2006. február 12., vasárnap
pimas [#541] [6530chr] [szólj hozzá!]

A Kétfarkú kutya és Kovács Pisti

A Kétfarkú kutya és Kis Pisti esete 2006. van, ugye. Ha 2006-ból kivonunk 1990-et, ami az első hazai demokratikus (?) választások éve volt, akkor 16-ot kapunk, ami egy 4-gyel osztható szám. Következésképp idén végetér egy négyéves kormányciklus, innen pedig hamar kitalálhatjuk, h ebben az évben tavasszal bizony újra választhat a nép, mely pártok alakítsanak ki kormányt, melyek szoruljanak ellenzéki posztra; emellett persze nem elfeledve, h (szinte) mindegyik, de legalábbis mindkét nagy párt szarik a fejünkre, és csak a látszat fenntartására vesz elő minket, embereket négyévente. Hiába, no, demokrácia van.
Olyan szép világ a miénk, melyben kialakulni látszik egy tendencia. Egy tendencia, amely azt mutatja, h lassan már nem is kapaszkodik két kézzel a kormányba a hatalmon ücsörgő koalíció, hanem egyik kezével (ha nem mindkettővel) a kampányát igazgatják. A kampányt, igen, azt, amelyik minden ciklus végén egyre hamarabb jő el, most például már köbö negyedik hónapját éljük. A kampányt, amely sokszámjegyű magyar aranypengőt emészt fel - természetesen pártonként. Mert ugye olyan szép világ a miénk, amelyben ez a pénz jobb helyre nem is találhatna. Mondanom sem kell, milyen tökéletes az egészségügy, milyen csodás állapotúak a szép, új magyar utak, és akár éjjel is nyugodtan mászkálhat a választópolgár az utcákon friss, egészséges levegőt szívva magába, cseppet sem félve attól, h melyik pillanatban ütik, vagy lövik le a nála található kétezer forintért.
Na, de a lényeg, h demokrácia van, nem is akármilyen.

Maradjunk ott, h a pártok újra elővették a fiókból a kreatív team-eket, amelyek a frappánsabbnál frappánsabb plakátok, szlogenek, szórólapok alkotására hívatottak. Vegyük csak sorra, milyen feliratok, képek, hangulatok köszönnek vissza ránk - például, amikor reggel a 6.40-es busz ablakán kipillantva egy óriásplakáttal nézünk farkasszemet.
Érdemes azzal kezdeni, h Sólyom László köztársasági elnök úr mire is hívta fel a pártok figyelmét az újévet köszöntő, óévet búcsúztató beszédében-. Megpendített egy kényes húrt, a "negatív kampány"-ra behangolt húrt. Finoman utalt arra, h nagyon hamar a nép idegeire mehet, ha annak éjjel-nappal, úton-útfélen az ellenséges pártot szapuló plakátokkal kell szemben találnia magát. A pártok persze egyetértettek az elnökkel, és bőszen bólogattak, h "majd a másik fél akkor biztos kapcsol, mert nekünk ugye eszünk ágában sem volt negatív kampányba kezdeni".
Ehhez képest...
Kezdetben vala egy egyszerű piros-fehér alapú plakát, többféle felirattal. Pölö: "20%-ra csökkentettük az ÁFÁ-t", vagy "Bevezettük a 13. havi nyugdíjat." Feltűnően kijelentő módban fogalmazódtak meg a mondatok, mintegy célzásul, h ezzel ne tessék vitatkozni, mert ez így van. És ezután jön a szlogen: "Igen. Megcsináltuk." Pici, finom utalás: "Mi megtettük, amit az ellenzék csak ígért, vagy épp mégcsak nem is ígért." Egy fityisz az ellenségnek, egy sugallat a népnek, h ha minket választotok, akkor ugyanilyen ügyesek lesznük - ha nem jobbak.
Ezzel világos elkezdte a sakkjátszmát, e4-re lépett a paraszt, nyílt megnyitás kezdődött. Sötét c6-ot lép, máris félig nyílttá módosul a megnyitás.
Igen, a kissé nagyképű kormánykampányra a nagyobbik ellenzéki párt egy (szerintem) sunyi, alattomos, "bogarat fülbe ültető" szavazó-hódítással felelt.
Én személyszerint egy tipikus téli reggelen, korai kelés, buszraszállás után találkoztam a negyedhetesről kinézve először a "Rosszabbul élünk, mint négy éve" felirattal. Ilyen vacogós, sötét reggeleken nem épp legkiemelkedőbb kedvemben talál a nagyvilág, így a vezérszlogen kitalálója is elérte, h az édesanyját - nem éppen pozitív jelzőkkel ellátva - emlegessem. Eddig az ellenzék legalább aranytojást tojó tyúkot ígért minden gazdasszonynak, ha rá szavaz, de mostmár ennek illúzióját sem tartja fenn (nem mondom, az sem lenne sokkal jobb). A többesszám amúgy is indokolatlan, nem hiszem, h a szlogent megálmodó félkegyelmű nehéz anyagi helyzetben tengődne. (Inkább siralmas gondolkodásmódja, és erkölcsi fertője miatt élhet rosszabbul). Ettől függetlenül persze kétségtelen, h sokan vannak, akik tényleg rosszabbul élnek, mint négy éve. Igaz, néhányan biztos akadnak, akiknek a mostani kormány idején alakult szerencsésebben az életük.
De - könyörgöm - az ellenzék, még ha nevében szerepel is, h a mindenkori kormány tevékenységének fényét hívatott tompítani (bár jobb helyeken inkább hasznos javaslatokkal segíti az uralmon lévő koalíciót), akkor is kutyakötelessége, h nekem, mint polgárnak azt az illúziót vetítse, h ha megválasztom őt, akkor nekem jobb lesz az életem. Mert ha nekem azt mutatja, h rosszul élünk, és nem táplálja belém a tudatot, h lehetne jobb is, akkor én - jobb esetben csak - nem rá szavazok; rosszabb esetben depressziós leszek, és leugrok a Lánchídról.
A negatív kampány tehát már éppen végképp elvágta volna előttem a nagyobbik ellenzéki pártot, de jött a felmentő sereg a kormány részéről is; a nem rossz kezdés után azzal, h válaszoltak (nevezzük már nevén) a FIDESZ sárdobálós kampányára, az MSZP is leégette magát. Egy újabb morcos reggelen ugyanis szíventalált a "FIDESZ mittomén mennyivel rövidítette meg a nyugdíjasokat" szövegű plakát.

