A szerencse katonája

Azt hittük, nyugtunk lehet. Nem nyertünk. : )
Daveccel kimentünk a pizzériába. Egész jól elbeszélgettünk főleg a mobilokról. Aztán meg is csörrent az enyém. Martin volt. : )) Ő is kijött. Persze szokás szerint kiborított minket. : )
Eltekertünk a hintához is, márcsak a tradíció fenntartása végett is. : ) Utána ugyanazon az útvonalon vissza, egész a hídig. Onnan aztán már csak haza mentünk. Azaz Martinnal mi hozzájuk. Beugrottam a S.O.F CD-ért, h aztán majd játszhassunk Martinnal ezen az FPS-en. Majdnem össze is jött. Sőt, végül sikerült is, csak előtte ki kellett várnunk amíg Milán megcsinálja a háziját. Martint rohadtul untatta, viszont nekem nagyon tetszett a Photoshoppal (!) készített lecke, amiben képeket kellett szerkeszteni.
Aztán azért játszottunk is. Akkorra már Adri is odaért, tehát együtt volt az m88-művek. : ) Milán kezdett a S.O.F-on, aztán én jöttem, de mivel Milán véletlenül kinyírt egy túszt, elbuktam a dolgot. : )) A későbbiekben Martin is „szóhoz” jutott, és végül a 3. pályáig jutottunk. 6-kor abba kellett hagynunk, mert Milánnak jelenése volt az MSN-nel a neten. : ) Azért jól elszórakoztunk addig is.
Idehaza még gyakorolgattam néhány Gn’R dalt, de azok még nem mennek.