Majd magammal megbeszélem

Elhatároztam, hogy a nyáron megírok egy teljes albumot. Egyedül. Van annyi ötlet mind zeneileg, mind szövegben, hogy összejöjjön, sőt. Még válogathatok is, hogy csak a koncepcióban összeférő, és azok közül is csak a legjobb dalok maradjanak benn a végső listában. Ma elkezdtem összeállítani, hogy mely zenéhez kell szöveget írnom (vagy újraírnom), mely szövegekhez kell zenét írni (vagy a meglévőkből párosítani). Nehéz és hosszú folyamat lesz, de ha egyszer a végére érek, akkor akár egyedül elkezdem felvenni a gitár-, ének-, basszus- és dobszólamokat, a billentyűket és effekteket pedig valahogy kitalálom.

Hogy miért döntöttem így? Rájöttem, hogy egyedül is lehet. Így legalább minden a saját elképzeléseim szerint alakul, addig bíbelődhetek vele, ameddig akarok. A megfelelő embereket pedig ráérek megtalálni, de ha egyszer összeáll az, amit akarok, akkor onnantól nem engedek belőle. Tűzzel, vassal.

"AKÁRKI AKÁRMIT MOND
ITT LEÍRNI ENGEM NEM LEHET, AMÍG A FÖLD NEM ROBBAN...!"
[KEPSZLOKK TANKCSAPDA]

Melange hív

A negyed 9-essel beutaztam Fehérvárra és Buzz-zal leadtuk a teljesítménylapunkat a Pannon Profitban.
Melange-ék meg hívtak, hogy Seregélyesen szerveznek könnyű fizikai munkát, érdekel-e. Érdekel. Majd meglátjuk, mi lesz, de ha helyben van, miért ne?

0,5 %

Figyelem már rég, Ön olyan fenséges
Még biztos sosem hibázott
Még Ön is azzal jön, hogy nekem a legkönnyebb
Pedig rossz évet zárok
Akit nem szeretünk, azt magunkkal
akit meg nagyon, azzal magunkat bántjuk
De mit tehetnénk? az a fél százalék, aki kivétel
nem közöttünk jár

Hát jobb, ha Ön is mértékkel marasztal
és hazaküld a hajnali vonattal
Maradjon e pár óra olyan szép
Amilyennek látni akarom...

A jóhiszeműség véget nálam ér
Kiváltképp azzal vigyázok, akit
nagyon megkedvelhetnék, elnézést, kiszállok
További jó mulatást
Szenvedek, hát nem érdekel
Legyen inkább Önért, mint Öntől
Akit énbelém lát, csak az a fél százalék
akit végül úgyis mindenki bánt...
     -Eleven Hold-

(Emlékszem, télen mennyit hallgattam, és ma újra előszedtem. Nosztalgia rulz.)

Apokalipszis most (júniusi kép)

Kamillák

3 év + fotóblog indul

3 éves a blogom.
Ennek örömére egy ujdonsággal rukkolok elő, ami talán azért is ötlött agyamba, mert nézegettem mostanában ún. Fotóblogokat. (Ott a példa)
Módosítottam a délután leírtakat, és Buzz-ra hallgatva nem keverem össze a sima blogot azzal, ami itt már elindult. Tehát: mától fotóblogot is vezetek, ami ennek van alárendelve olyan értelemben, hogy ez mégiscsak rólam szól, az pedig csak képekből áll.
Egyszóval a kettő független egymástól, a fotóblog egyfajta művészi hobbi az én szememben.

Csukák

Hanna bemutatkozik otthon

Reggel kimentem a buszhoz Hanna elé, leszállt, majd hazagyalogoltunk. Adri pont ment be Fehérvárra, mama meg boltba, anya dolgozott, tehát a családi bemutatkozás nem délelőtt esett meg (azonkívül Adrit már ismeri).
Kellemesen ütöttük el az időt, míg hazaért Adri. Ebédeltünk levest és császármorzsát (smornit). (Mama jól megijesztett minket, mert amikor betette anya asztalára a Petrovai-féle paksamétát, visszafele megbotlott a küszöbben, és nekiesett a hűtőnek. :/ Hál'istennek semmi baja nem lett, sőt mi jobban frászba jöttünk, mint ő.)