Szerencsére nem minden párt küzd ennyire elvetemülten a népszerűtlenségért, mint ők ketten. A kisebb pártok igenis ötletes, és elsősorban becsületes úton szeretnék meggyőzni a választókat arról, h érdemes rájuk voksolni. Sajnos azonban szinte kizártnak tartom, h akár az SZDSZ, akár az MDF komolyabb szerephez jutna a magyar politikai palettán, mint a rendkívül megtisztelő kisebb koalíciós párt (egyszerűbb kifejezéssel élve: csicska) titulus.
Ez persze a választókon múlik, de van egy másik tendencia is, ami az elbutulás tendenciája. Ki kell mondani, a mai választók igénylik a sárdobálást, mivel a ValóVilág óta tudjuk, h küzdeni, kardokat forgatva harcolni kell a szavazatokért. ;) Mindenhonnan ez ömlik ránk, a vodkaphone és a témobálj is - ideértve a Pannon GSM-et is egyúttal -, a Téko(zlo)m és a Tele2 is, a TV2 és az RTL Klub is ugyanígy vív, napról napra durvább módszerekhez folyamodva. Hogy erre az igény alakult ki előbb, vagy ezt kaptuk, és hozzászoktunk, azt már nem tudni, de így a Krisztus után számított 2006. évben ilyen pesszimista közeggé váltunk. Pedig ott a sok apró öröm, mint pölö előreengedni a nőt az ajtóban, állni nyáron az esőben, leinni magunkat, ha gyerekünk születik, vagy ha betöltjük a XV. évünket...
Tessék boldognak lenni!

 

2006. február 14., kedd
pimas [#542] [2123chr] [szólj hozzá!]

