé. A két csaj azonnal elkezdett beszélni ismerősökről, akik számomra ismeretlenek voltak. Szonja néha rámnézett, h ’megvagyok-e’. Hosszan mentünk; a Piac térről a Teleki gimi előtt a Káoszon át, aztán a József utcánál és az ARÉV csarnoknál haladtunk, az Intersparral párhuzamos oldalon, a Széchenyi középsuliig. A két nő folyamatosan dumált. : ) Én elég keveset beszéltem.
Aztán elérkeztünk a Base-hez. Lepusztult hely… Egy sötét mellékutcába sétáltunk, majd egy nagy bejáró kapun belépve egy hatalmas udvaron találtuk magunkat, ahol egy ajtó fölé ki volt írva a név: The Base. Már addig is elég sokat latolgattuk, h lesz-e koncert, mert nem volt komoly mozgás a rocker-arcok körében. Edit olvasta egy fórumon a koncert helyszínét és időpontját.
Fény kevés szűrődött be az udvarra. Az ajtóhoz ballagtunk, de fény még az ablakon benézve sem volt. Benyitottunk. Teljes sötétség uralkodott. Szonjánál és Editnél volt zseblámpa, így beljebb mentünk. : )) Három emelet magasba lépdeltünk fel a lépcsőkön. Hideg volt, sötét és üresség. Ekkor azért már tudtuk, h nem lesz koncert, ezért elhagytuk az épületet. Kint, az udvaron Szonja felhívta Dave-et, a Split basszerosát. Edit adta a számot. Szonja Parlagi Eszter néven jelentkezett, és a koncertről érdeklődött. Mint kiderült, a Split szinte feloszlott, mivel elküldték az énekesüket. :-/
A koncert tehát elmaradt. A csajok nagyon letörtek lettek. Még berúgni sem volt kedvük. : ) Ötleteket kerestünk, h mit tegyünk most. : ) Elmentünk Szonjáék kedvenc helyére. Egy hasonlóan sötét utca közepén egy nagy téglaház áll, ablakok és közfalak nélkül. ; ))) Ide akartak ők bemászni. :-/ Én már a Base épületében sem voltam teljesen nyugodt, nemhogy ott. : ) Végül aztán nem jutottunk arra a szilárd elhatározásra, h „na, most bemászunk”. Csak világítottak be a házba. : )
Ekkor úgy döntöttünk, h egyszerűen csavarogni fogunk a városban. Edit Szonjáékhoz szeretett volna menni, gitározni. Szonja viszont elmondta, h az anyja nem örülne a kései (relatív, 6 órai) hangoskodásnak. A csajok aztán elhatározták, h elutaznak a Balatonra, vagy Pestre. : ) Nemtom, komolyan gondolták-e, de elindultunk az Interspar előtt a Telekiig, aztán onnan a vasútállomás fele. Ekkor még mindig szótlan voltam.
Kiértünk a „tréjnsztésön”-re. Kis ott-tartózkodás után újra a Piac térre vettük az irányt. Előkerült Edit digitális fényképezőgépe. Művészképeket készített, a városi fényekről. : ))
Beértünk a Piac térre. Leültünk egy padra; én még ekkor sem beszéltem sokat. (a témák általánosságban a divatpicsákról szóltak, akiket ők sem kedvelnek, továbbá hangszerekről, zenéről, zenekaralapításról) Összefutottunk Szonja két ismerősével. Ez volt a váltópont. Amikor elmentek, közösségileg kezdtünk beszélni a fehérvári zenekarokról, a zenélésről, ilyesmiről. Aztán átkerült a szó a vallásra, de a tanulásról is beszéltünk. Jó volt. : )
Amior már télleg nagyon fáztunk, bementünk a Plazaba. A csajok elmentek WC-re, aztán bementünk egy boltba. Az ital-részlegnél álltunk meg. ; ) Először az ütősebb darabokat nézegettük, mint vodka, pálnika; de ugyancsak ott találhattunk Bacardi Breezert, és likőrszerű könnyűitalokat. Továbbálltunk a borokhoz. Nagynehezen kiválasztottak a csajok egy nedűt. Már majdnem a pénztárnál álltunk, amikor visszamentünk kicserélni sörre, mert a bort nem tudtuk volna kinyitni. : ) Egy dobozos Heineken került a kosárba. Edit életkorát kihasználva végül két Heinekennel és egy ’szníkersz’ csokival távoztunk. : ))
A pláza túloldalán hagytuk el a divatkánaánt, így a Media Markthoz lyukadtunk ki. Az Alba Ház épületcsoport irányában mentünk. Felbontottuk a két sört. : )) Szonja és Edit kortyolt először, majd Szonja felém adta az italt. Megkóstoltam. Nem ízlett… : )) Túl keserűnek találtam, pedig csak egy kortyot ittam. ; ) Semelyikőnk nem találta finomnak. : )) Edit azért sűrűn emelgette ajkához a dobozt, mi Szonjával meg ritkábban. (Akkor is inkább Szonja) Átkeltünk az úton, és így már a Tóparti környékén voltunk (egyben a Gorsium suli is erre van). Fogyott a sör, nálam csak alig, mégis kezdett kinyílni a szám. : )) Egyre többet beszéltem, és ekkor jött meg igazán a csavargó-feeling! x )) Sörrel kezünkben mászkáltunk 8 óra magasságában elhagyatott utcákban; fényképezett Edit bőven, pl. a színház felújítási területéről. Volt Szonja-és-a-sör kép is. Beszélgettünk, csavarogtunk. : ))
Beértünk egészen a belvárosba újra, ismét a pláza felé. Megálltunk egy kútszerű valaminél. Edit ekkor már majdnem az egész sört megitta, míg mi Szonjával ketten nem jutottunk a feléig. : ) Szonja el is határozta, h felhajtja a maradékot, de nem sikerült neki. : ) Edit is vele ivott, úgyhogy pár percre kikészültek ketten. : ) Én is kortyoltam egy keveset, de a kesernyés íz nem tett a kedvemre. Edit megkért, h vegyem le a sapkám, hadd lássa, mekkora a hajam. : )) ; )) Sokat beszéltünk a rockerek sztereotípializásáról (ejha!), a plázacicákról, meg a West disco fanjairól. : )) Aztán 9 óra közeledett, és elmentünk enni a Teleki melletti Gyros árushoz. : )
A Piac tér után nemsokkal végleg elfogyott minden sör. Mindent összeadva kb. 1 dl ittam én, vagy inkább háromnegyedet, Szonja 3 dl körül, míg 5-6 dl-rel lehúzott Edit, aki ezzel jól el is filozofálgatott. Azon töprengtek, berúgtak-e, vagy sem. : )
A Gyrost én elhoztam haza, ők pedig még elkísértek a buszomig. : )) Édesek voltak. Vagány csajok mindketten, igazi városi, talpraesett nők. Szeretnék még ilyen estét többet, velük.