Ebéd után megnéztünk két South Parkot (AZ - Kyle unokatestvére és Törcsi), le is fáradtunk szépen... 14h körül kisétáltunk a mesterséges tóhoz, mivel jobb helyet a faluban nem igazán tudok. Végülis hangulatos volt, először padokra ültünk, de a darazsak (és egy dongó) kierőszakolták, hogy a partra feküdjünk inkább. Szemben egy horgász ücsörgött, de valószínűleg
a.) a rossz idő miatt
b.) a rossz kapás miatt
c.) a gátlástalan és erkölcstelen csókjaink miatt ;)
eltűnt. Mi csak 16h körül indultunk haza, mert tudtuk, hogy anya már otthon lehet (és illendő volt bemutatkozni)

A konyhában leültünk beszélgetni, később kijött Adri is, és gyorsan elszállt az idő. Tetszett, hogy milyen családias hangulat alakult ki.
19h-kor elindultunk kútra. 19.20 körül ki is értünk, nemsokkal később jött Balázs, Davec, Edit és Attila is. Söröztünk, osztottuk a sztorikat, meg figyeltük a mellettünk zajló eseményeket. Kisebbséghez tartozó emberkék (sokan) vásároltak meg egy, a kúton hirdetett Mazdát. A kút tulajdonosai (az öreg hölgy és férje), a kisKardos, az apja egyik beosztottja, meg még egy ismeretlen faszi is jött, papírokat intéztek, és végül amikor mentünk haza (elég korán sajnos, 9 után), akkor mentek el mellettünk mindannyian.
Hannával még leültünk a parkban, és kb. 10-kor kerültünk haza.

Hű de szép

Egy rövid ideig együtt aludtunk, azaz egymás mellett feküdtünk, de Hanna elég rosszul volt (fázott, valszeg émelygett), és végül Adri helyén aludt el.
Mindenesetre örültem, hogy most én voltam a házigazda, sikeres volt a bemutatkozás is, és kellemes napot töltöttünk együtt. :)

Részegedj okosan!

Részegedj okosan!-t játszottunk Györééknél, ahol házibuli volt - végülis Balázs holnapi, 19. születésnapját ünnepeltük. A megfelelő italapparáttal felszerelve kezdtünk el játszani (pezsgőnk nem volt hál'istennek). Nos, Balázs és én maradtunk utoljára, elég nagy pechem volt, valami 5-6 alkalommal ráléptem a "Vissza a start mezőre" kockára...
Pihetnem egy jót.

Benzin nélkül nehéz

Tegnap délután felvettük Györe kamerájával, ahogy focizunk. Lehet, hogy a kamera miatt, de nagyon jól ment a játék.

Este meg Sándor vezényletével szétszedtem a Babit (néha a gyorsaság kedvéért segített Milán), megnéztük a gyertyát, letisztítottuk, ellenőriztük - van szikra. Következő lépésben leszedtük a karburátort, aztán Sándor rájött, hogy nincs benne benzin... Pff.
Ma megtankoltam, és tényleg megy. Lol. (Lekopogom)

30y koncert - Budapest, ZöldPardon

Fél 5-kor találkoztam Balázzsal és Dáviddal a Coop-nál, ahol vettek kilenc Beck's-et. Viccelődtünk is később, hogy Beck Zoli és a sör neve nem lehet véletlen egybeesés. A buszmegállóban pár perc várakozás után Gergő és Laci is megjelent.
A szabadegyházi busz kényelmes tempóban kocogott, végül 17.17-kor leszállhattunk a Piac téren. Az úticél a kisTesco volt, ugyanis Laci és Gergő alkoholtartalmú italt akart vásárolni... Mi addig leültünk azon a játszótéren, ahol legutóbb Fruzsival beszélgettem, és - nem zavartatva magunkat a mászókázó gyerkőcöktől és szüleiktől - sört bontottunk. Gergőék vodkával és borral tértek vissza, amit nem bontottunk meg, hanem visszagyalogoltunk a buszpályaudvarra és helyet foglaltunk a negyed 7-es budapesti járaton, leghátul. Még el se indult a busz, amikor már kibontottunk egy újabb sört, amit Balázzsal még Fehérvár területén kivégeztünk.
Pákozdon felszállt Tomi, Gergő osztálytársa. Az úton jól elhülyéskedtünk, zenét hallgattunk, tehát jól telt az idő.

A buszról leszállva azonnal kerestünk egy elhagyatott fát... Miután sikerrel jártunk, leültünk az Egyetemisták Parkjában, vagy hogy hívják. Három familiárisan hiperpigmentált egyén oda is jött lehúzni minket. Kb. 140 Ft kaptak végül tőlünk, amit javában Laci adott, hogy tűnjenek már el. Hála égnek odébbálltak másik üldögélőkhöz.
A bor elfogyott (én nem ittam, nem kívántam), Laci a vodkát is elég merészen húzta - én csak söröztem. 20h után nemsokkal be is mentünk.