Biznisz-nap

Eljött a szerelmesek (és szerelmüket féltők végső kapálózásának-) napja, amikor varázsütésre mindenki felismeri, h szeretni és szeretettnek lenni milyen jó dolog.
És ha a felismerés megvan, akkor már nem kell sok ahhoz, h egy kész iparág épüljen fel - kizárólag a szerelem ünneplésére.
Ott van ugye az Anyák napja, ami régóta "üzemel", és mégis megmaradt a maga természetességében. Ez jól is van így. Persze e természetességet a Valentin-nap alkalmából azért sem emlegethetjük, mert - mint tudjuk - a Hülyeség Hazájából, egyenesen a nagybecsű Amerikából szabadult ránk az ünneplésvágy; Amerikában meg talán a H2O sem naturális.
De ha már minden évben kis hazánk is rózsaszínbe borul Bálint napján, ám legyen. Lehetne olyan magyarosan is ünnepelgetni, picit visszafogottabban, szolidabban, nem vagyunk túl gazdag nép úgysem - de nem! - kiált a márkás kocsijából a faszi. "Az én anoreksziás plázakurvám akkor is 99 szálból álló csokrot kapjon, az internetről rendelve".
Merthogy így is lehet, miért ne lehetne. Feltalálták az internetet, létrehozták a Valentin-napot, a kettőt csak össze kell kapcsolni.
Idén már karácsonykor is nagy hangsúlyt kaptak a bankok reklámjai, a hitelek. Nem baj, ha nincs pénzed, végy fel kölcsönt, és játsszad a gazdagok szerepét. Aztán titokban nyögd a hitel visszafizetését, plusz a kamatokat, meg az anyámkínját, meg a satöbbit.
Kíváncsian várom a jövő évet. Ha huzamosabb ideig fogunk még a pénztárcánkon túl költekezni, és erre egyre több alkamlat talál nekünk az ipar, akkor egyrészt nem csak az állam, hanem a benne élők is drasztikusan eladósodnak majd, másrészt a Bálint nap is ilyen pénzszórási alkalom lesz.
Száz szónak is egy a vége, rendben, h ünnepeljük a szerelmet, de őszintén tegyük. Egy szál rózsa és egy bonbon a kandalló mellett többet tesz, mint a rózsaszín lufik és szívecskék, képeslapok áradata. A másik fontos dolog, h aki nem ünneplő típus, arra ne erőltesse rá sem a párja, sem saját maga saját magára a Szerelmesek napját. A kényszer ugyan nagy úr, de értelmetlen dolog műmosolygni egy csokorral kezünkben kedvesünk előtt.

 

2006. február 16., csütörtök
pimas [#544] [2839chr] [3 hozzászólás]

The Spaghetti Shooter

Járt nálunk Martin, egy csomó cédével, amelyeken egy csomó gagyi játék van. Csak egy flash-es játék tetszett meg igazán, a címe a bejegyzés címével megegyezik. Gangszta Zolee és csapata vadnyugati szerencsepróbálását követi nyomon, öt pályán, mindegyiken más-más bandataggal kell lőnünk a jópofa ellenfélfigurákat, akik pályánként változó környezetben, 4-5 fedezék mögül, véletlenszerű sorrendben ugranak elő-. Egy hatlövetű Colt-unk van, végtelen lőszerrel, de tárazni itt igenis kell! Ezt a képernyő bal alján megjelenő izéra kattintva tehetjük meg, célozni és lőni az egérrel lehet, és kell. :)
A grafika szerintem nagyon szép és jópofa lett, fényképekkel és vadnyugati kellékekkel telepumpálva, ahogy azt tenni kell. A zene szándékosan hamis, tükrözi a '30-as évekbeli western kocsmákban oly' elterjedt honky-tonk pianók hangulatát. A kezelés roppant egyszerű (gyakorlatilag félkezűek is játszhatnak... Pardon.)
Nyílván mindenki maga fogja kitapasztalni, h mit hogyan célszerű csinálni, de nekem van pár bevált taktikám, amit most le is írok.
- Ne sajnáljuk a lőszert, pláne, mikor még csak ismerkedünk a játékkal. Én kezdetben mindenkire két golyót szántam - biztos, ami biztos. Ebből általában csak a második talált, aztán később az első, és lekopott róla a második.
- Érdemes "számolni magunkban", h hányszor lőttünk egy-egy újratárazás óta, így nem fogunk meglepődni, hogyha kifogy a tár, és nem lő a fegyver. Ilyenkor fel is tudunk készülni a tárazásra, két ellenfél lepuffantása közben villámgyorsan le tudjuk rántani az egeret a bal alsó sarokba. Figyelni kell persze arra, h ne kattintsunk ki windows felhasználói területre, mert olyankor bár jót lehet szusszani, de kizökkenünk a játék menetéből. A "Help" és "Credit" gombokra is figyeljünk, ezek szorosan a tárazó felület mellett vannak.
- Nyugodtan blöfföljünk! Az első két pályán még nagyon is beválik, h ha a felbukkanó ellenfél észreveszi, h ráhúzod az egeret, akkor anélkül, h rád lőne, visszabujik a tereptárgy mögé. Ha kifogytunk az ammo-ból, de nincs időnk újratölteni (mert pl látjuk, h előbújik az ellen), célozzunk rá, és amíg visszakozik a lőpárbajból, van időnk a tárazásra.
- Főként a második pályán okozhat gondot az a "csúnya bácsi" fent az emeleten, épp szemben. Nehéz észrevenni, gyorsan lő, távol van, és az emeleten húzódó korlát miatt eltalálni is nehéz. Őt én inkább csak megijeszteni szoktam, tehát a közelébe rántom a célkeresztet, hadd bújjon vissza. Néha kiszámítható, h ő jön, amikor lent senki nem mozgolódik, akkor célszerű felfelé kacsingatni, és ki lehet olykor szedni. Érte persze több pontot is kapunk.
Ha máshonnan nem, hát innen megtaláljátok a játékot, de fontos, h ez persze (sajnos) nem az én művem, tehát minden jog a készítőket illeti meg. Végezetül bökök egy képet:

 

2006. február 17., péntek
pimas [#543] [4491chr] [szólj hozzá!]

Az első koncertünk

Zenekarunk három próba után felléphetett a sárszentmiklósi általános iskola farsangi rendezvényén. :) Persze nem volt minden ilyen könnyű és magátólértetődő, mint ahogy az hangzott.
Kezdve azzal, h egész héten betegállományban voltam. A sors slusszpoént viszont a végére tartogatta, mivel tegnap 22 órakor belázasodtam, pedig egész torokgyulladásom alatt még csak hőemelkedésem sem volt...
Végül azért szerencsére lement a hőm normális értékre, és el tudtam menni 'bogárdra (Sárbogárdra). De a változatosság kedvéért a kibaszott Kunság Volán a menetrendbeli 9:08 helyett 9:02-kor, a szemem előtt húzott el a kereszteződésben... x/ Fak!
Így a 10:42-es szabadival kellett mennem. Persze addigra már az eső is hevesen zuhogott, h jól be kelljen bugyolálnom a kombómat - mert azt ugye egy csepp víz sem érheti. A bőrtok meg még nem készült el hozzá, minek is készült volna... Így izgi az élet.
Azért a teletömött sárbogárdi buszon - hangulatfokozásképp - egy srác az oxigénhiányos, fülledt levegőnek hála rosszul lett, és összeesett. Leültették, mentünk tovább. Aztán én lettem rosszul... Éreztem én, h bajom lesz, mert sokkal nagyobbakat lélegeztem a szokottnál. Majd pár perc múlva fél perc leforgása alatt elmosódott a kép, sípolt a fülem, és... Hát, semmi. Nem tudom, mennyi ideig bíztattam magam, h ha ilyen állapotban, hát így, de akkor is kibírom 'bogárdig, és nem csinálok semmit. Ám nem bírtam, és kinyitottam volna az ablakot, ha bírtam volna. De nem ment. Egy srác szerencsére segítőkész volt, de a mellettem álló nő viszont egy vén kurvának tűnt. Szerintem azon agyalt, h mikor csukom már be az ablakot, mert fázik, és h le ne okádjam. Azt kellett volna tennem, de a friss levegő hatására a szemcsés kép kitisztult, és a sípolás is mérséklődött.
Aztán a végállomáson leözönlött végre mindenki a buszról. Megkerestem Mátét, bementünk a suli épületébe, és vártunk. Sokat. Késett az egész műsor, a táncosoktól (köztünk Bálint és Kicsi, tehát az énekes és a dobos is, meg Alex, aki kisgyerekkoromban a falunkban lakott, mostanában meg lejár hozzánk CoD-ozni) kezdve a felvonulás, és minden. 2-kor elvileg kezdtünk volna, gyakorlatilag lövésem nincs, mikor állhattunk neki. A szervezés magas fokon jelen volt, mivel a fellépésünk helye, az ebédlő zárva volt mindaddig, amíg a felvonulás és a többi cécó lezajlott. Így aztán a nézők nemcsak a koncertet, hanem a dob összeszerelését, a hangbeállást, minden szirszart végignézhettek. Az egyik tanárnő ezidőre rögtönzötten előrehozott tombolázással csábította a - nem túl nagy... - terem másik végébe a diákokat, h aránylag nyugodtan, de továbbra is kutyafuttában dolgozhassunk. Páran azért akadtak, akik ultrakíváncsiságuk kielégítésére - szarva a tombolára - figyelemmel követték még azt is, ahogy a jack-at a kombómból a keverőbe dugom. (Ezzel elárultam, h vonalból erősítettük ki a gitáromat, de ez, mint kiderült, hiba volt. Mikrofonozni kellett volna.) A meglehetősen idős, de lelkes Laci bá' ült a keverő mögé, de Alexék nagyon sokat segítettek Laci bának és nekünk is. Önként pakoltak, mentek ki-be, satöbbi.
Amikor eljött az idő, Kicsi belekezdett a Kör kezdő dobritmusába. Meglepő volt látni, ahogy a legnagyobb bunkó-parasztnak kinéző divatmajmok ahelyett, h lenézték volna, amit csinálunk, figyeltek ránk, és a dalok végén lelkesen tapsoltak, fütyültek, rikoltoztak. :) Felemelő egy érzés! A gitárom ugyan alig szólt, a hangzás és az arányok tehát pocsékok voltak, hibáztunk is, de végig 10 centivel a föld felett gitároztam. És persze rengeteg csinos csaj volt, akik fényképeztek, engem is. Persze igyekeztem ezt nem észrevenni, de nem lehetett. Érdekes volt az is, h nem néztek le egyedüli hosszúhajúként. :)
Aztán a rövid, 4+1 számos (igen, volt visszataps) kiskoncert után kaptunk kólát meg lekváros kenyeret, sok gratulációt, vállveregetést, meg minden földi jót, amivel egy ilyen kezdő csapatott elhalmozhat a közönség. Én kényelmesen befaltam egy lekváros gerendát, aztán pakoltunk, és nem igazán vegyültünk, a tucczene még alkohol hatása alatt is nehezen elviselhető, anélkül meg aztán a gátlásaim és előítéleteim a diszkókkal szemben egyáltalán nem oldódnak. ;)
A statisztika kedvéért: 5 lájhtos feldolgozást játszottunk el, úgy mint: Edda - Kör; Ákos - Keresem az utam; Shadows - Appache; Republic - Szeretni valakit valamiért; és a ráadás: Ákos - Ilyenek voltunk.
Bálint szóvicce alapján elmondhatjuk, h "az öltözőben megbeszéltük, (m)ilyenek voltunk..." :D