Az alkohol rögös útján

Délelőtt nem történt semmi különös. Niki még mindig beteg, állítólag szerdán jön. Kajosnak voltak csak nagy beszólásai, ezúttal Davechez célozva. : )) Kajos konkrétan felidegesítette szegény Davecet. ; ))

Délután már több minden volt. Elmentem Davechoz. Néztünk klipet, játszottunk GTA-n, közben meg dumáltunk főként Domiról. Ittunk is. ; ) Davec megkínált Cherryvel, ő maga meg pláinkát ivott. : ) Én csak egy kortyot döntöttem le, ő sem sokkal többet.

Összeszedtem, h eddig mennyi alkoholt fogyasztottam. : ) Nem nagy szám, de az esetek sűrűsége kezdett szaporodni. : )) Mindenestül mindössze kb. 2 dl nedű folyt le a torkomon. Arányosan:
Bacardi; nagyon finom; 6 korty, kb. öthatod dl. : ))
Cherry; finom; 1 korty, kb. egyhatod dl
Sör!; nem ízlett; kb. 1 dl
Ebből megállapítottam, h milyen italok várhatóak a jövőmre nézve. ; ))
Szeretek élni!
(85. nap)

Megbékélés

A héten ma először történt talán nagyobb esemény. Több szempontból is mozgalmas napszaka volt a délelőtt a mának; a tanulás részéről nézve, meg máshogy is. : )
Pl. kiderült, h feleslegesen siettem annyira az Ábel elolvasásával (ami amúgy nem teljesen sikerült mára), ugyanis vélhetően csak kedden kérdezi a tanárnő (ma legalábbis elmaradt a dolgozat. : )))
Aztán ide tartozik Dalma megbékélése is. Elmondta nekem ugyanis nyelvtanóra végén, h ő, Stefi és Zsani már kedden tudta, h csütörtökön nem lesz kikérdezve az Ábel… c. könyv – Ica tnő ugyanis elárulta ezt nekik, szigorú titokként. : ))
Kémia órán eddig általam nem tapasztalt mértékben tekertem fel Gazsit. : )) Pedig semmi komolyabb bajom nincs vele, csak egyszerűen lebuktam egy kínos ropi-üggyel… : )
Szal először jókedvem lett; Matyi kidobta a kakaós csigámat az ablakon, én megittam az italom (sweppes), tehát minden a kedvemre tett. : ) Később Gazsi észrevette az üres flakont, és a szemétbe dobatta velem. Aztán Tukán becsempészett egy csomag ropit, azt is megettük. Davec viszont nem hitte el nekem, h nincs már több, ezért felmutattam neki a pad alól kivett, üres zacskót. Pár másodperc után rájöttem, h Gazsi látja az egész akciót, majd újra Davecre néztem, s lassacskán nevetésbe fulladtam. x )) Aztán Gazsi szinte vérben forgó szemekkel ismét a kukához parancsolt, h ezt a szemetet is dobjam ki, meg, ha gondolom, „magamat is”. : ))
A másik csúcspontja a napnak a biosz témazáró volt. Oláhné süket és vak. : ) Kajosnak mondtam, h üljön mellém, elvégre Niki még mindig beteg, ketten meg csak összehozunk egy jobb dogát. Aztán már óra elején röhögtünk; Oláhné vegyes dolgozatot adott nekem! Eleve úgy kellet szólnom neki, h nekem elfelejtett lapot osztani – de hogy még ezt is elbassza…! Az első lap A csoportos volt, a második B. : )) x ))) Kajossal ezt helyénvalónak találtuk, így írtam hát meg a dogát.