Zöld Pardon. Aki volt már ott, az tudja, milyen a hely, aki nem, az pedig nem is sejti, mit hagy ki. Első pillanattól fogva tetszett a hely, a hangulata, a stílusa, maga az, hogy szabadtéri; ez mind-mind szimpatikussá tette nekem.
Gyakorlatilag nem volt időnk semmire, még a pultnál állt Laci sörért, amikor megszólalt a Gyerünk. Dáviddal nyomultunk előre, a többiek kicsit lemaradtak, majd a nyitószám után közösen beférkőztünk az első sorokba. Egy dal alatt el is estem, elég erős volt a lökdösődés, és kevés a hely a lábnak.
Tömören megfogalmazva kurva jó volt, de ez nem elég kifejező, sőt vulgáris is ráadásul. Sok új dal volt, de legalább mostmár valamennyire ismertem a többségét. A "kötelező" Bogozd ki mellett sok pörgős, tombolós alkotást eljátszottak Zoliék (sorrendiség és teljesség igénye nélkül Egy perccel tovább; Gyerünk; Rajzszöggel középre; Bájtos mosolyú lány; Teremtős; Defender; Puhatalpú lányok; Pont úgy kezdem el; Mámorba táncba; Tüzet raktam; Mentés másként; Kipakolta; Dadog; Sötét van; Respekt)
A Kipakolta és a Respekt volt számomra a csúcspont.

A koncert végeztével kerestünk egy pultot, Balázsék hoztak újabb malátaleveseket, amiből kettőt kiborítottak véletlen... x) Dávid eltűnt csajozni, olyannyira, hogy az indulásra való tekintettel nekem kellett elmenni megkeresni. Ez persze nem sikerült a lejátszóból szóló zenére mulatozó tömegben, viszont találkoztam Évával. Egyszercsak melléléptem, és egyszerre néztünk egymásra. :) Beszéltünk kicsit, majd visszamentem, és addigra már Dávid is ott állt...
A kijáratnál végülis úgy döntöttünk, hogy mi nem szeretnénk már hazatérni, úgyhogy Gergő és Tomi szálltak csak buszra. Balázs, Dávid, Laci és én belevágtunk a Zöldpardonos, pesti éjszakába. (Már leírni is imádom.)

Körbenéztem, majd visszaültem az asztalhoz, ami a törzshelyünkként szolgált. Dávid újabb "csajszerző" túrát ejtett meg, rengeteg ízlésesen öltözködő, tényleg szép lány rohangált fel-alá, és persze voltak kurvák is...
A srác végül sikerrel odahívott az asztalunkhoz két hölgyikét, Annát (szőke) és Alexát (fekete). Zenéről, zenekarokról beszélgettünk.
A lányok ismerőse, bizonyos Charlie (aki már a negyedik X-en felül van) elég hosszú időre elhívta Annát a 4-5 méterre lévő pulthoz, valahányszor odanéztem, felest ittak, később pedig Charlie kezei egyre érdekesebb helyekre kalandoztak. x) Lol... Alexa eközben erősen szemezett Balázzsal, a beszélgetés főként kettejükre redukálódott, mivel Dávid és Laci újra és újra körbejárták a terepet.
Kisvártatva aztán Alexa kimentette Annát Charlie karjai közül, és kicsivel éjjel 1 óra után hazautaztak a lányok.

Dávidék sikertelen köröket futottak már csupán, ezért 2-kor úgy döntöttünk, hogy mi is odébb állunk. Első lépésként megnéztük, mikor indul haza buszunk, és elkerekedett a szemünk: 6 óra 9 perckor tudtunk volna felszállni az első Fehérvárra igyekező járatra.
Úgy döntöttünk hát, hogy gyalog eljutunk a Déli pályaudvarra, ugyanis vonat még így is jóval korábban megy, mint busz. (A térképen látható az útvonalunk) Eleve téves feltételezésre építkezve vágtunk neki a pesti éjszaka útjainak, ugyanis valamiért azt hittem, hogy a Dunával párhuzamosan vezet az út, amin megyünk. Mindenesetre viszonylag sokszor érdeklődtünk, merre kellene mennünk. Az Irinyi és Október 23. utcák érintkezésénél lévő benzinkúton pl. megmondták a helyes irányt, mi viszont elvétettük. (Ezért tettünk egy kisebb kerülőt)
Egy park mellett elhaladva arra lettünk figyelmesek, hogy a locsolóberendezés nem a füvet, hanem egy parkoló kocsit és az aszfaltot öntözi. x'D A földön térdelve röhögtem a látványtól, egyszerűen fenomenális: a vízcseppek lassan gurulnak le a kocsi oldalán, gyülekeznek arról lecseppenve a talajon, majd pocsolyává alakulnak. Eközben az autó tulajdonosa vélhetően békésen aludt, míg járművét spontán mosásban részesítette a rosszul beállított öntöző. Lol.