 

2006. február 18., szombat
pimas [#545] [1412chr] [3 hozzászólás]

A jég hátán is

Lehet, h begyulladt torokkal nem a legcélszerűbb, de mi azért kimentünk a fehérvári jégcsarnokba korcsolyázni. Adri, Martin és én a negyed 5-ös sárosdival utaztunk be a városba. Nem volt rajta fék... xDD pontosabban, nem volt tökéletes a fék. Martin végig fuldokolt a röhögéstől. :)
A csarnok előtt kialakult kisebb tömegből hamar találkoztunk a nyolcadikasokkal, még csak Csecsével és Krisztiánnal. Gyorsan bejutottunk, Adriék átvették a korit, én kölcsönöztem egyet, leadtuk a cuccaink a ruhatárba, és irány a jég... :) Nehezen álltam meg rajta, sokszor estem. Alig léptem a pályára, már oda is jött hozzám egy csaj, h menjek vele, mert bejövök az egyik barátnőjének. Krisztián addig kitalálta, h mi a bajom, nem húztam meg erősen a korit, nem fogja a bokám, így nem lehet csúszni. Így mondtam a csajnak, h egy perc és itt vagyok.
Egy perc, és ott is voltam; Krisztián atombiztosra kötötte a korcsolyát, nagyon sokat segített. Aztán elmentem a csajok előtt, mire valamelyik megszólalt, h "Ide se' jössz?" Odamentem. Akkor már láttam, h kissé "plázacica" stílusban nyomulnak... Az egyik elkérte a számom, én megadtam, és ezzel részemről a fáklyásmenet.
Martin és Adri talált osztálytársat a tömegben. Én is találkoztam Dér Katával. :) Annyi Kodályos volt kint, mintha oroszok lennénk. A 8. osztályos Tomi tanított korcsolyázni, mire menni kellett, már egészen bele is jöttem. :)

 

2006. február 22., szerda
pimas [#546] [1141chr] [szólj hozzá!]