Később aztán Tukán lebukott a füzetének lapozásával; én viszont egész órán a könyvből írtam a dolgozatomat – sőt, Kajosnak is segítettem. Mégsem hiszem, h 3-as jegynél jobb lesz… Ugyanis rengeteget nevettünk, és nem is tudtam minden kérdést kinézni a tankönyvből. A valódi tudásomat azonban így is ki tudtam pótolni. : ))
Az osztályfőnök még lebaszott egyszer a rövidített ofői óra után, de ez már mit sem változtat azon a tényen, h egy hülye picsának tartom, akit pl. szívesen lehánynék.
(88. nap)

Fontos!

Isten éltessen sokáig, Édesanyám! Boldog névnapot minden Ágnesnek! : ))

Fontos! - II.

Isten éltessen sokáig, Martin! Boldog sszületésnapot az unokaöcsémnek! : ))

Vizsga III.

Reggel az átlagosnál sokkal nehezebben keltem, olyannyira, h torokfájásra hivatkozva nem mentem suliba. 8-kor pesze így el kellett mennem dokihoz, az annak rendje és módja szerint megállapította a télleg létező torokgyulladást. A mai napra kaptam igazolást, és tornáznom sem kell, aminek felettébb örülök. : ) A gitárvizsgát persze nem hagyhatom ki, és nem is akarom.
(91. nap)

GitárMárk

Megvolt a vizsgám. Hibátlanul eljátszottam az anyagot! {-)) Az A-moll és a C-dúr Preludiumot és a Virág Erzsit kellett bemutatnom; de ezen kívül még az általam összeállított Bónusz-listáról is kíváncsiak voltak az LGT Álomarcú lány c. slágerra, és még a Metallica Enter Sandman vezértéma is belefért a műsoromba. (Az Álomarcú lánytt tegnap este kazettára rögzítettem, az én paródia-énekemmel; amin aztán még vagy 10 percet nevettünk Adrival : )) Mivel tényleg hiba nélkül zenéltem, ”kiválóan megfelelt” értékelést kaptam. Feri életkorát és súlyát is meghazudtoló megszeppentséggel adta elő vizsgadarabjait, főként magyar népdalokat. „Jól megfelelt” érdemjegyet kapott, és meg is érdemelte, tényleg nagyon jól gitározott. : )
Aztán jött Máté… Ő volt a legjobban megilletődve. :-/ Az én régi gitárommal (amit eladtunk nekik; és mellesleg 2 hónapig lógtak az árával… :-// ) mutatta be az anyagot. Hát, pff… Végülis elég jól összeszedte magát, de nem érdemelte meg a ”kiválóan megfelelt” minősítést. Nem azért, mert én is azt kaptam, és tőlem messze elmaradt. Amúgy is a magához viszonyított fejlődése miatt érdemelte ki (?) az 5-ösnek megfelelő osztályzatot, amit ő is népdalokkal szedett össze. Viszont Cukorka (aki a két tanár mellett még jelen volt) szeme fénye Máté, és amellett, h engem legalább úgy elismer, mint őt; neki is meg akarta adni a legjobb jegyet.
Norbi volt a legjobb! : )) Elég lazán játszott. : ) Jópofa gyerek. (és ő még egy kivétel a cigányok közül. Ugyanis ő is sötétbőrű, mégis tiszta és becsületes) Kár, h az izgulással elcseszte…
Végül Máté és én 5-öst, Norbi és Feri 4-est kaptak. Máté és Norbi jegyeit felcserélném, és az lenne az igazán reális. Szolfézsből viszont csak én lettem ötös.
Nagy csapat vagyunk. Norbit és Ferit nagyon komálom. : )) Mátét meg… Viszont a tanáraink is jófejek, úgyhogy ez tényleg egy remek zenei tagozat lett. : ))