Hosszú, egy óra tíz perces gyaloglás után, 3.17-kor megérkeztünk a Délibe. Az aluljárón át bejutottunk a pályaudvarra, és leültünk az első alkalmas tárgyra (egy összecsukott újságárusító bódéra). Egy idősebb nő jelent meg, megszólított minket, hogy segítsünk neki elvinni a feljárókat elzáró kordont a helyéről. Hamar kiderült, hogy a nő fogyatékos. Folyton odajött hozzánk, teljesen zagyva dolgokat beszélt össze-vissza, és az agyunkra ment. Laci evett két kolbászt, Balázzsal megpróbáltunk jegyet venni, de az automata kifogott rajtunk - a nő közben folyamatosan a nyakunkban loholt, az őrületbe kergetve minket.
Végül fél 4 után nemsokkal felszálltunk a vonatra, előtte Balázs szólt a kallernak, hogy nem tudtunk jegyet venni az automatával - a fószer pedig sokat sejtetően annyit mondot, hogy majd megoldjuk.

A járat elindult, a kalauz hamar jött is. 900 Ft-ot vett el tőlünk, és így mindenki jól járt. Fejenként 325 HUF-ért utaztunk 525 helyett, neki pedig lett 900 Ft-ja. Jó üzlet.
A vonaton rövid hülyéskedés után bealudtunk mind.
Fehérváron a restiben vettünk a maradék (nagyon kiszámolt) pénzből kaját, vagy italt. A fél 6-os buszt pont lekéstük, így 6.13-ig várhattunk...
Mindent összevetve megérte, ez az éjszakázás, a koncert, maga a Zöldpardon és a haverok maradandó élményt okoztak.

"TUDOD, ÉN ÁTÖLELNÉM AZ EGÉSZ VILÁGOT...
(HA VOLNA OLYAN...)"
[KEPSZLOKK 30Y]

Beszéljük meg!

Este 9 után átmentem Pityukához, mert hívtak kártyázni. Pityu, GesztiSzandra (Pityu barátnője), Klaudia és kisvártatva Robi meg én kiültünk a teraszra kártyázni. Fél 11-ig Béla is velünk volt, aki már mattrészegen döntögette magába a sört. Nagyon okosat akart mondani, de sehogy sem sikerült neki - ha másért nem, akkor azért, mert már beszélni sem tudott érthetően. A fiatalok támogatásáról, kapcsolatépítésről, ilyesmiről öntötte a szavakat, de rendkívül zavarosan... :D

Béla bement aludni, és elkezdhettünk békében kártyázni. Lopkovicá-t játszottunk, egyszer második, egyszer pedig első lettem, pedig most tanultam meg ezt a játékot. (Kezdők szerencséje)
A legidegesítőbb az volt, hogy Pityu és Szandra szinte folyamatosan arról beszéltek, hogy hol-hogyan-mikor szopták/nyalták/dugták egymást, és hogy mit fognak csinálni, miután hazamentünk... Hát meg is van a véleményem róluk... Egyrészt a szex elég intim dolog ahhoz, hogy talán nem kéne másoknak kiteregetni a szekszuális életüket ilyen nyíltan; másrészt ezzel talán bizonyítani akartak nekünk valamit (mondjuk, hogy nekik milyen tökéletes kapcsolatuk van). Hm. Kösz, ebből nem kérek.

Annyi izgalom még jutott az estére, hogy Szandra elhagyta a 70 000 forintos eljegyzési gyűrűjét, amit a fáklya fényénél akartak megkeresni-. Kilöttyent a beletöltött benzin, és a teraszon lágrakapott egy durván egy négyzetméteres terület. Az asztaltól mindannyian hihetetlen gyorsasággal pattantunk fel, majd a tűz magától elaludt egy idő után. Lol.

"SZEKSSZEL GYÓGYÍTJÁK A SEMMIT
ÉS ÁLMODOZNAK, HOGY MÁS A HIBÁS
FELNÉZNEK, ÉS ELKEZDIK, HOGY 'NEM FÁJ!'..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Pókerbuli

Este Wellneréknél gyűltünk össze egy pókerpartira. (Csebo, Györe, Laci, Attila, Edit, Balázs, Niki, 11 után Dávid, meg én.) Pókerezés után épp kezdtük nem_tudni, hogy mit csináljunk, amikor megjelent Roxi és valami Adri nevű, Hugi becenévvel illetett csaj... Edit és Niki kissé kiakadtak. Annyi előnye volt a dolognak, hogy ihattunk pezsgőt, mivel a két lány hozott.
Dáviddal eltekertünk kútra söré', amit meg is ittunk szépen.
Gitároztam. A Csak az kiabál, aki fél-re improvizáltam a szöveget, Laci felvette videóra, Dávid és Attila könnyesre nevették magukat. (Egyébként kb. 13 percig osztottam a hülyeségeim.) Szép lassan ment mindenki haza, én személyszerint 3-ra kerültem ágyba. Fasza volt.