Lerobbanó formában

Az Alba Volán mostanában ki-, akarom mondani, lerobbanó formában van. :)
Kezdődött szombaton, a "szóló" sárosdi fékproblémájával.
Ma pedig a fél 5-ös "csuklós" sárosdi robbant le (még jó, h nem fel... xD ). A börgöndi vasúti átjáró után lelassultunk, és valami kegyetlen gázolaj-szag áradt szét az utastérben. A börgöndi bejárónál befordultunk, és a sofőr közölte, h le kék szállnunk, rögvest jön a mentesítő járat, álljunk ki a buszmegállóba. Fél órát várakoztunk... xDD "Rögtön jön a mentesítő járat..."
A kényesebb vén picsák hazavitették magukat a férjükkel, némi telefonálgatást követően. Jöttek is sorban az autók. Röhej. Lol :)
Aztán pár perccel az amúgy is érkező 5-ös busz előtt jött is a mentesítő. Szóló buszt küldtek csuklóson utazottakért. Anyám... Alig fértünk fel! xDD A vezetőség nagy IQ-hányadossal rendelkezhet... xD Egy hörcsögképű fasztarisznya vezette a buszt, elmondása szerint először jött erre. Látszott is, mert a Jánosmajornál felszálló kisKáplár Seregélyesig kért jegyet, mire a sofőr azt válaszolta: csak Sárosdig megyek (ebben az a poén, h Seregélyes Sárosd előtt van...)

 

2006. február 24., péntek
pimas [#547] [377chr] [szólj hozzá!]

Előre a magyar narancsért!

Reggel az első két óránk ideje alatt megnéztünk a Tanu c. filmet a Barátság házában. Zseniális. :) Eddig nem láttam, de kár lett volna kihagynpm.
-Dehát... Ez citrom!
-Narancs. Nem nyitok vitát!
E napon tdkp semmi érdemleges nem történt ezen kívül, kivéve tán, h megtudtam: Anikó barátja féltékeny rám... xDD Hogy mik nincsenek...!

 

2006. február 25., szombat
pimas [#548] [1905chr] [szólj hozzá!]

Alapítványi bál

Egy hét - egy nappal az első, sárszentmiklósi farsangi fellépésünk után most is szerepelhettünk egy komolyabb rendezvényen, szintén 'miklóson, az alapítványi bálon.
Sárbogárdra Dávid tanárúr - gitártanár - vitt le, ott pedig Mátéhoz mentem, egész a fellépésig ott is voltam.
Zenét szerkesztgettünk, CoD2-t játszottunk, aztán berohantunk Máté gitárórájára (Dávid bá'-hoz), elhoztuk a művelődési házból Kicsi kedvéért a régi lábgépet, mert nem tetszett neki az új-. xD
Fél 5 után már a suliban álltunk, mind a négyen, Laci bá'-val, és vártuk, h kinyissák nekünk a tornaterem ajtaját. Miután sikerült megtalálniuk a kulcsot, bejutottunk a hosszú folyosóra, ami a terembe vezet. Csináltunk egy gyors hangbeállást, bár tegnap már beállítottak Mátéék mindent. Éppen csak arról feledkeztek meg, h semmilyen kontroll-láda, vagy monitorfal nem állt rendelkezésünkre, így keveset hallottam magamból. :) A beállítások véglegessé váltak, így gyorsan lezavartak minket a színpadról, mert be kellett engedni a nézőket.
Előttünk persze egy csomó műsorszám volt még, ovisoktól kezdve széplányokig minden. A széplányok valóban szépek voltak, az ovisok meg hamisítatlan ovisok, olyanok, mint mi is voltunk. "Jóóóóregggeeelt kíííváááánoook"-szavalások, esetlen, össze-vissza mozgások, mégis jópofák. Ovisok, na. :)
Végül azért csak eljött a mi időnk is, Alex meg a többiek megint segítettek pakolni, Laci bá' ugyanúgy mosolygott az erősítő mögött, ahogy szokott. Két számot játszhattunk csak, azaz ha nem hagytuk volna abba az Appache és a Szeretni valakit valamiért után, akkor biztos lehetett volna több is, de az csalás lett volna. ;) Szerintem jobbak voltunk, mint egy hete.
Jövő héten ünneplünk. Bár Máté nem akar különösebb banzájt, de azért csapunk valami szolidabbat.
"Márcsak azért is", mert most rohannom kellett a buszra, úgyhogy csak köszönni volt időm.