Felkészülés a felvételire

Semmi különös nem történt ma délelőtt. Kicsit kevesebb hülyéskedés volt, talán a holnapi felvételi nyomasztja az osztályt. Nem tudom, miért, de egyáltalán nem izgulok. Ennyire nem lehetek laza! : )
Az átlagom kb. 4,18; de ha beszámítjuk az angolt is, akkor 4,23 – asszem.
(94. nap)

A Fel-nem-vételi

Megtettük, amit megtehettünk. : ) Ám az nem valami sok. Mindenesetre a felvételi vizsga két feladatlapját kitöltöttük valamennyien. Még Sárosdról is jöttek, többségük elég nyomorék volt… Davec a megbeszéltek szerint kb. 9 óra 10 perckor lejött hozzám. Hekk is jött hamarost, ők betették a házunkhoz a biciklijeiket.
Az MTH aulájában gyülekezett a nép. Ekkor még kevesen voltunk, s a többség Sárosdról jött. Ők – mintha el akartak volna különülni – kint várakoztak.
Az épületben Simi és anyja, Kajos és még néhány évfolyambeli álldogált. Szép lassan aztán mindenki befutott. Megnéztük, h ki melyik terembe került – beosztásilag. : ) Én a 2-es terem első padjába jutottam, Nikivel, Daveccel, Hekkel, Tubával és Győri Csabival együtt. Hamar helyet is foglaltunk.
Egy szimpatikus nő
Volt a „felügyelő”
Aki a 10 órát alig várta
És ha merész voltál
S egy pár szót szóltál
A karját csak széttárta
Többet nem tudott
Mint ami parancsul jutott
Pedig segíteni is akart
Tudott volna
Mondjuk egy szikét tolna
Eléd, vagy meghúzná a kart
Mitől a föld nyílik ketté
S amit szerettél
A föld alatt várt
De nem segíthet
Viszont sokat veszíthet
Hát ő felmérte a kárt…
Hm. : )
Na, aztán miután Csabit és Tubát (akik otthon felejtették a diák igazolványaikat) igazolta Ica tnő, megkezdtük az írást. A magyar feladatlapot osztotta ki a szimpatikus nő elsőként. Volt minden. : ) Két szövegértés (műsorújságos-jajdecseles; olvasdelfigyelmesen-mitjelentez-verses – szerintem : )), nyelvi kötekedések, Katimegyvásárolni-VásárolnimegyKati, elemezdamondatot és fogalmazás. Az időbe épp belefértem, de egy szóismétlést már nem tudtam kijavítani… :-/
Szünetben Dalma elsőként hozzám jött Nikivel, amin eléggé meglepődtem. Daveccel, Hekkel, Matyival és Kajossal elemezgettük a feladatsort. Aztán második turnus.
A matek dolgozat már fele ennyire jó sem lett, úgy érzem. Kinyitottam a lapot, azzal indult, h racionális szám. Az meg mi? : ) Nem dicsőség, de sosem tudtam megjegyezni, h mi a szar az, ráadásul kevertem is a többi ilyen fogalommal. :-/ A fő probléma az idő szűkössége volt. Nem tudtam ilyen gyorsan gondolkodni… A két logikai feladat jól sikerült, szerintem. Még a százalékszámításos is ment, de a többire többnyire időm sem volt… Sajnos örülnöm kell, ha 40%-osra kijön a felvételi matek része. :-/ Úgyhogy…
…IRÁNY BOGLÁR!
”És ha nem gyújt lángot a félhomályban
A végén majd vakon odaad mindent a semmiért…”