EFOTT-jegyek

"TÍZ PERC MÚLVA ÉJFÉL, A FALAKON
MEGJELENIK AZ A GÚNYOS FÉLHOMÁLY..."
[KEPSZLOKK BLABLA]

Rendőrbácsi

Kicsivel több, mint egy órája elmentem megtankolni a Babettát. Ahogy szoktam, tekertem a kútra, és a rossz előérzetem bejött; egy rendőrrel találkoztam szembe, amikor fordultam a kútra. A rendőr is oda igyekezett épp, meg is állt és kiszállt. Kérdezte, hogy "bukó?" Mondom, csak tekerem. Megkérdezte hol lakom, aztán készségesen mondta, hogy tankoljak és toljam haza a járgányt. (Végülis rendes volt, meg is büntethetett volna)
Az első kisutcáig toltam, majd benzincsap elfordít, szivató be, és dagadt gázzal hazasunnyogtam mindenféle eldugott utcácskán keresztül. :D

Horgászok

Hajnali fél 2-kor tudtam elaludni a 30°-os szobában... Fél 4-kor keltem, hogy a hajnali csendben 4-kor elinduljak Buzz fogadására Babettával. Korainak bizonyult, 4.06-ra már a Kastély útnál voltam, Barni fél körül (a megbeszélt időben) érkezett. Vasparipáinkon elsüvítettünk a halas tóhoz, a nyirkos, világosodó időben nekiláttunk horgászni. Fél 10-ig 8 halat fogtam, úgyhogy dagad a mellem. Ittunk kakaóstejet (klasszis).

Fél 10-kor jött aztán a halőr. Ezen nem kicsit lepődtünk meg, mivel én is úgy tudtam, hogy nem kell engedély. Hát kell. Hát szép. Hát az nincs. Hát az baj.
Végülis a fószer elengedett minket, csak figyelmeztetett, hogy többet ilyen ne forduljon elő.
:D

[KÉP LESZ]

Agárd, éjjel, biciklivel...

Dáviddal még napközben találtuk ki, hogy menjünk le az utolsó vonattal Agárdra fürdeni, majd az elsővel haza. Ebből végülis nem lett semmi, helyette csak kiültünk este-éjjel a parkba sörözni (Edit, Niki, Laci, Attila, NagyAttila hozzánk csapódott, meg Dávid és én). Szépen mindenki hazaszállingózott éjfél körül, csak NagyAttila, Dávid és én maradtunk a Fagyka közelében háromnegyed 3-ig. Akkor Atti hazament, nekem pedig teljességgel abnormális ötlet jutott az eszembe: le kéne menni biciklivel Agárdra. Mindezt hajnali 3-kor, józanul. Elbicikliztünk Dávidékig, ahol végülis eldöntöttük, hogy tényleg nekivágunk.

Mivel csak Dávidnak volt egyáltalán, és neki is csak hátsó világítása, így kicsit ijesztő tudott lenni a Dinnyési út. Közvilágításról csak Elzamajor és Dinnyés környékén beszélhettünk, amúgy vaksötét utakon kellett eljutnunk Agárdig. Összesen három autó és egy robogó került el minket az egész út alatt (ami 16 km és háromnegyed óra volt).
Az agárdi szabadstrandot mások is kitűnő helynek találták egy kis éjszakai fürdőzésre. Ahol mi vízre szálltunk, nem voltak mások - csak pár hattyú. A víz kb. 28-30 °C-os lehetett, és miután kijöttünk, nem fáztunk. Kb. 20-30 percet áztattuk magunkat, majd körülnéztünk, megtörölköztünk és elindultunk haza. Ekkor már 3/4 5-öt mutatott az óra és természetesen világosodott.
Az út haza nagyobb kínszenvedésnek bizonyult, mint hittem. Fájt a fenekünk és a lábunk, később már a karom is. Háromnegyed 6 után léptem be otthon az ajtón.
30-32 km-t tettünk meg hajnalban. Nagy poén volt, megérte!

[KÉPEK LESZNEK!]

"PÁR PERCCEL MÚLT NULLA ÓRA
AMIKOR ELMENTEK FÜRDENI
MEZTELENÜL A BÁNYATÓRA"
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

Györééknél fürödtünk éjfélig, nagyot pacsáltunk/ökörködtünk. Végül kb. 1-re értem haza, és fél kb. 4-ig... chateltem! Valami hirtelen felindulásból kb. évek óta először feltévedtem a chat.hu-ra, és beszélgettem két értelmes, jópofa lánnyal. Nem konkrét dolgokról, csak mindenféle hülyeséget kitaláltunk, gyakorlatilag megírtunk egy zagyva, de humoros mesefélét. :)
Azért ebből nem lesz rendszer.

"A TORTA MEG LESZ FŰSZEREZVE
CSAK LEGYEN HOZZÁ ELÉG FŰ SZEREZVE..."
[KEPSZLOKK TANKCSAPDA]

Az szar, amikor fotóznál, de lemerült a gépedben az elem

Az viszont jó, amikor kölcsönadnak egy Simson-t, hogy mehetsz vele egy kört a faluban.