 

2006. február 28., kedd
pimas [#549] [2691chr] [szólj hozzá!]

Mohai forralt bor

És jövé a luxusbusz, és elvivé minket Mohára tikverőzést nézni.
Hirtelen, tegnap bejelentett, múlt héten felvetődött ötlettől vezérelve igazgató úr (Imi bá') és ofő elvitt (-vitetett) minket, 9. osztályt Mohára (luxusbusszal). Olyannyira luxusbusszal, h elvileg csak cserecipellőben léphettünk volna fel rá - fő a tisztaság. Szerencsére ezt a bolondságot végül nem játszatták el velünk.
Aztán miért is mentünk mi Mohára, Fehérvártól kicsit északra? Van ott egy télűző népszokás, valami olyasmi, h Tikverőzés. Vagy mi. Nagy bohóckodás az egész, de annyian tódultak oda a népek, h - ebből ítélve - biztos nagy hagyományt őriznek ezzel a tikverőzködéssel. Volt fánk, tea - gyümölcsös, irtó szar izű -, és forralt bor. A népek ettek-ittak, oldódtak, fáztak, a kicsik rohangáltak. Egyszer aztán valami - nyilván grandiózus - eseményt követően megjelentek a töménytelen mennyiségben jelenlévő "kormosok", akik hatalmas maskarában ijesztgették a jónépet, és mindenkit (majd mindenkit) bekentek korommal, lehetőleg az arcán. A kicsik örömmel rohangásztak - titokban persze mind azt remélte, h őt is elkapja a kormos. Gonoszságtól függően a parányi indián-csíktól kezdve, amilyen pölö Zsófi nevű osztálytársam orcáján virított egészen a teljes arc bekenéséig terjedt a kormosok tevékenykedése. Mariann és én egyáltalán nem akartuk, h bekenjenek minket, így hamar kisurrantunk a ház udvaráról, ahol már szinte mindenkit teljesen beborított a korom.
Aztán egyszercsak nagy föld- és égmozdulást követően a hatalmas tömeg elindult az utcán, azaz az úton, ezzel sikeresen akadályozva az iszkai (iszkaszentgyörgyi, szomszédos falu) bányából érkező peches teherautósokat. Egy fehér autó oldalát is elhalmozta korommal az egyik félkegyelmű... Az pedig, h a menetrendszerinti járatról leszállokat a busz ajtajában kormosok fogadták, az kérem pofátlanság.
Miután Szabi és Anikó forralt borának egyrészét elfogyaszthattam, és ezzel leforrázhattam a nyelvem, Mariannal visszamentünk arra az udvarra, ahonnan indultunk. A kormosoktól megmenekültünk, de mint később kiderült, lemaradtunk a tikverésről. Hát, engem nem zavart túlságosan. ;)
Találkoztunk Bettiékkel, akik a hideg elől a vegyesboltba (kocsma) menekültek, majd Katinkával kijöttek elszívni egy cigit. Aztán valahára elmentünk onnan, a csókakői várhoz, megtekinteni azt.
A buszon a lányok egymást szabadították meg a különböző krémek segítségével a teljes arcokat, némelyeknél még a hajat is beborító koromtól. Mariann, Enikő és én úsztuk meg "szárazon" csupán. Pontosabban én kaptam később Anikótól a homlokomra, de neki szabad. ;)

 

• a fikció jogát fenntartom!
• ha nem tetszik, nem olvasod.
• nem neked írom, hanem magamnak.
• jó szórakozást!

BLOGKONTROL!


 név 
 jelszó 


1621 bejegyzés 
178 kiemelt (11.0%) 
 álom (4)  
 fotó (46)  
 mm_koncert (26)  
 okosság (36)  
 velős (27)  
 vers(féle) (8)  
 videó (9)  


2020 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09 

2019 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2018 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2017 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2016 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2015 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2014 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2013 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2012 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2011 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2010 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2009 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2008 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2007 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2006 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2005 ARCHÍV!

01  02  03  04  05  06 
07  08  09  10  11  12 

2004 ARCHÍV!

07  08  09  10  11  12 


LINKEK!


Pimas saját blogja. Mer?! - http://pimas.dzsembori.hu/blog
Minden jog fenntartva! | pimas@dzsembori.hu