Hiperkarma - Budapest, ZöldPardon (PREFOTT)

Az EFOTT-os cuccaimat lepakoltam Zsófi néniéknél, aztán mentem a többiekhez, már vártak a Piac téren.
A buszon hátul ültünk és betalált minket három cigány. Igazi, original faszszopó köcsögökről van szó, lehúztak minket két sörrel, a telefonomról beszéltek (persze pont indulás előtt töltöttem fel), és baszogattak minket. Nem részletezem, szar volt és iszonyúan felidegeltem magam, de nem tudtam jól kezelni a helyzetet.
Röviden-tömören csak annyit, hogy megértem az összes rasszistát, bizony-bizony, az ezekhez hasonló rohadékoknak kibelezve kéne feküdniük az út szélén. Sajnálom, ez van.

A koncert maga kellően felszabadító volt, Bérczesi persze megint szívott a színpadon. Az az igazság, hogy már EFOTT után írom mindezt, tehát nem emlékszem a kiemelendő részekre, de teljesen leizzadtam a hatalmas lökdösődésben, tehát jól éreztük magunkat.
Az előadás után Domit is megkerestük, Zsuzsival és Domival beszélgettem tehát indulásig - merthogy most kedv híján mindenki menni akart haza az utolsó busszal, és végülis így is tettünk. Összességében tehát gyengébb esténk volt, mint a 30Y utáni, de nem nevezném rossznak ezt se.

EFOTT - 0. nap

Mivel még éjjel eljutottunk Fehérvárra, ezért aludhattam Zsófi néniéknél. Alig tudtam nyugovóra térni, és reggel is fájt a fejem. Jött a vasútállomásra Adri és Laci, így végülis elértük a vonatot, és kényelmes tempóban utazhattunk Pesten is, minden terv szerint haladt A-tól Z-ig.

Debrecenben a második hullámban induló fesztiválbuszra elsőként szálltam fel, így viszonylag időben kiértünk a helyszínre, Hannáék is megtaláltak minket, és vártunk. Csak egy-két órát, dehát még egész jól jártunk, árnyékban kellett építeni a kígyózó sort.
2000 Ft/fő/hét árban vettünk Dorcas karszalagot, így a fizetős (és jobban őrzött, kulturáltabb) sátorhelyre kerültünk. Rengeteg új arc volt a csapatban, fel se merem sorolni, nem jutnék a végére.

Adrival és Lacival elnéztünk Csá, Misi!-re (6), hangulatos volt azért. A kempingbe visszatérve Turival, (egyik) Andrással, Robival, másik Andrással (Hepi) és gitárral lazultunk, a két _nagyonokos_nagyonblues_nagyonnagyon emberke fárasztott minket.

Elindultunk Kiscsillagra (7), de valamennyire rosszul lettem. Valószínűleg keveset ettem egész nap, Turi vett nekem egy croissant, Hanna ölelt és vigyázott rám, majd visszaindultunk a sátorhoz. Kicsivel később, amikor rendbejöttem, egyedül még visszasiettem a koncertre. Lovasi eléggé piás volt már, tévesztett szöveget is. Egyébként szinte végigröhögtem azt az időt, amennyit ott töltöttem, mert Lovin csak nevetni lehet. :)
Végül Hannámmal összebújva tértem nyugovóra.

EFOTT - 1. nap

Sikerült elég későn kelni. Turi, Áki meg még jópáran mentek Debrecenbe fürdeni, mert ugye az hetijeggyel ingyé' van és a meleg nem restellte tiszteletét tenni az EFOTT-on. Adri és Laci is beutaztak a városba, csak ők kajáért; utána pedig mentek haza, mert Laci szomorú hírt kapott otthonról. :/

Őszintén szólva nem emlékszem, mi jót csináltunk ezen a napon, de biztos jó lehetett.

Este aztán mentünk FRL-re (7) Turival és Andrással, amin jobb közönséget vártam (egyébként a közönségre majdnem minden koncerten volt panaszom, nem találtam sok barátságos embert) Szóval ott álltak a tarajos punkok, de nem csinálták a hangulatot. Ettől függetlenül a zenekar kitett magáért, és itt is mosolyogtam, mint nulladik napon Lovasin.
Junkieson (8) már csak Turi meg én maradtunk, András eltűnt. Sokáig úgy nézett ki, a közönség, mint olyan, nem vesz részt a bulin, aztán végül a hangbeállás alatt/után már szép számmal szállingóztak a népek. Ezen a koncerten már éreztem a fesztivál-bizsergést, talán azért, mert itt már a hallgatóság is beleélte magát.

Mivel Hannát nem találtam a sátrunknál, elsétáltam Turival a Vodafone internetsátorhoz, majd elnéztem Zorallra (4), de Hannát ott sem láttam. Hogy ne hiába járjak ott, vettem egy nagyon finom lángost, és ahogy elindultam a kempinghez, a Nescafés pultnál belebotlottam picimbe, úgy, hogy meg is leptem. Hehe. :)

EFOTT - 2. nap

Ha jól emlékszem, ezen a napon ment haza Péter (valami történt a kezével) és András (családi okok). Mi pedig csak búslakodva néztük, ahogy fogyunk, mint a hold.

17h-kor Hannával elnéztünk Kistehén tánczenekarra (6), de csak távolról néztük. Tetszik, de annyira nem ismerem. Viszont hamár ott ültünk, akkor ettünk lángost is.
Visszafelé betértünk a Közös Pont sátorba Ki nevet a végén?-t játszani. Egy idős házaspár csatlakozott még, meg a sátort üzemeltető keresztényekkel versengtünk. Az én csapattársam egy rendes, fiatal manus volt, persze mi lettünk az utolsók. ;) A játék után Hanna ott maradt rajzolni.

Később Turival mentünk Hannáért, majd amikor visszaértünk a kempingbe, balszerencsésen fogalmaztam meg Hannának a mondandóm: Nem vagyunk összenőve. Igazság szerint már amikor kimondtam, akkor rájöttem, hogy ezt szebben és részletesebben kellett volna kifejteni a félreértéseket elkerülendő, de valamiféle büszkeség vagy dac, vagy egyszerűen a közelgő Quimby koncert miatti nyüzsgés nem hagyott időt arra, hogy még akkor elmagyarázzam, mit szerettem volna ezzel mondani.
Hülye fejjel tehát inkább fogtam még egy sört és egyedül odaállítottam Quimbyre (9).

Ezt a koncertet élveztem a legjobban, és csak pár okból nem adom meg rá a 10-es jelölést. Úgy mint a közönség, ismét. Pl. a (kb.) negyedik sorban szól a csaj mögöttem, hogy óvatosan ugráljak, mert papucsban van. Könyörgöm, koncertre, pláne első sorokba mióta mászkál bárki is nem zárt lábbeliben?!
A másik pedig, hogy visszaütött a faragatlan megszólalásom, és egész koncert alatt bennem motoszkált, hogy valami nem jó. Az első sorban álló lányok közül négyről hittem azt, hogy Hanna. Egyszer hátulról rátette valaki a kezét a vállamra, már majdnem megkönnyebbülve fordultam hátra, mikor kiderült, hogy nem Hanna az, hanem egy csaj, aki összetévesztett valakivel.
Ezektől eltekintve igazán jól éreztem magam.
Ahogy vége lett a koncertnek, belebotlottam Turiékba, akitől megtudtam, hogy Hannám a kempingben van. Rohantam oda, de meglepetésemre nem találtam ott. Körülnéztem a zuhanyzónál, ám ott se leltem meg, így leültem gitározni a sátrunknál Hepi pokrócára.

"LÁTOD, MILYEN KÖNNYEN ANNYI
LEHET ANNAK, AMI VOLT..."
[KEPSZLOKK KISPÁL ÉS A BORZ]

EFOTT - 3. nap

Dél körül, amikor sikerült felébredni és kimászni a sátorból, Turi ment is haza (mivel családdal mennek nyaralni). Elég szar, hogy ő is elhagyta az EFOTT-ot.
Hajmosás és zuhanyzás után leültem pókerezni Dáviddal, Robival, Ákival, Evelinnel, StadlerGáborral. Egész jól kezdtem, aztán elfogyott a szerencse, Evelin és Áki után én is kiestem.

Kispál és a Borzra (8) megint nagyon fáradtan és kicsit szarul mentünk. Kígyóval és barátnőjével, Ágival, meg Pál is csatlakozott hozzánk. Ági kicsit már részeg volt, vigyázni kellett, hogy egyedül ne kóboroljon el. Ittunk vadászt, aztán mivel a főkapun nem engedték be még fél literes kiszerelésben sem, gyorsan ledöntöttük azt a maradékot is.
A koncert elején még elől álldogáltunk, aztán Hannámmal kiültünk oldalra, majd én fél 12 előtt kicsivel mentem is aludni, mert nem voltam túl jól.
Fél 3-kor felébredtem, és még akkor is egyedül voltam a sátorban. 3 körül ért haza picim, kicsit még édelegtünk, de hamar elnyomott az álom.
Lovasi amúgy viccelődött valami angol basszusgitárossal, nem jegyeztem meg a nevét.
L.A.: ...odajött hozzám egy szarul sikerült koncert után, megveregette a vállam és azt mondta: 'Te jobb vagy mint én, geci...'. Erre én visszapaskoltam a vállát, és annyit mondtam: 'I know...'. Egyébként ennyit tudok angolul.

EFOTT - 4. nap

Egy relatív korai, 10 órai kelés után sakkoztam egyet Stadival. Kikaptam.
Naftz-cal, DérLacival és Stadival 11 körül mentünk vízifocizni. Két-három meccset lejátszottunk, majd mentünk a BME sátorhoz, ahol ingyen lehetett vízipipázni. Alma-menta kevert dohányt szívtunk, pikáns íze van.
A Hubertus Szarvasvadászat előtt üldégélve találkoztunk hartaiakkal (Julika, Előd, Heni meg számomra ismeretlenek) és ismét meglátogattuk a vízifocipályát. Elég vicces volt, senki nem bírt megállni a talpán, ráadásul Elődék pólóban fociztak és természetesen eláztak.

Visszamentünk a kempinghez, Stadival sakkoztam párat megint, de most jobb eredménnyel. ;) Hannával, Evelinnel és Dáviddal kiegészülve néztünk vissza a rekeszépítéshez, be akartam nevezni, de későn értünk oda, és már nem fértem bele az aznapi versenyzők közé. (Hanna meg is könnyebbült, mert féltett.)
Ismét vízipipáztunk, most mangó ízesítésű dohánnyal. Jól elvoltunk, csak sajnos elég hamar szóltak, hogy zár a sátor, ennyi volt. Pff.
Stadival még vettünk le pénzt a kártyánkról, aztán én indultam Supernemre (6) a Pepsi sátorba. Tetszett, de nem ismerem eléggé, így inkább hátul álldogáltam sörrel a kézben.

Visszafele elfelejtettem Hannának lángost hozni, így kicsivel később visszatértem a lángososhoz. 14 perc sorban állás után vihettem a finomságot a lánynak. Elkezdtünk beszélgetni, de kezdődött a Tankcsapda (8), amire ő - mivel álmos volt - nem jött.

22.30-ra, tehát kezdésre értem a nagyszínpad elé, ismerőst nem találtam a szokásos helyen sem. Már rögtön a nyitásnál felpezsdült a közönség, amire aztán megint több okból is tudok panaszkodni. Pl. egy 35 év körüli apuka a nyakában vitte be kb. 6 éves kislányát a pogó közelébe! Szerintem már a hangerő megterhelő lehetett a lánynak, nemhogy a tömeg... A biztonsági elől haragosan intett a faszinak, hogy takarodjon már onnan.
Később egy srác szemüvegét keresték a tömeg kellős közepén. Segítettem én is, de nem találtuk meg - viszont a mögöttünk álló tahóknak fel se tűnt, hogy mi van. Direkt lökdösték az előttük állókat és egymást a szemüveget keresőknek. :P
Maga a koncert egyébként jó volt, egész jól feloldódtam és szórakoztam.

EFOTT - Hazautazás

Miután 3.55 körül elaludtam, jól esett a 4.55-ös ébresztés... Mindegy, mivel vállaltam/vállaltuk. 6-ra készen is voltunk a sátorbontással/összepakolással, és a jó 15 fős társaság elindult a távolsági buszok megállójába. 6.29-kor jött a busz, 7-re Debrecenben voltunk, majd a 7.30-as szolnoki vonatra felszálltunk. (Necces volt, mert Áki és Ági melegszendvicsre vártak a büfénél.)
Szolnokon átszálltunk, majd Pesten metróztunk még egyet, de ekkor már kezdtek különválni az útjaink. A déliben én is elszakadtam a többiektől.

Mint minden kellemes dolognak, ennek is kesernyés lett a vége. Sajnáltam, hogy csak ennyi egy EFOTT, mert a frissen megkedvelt megismert embereket is nagyon megszerettem.
Nem baj, pozitívan állunk a dolgokhoz: jövő újra lesz EFOTT. :)

Jánosmajor

Este Dáviddal és Attilával kiültünk a parkba egy pár sör társaságában. Később Laci is csatlakozott, de éjfél körül ők mentek is haza. Dáviddal pedig újfent elmondtuk a baljós Amondó vagyok, hogy Mitévők legyünk mondatot. (Az agárdi éjjel is így indult). Ezúttal "csak" Jánosmajorig mentünk (15 perc, viszont a 62-es főúton kell menni), fél 2-kor indultunk. Éljenek a hülyék!

"AKIT NEM SZERETÜNK, AZT MAGUNKKAL
AKIT MEG NAGYON, AZZAL MAGUNKAT BÁNTJUK..."
[KEPSZLOKK ELEVEN HOLD]

Póker a kúton II.

Daveccel és Balázzsal lementünk a kútra sörözni. Csatlakozott Robi is, majd Davec ment haza, mi pedig beültünk Stefánékhoz pókerozni. A negyedik sör után már nem mondhattam magam józannak, viszont elég korán hazaértem...