Ribozgi koncert - Harta, Műv.ház szabadtér

Hajnalban a már-már szokásos bajai busz elröpített Hartára. Na, nem röpített, de azért precízen a kiírt időpontra (7.39) ott voltam, és elindultam Hanna elé - mivel nőiesen késett. ;) Tettünk egy rövid kört, bolt/kocsma után járva, végül a Kisvendéglőben sikerült rágót és PM-t MF-t vennem.
Eztán elugrottunk Hannáékhoz letenni a táskám, majd vissza a Szobor-kertbe, ugyanis oda jött Dóri. Még amíg Hannával ültünk a parkban, eltekert mellettünk Panda, és fiúnak néztem. :) Hiába, reggel volt, na.

Zenesuliban Hanna sürgött-forgott, mi pedig Dórival nem győztük kapkodni a fejünk, hogy épp hol van. Hehe. Kiderült, hogy lesz felvonulás, úgyhogy átcipekedtek szépen a művelődési ház (és yankee) előtti színpad mellé, majd elsétáltak (és mi velük) a Glasshouse melletti parkhoz a sarokra, és indult a zenés menetelés. Dóri és én a pizzás előtt vártuk meg őket, majd csatlakoztunk és így visszakerültünk a majális helyszínére. (Amúgy volt 2-3 elég nagy sátor, alatta padok, természetesen sör és kolbász a szomjazóknak/éhezőknek)
A fúvószenekar nekiállt a hosszú, színpadi műsorának, kicsivel később megjelent Tura a horizonton. A focimeccsről jött, ők is beneveztek; később Dórival meg is néztük egy meccsüket. Nem voltak olyan rosszak, mint amennyire Tura mesélte, az utolsó percben kaptak csak egy gólt.

Mire visszamentünk a színpadhoz, a zenekar már nem játszott. Hoppájé. Dórival elkezdtük keresni Hannámat, szerencsére visszaindulva a légvár mellett szembetalálkoztunk Vele. :)
H: Többet ilyet ne csinálj! :) :*
Ennek örömére gyalogoltunk is hozzájuk ebédelni, Dóri is velünk tarthatott. Valami nagyonfinom borsós-húsos leves volt (nagyi miért nem tud pont ugyanolyat?), utána tojásos nokedli, de még megkóstoltuk a keleti fűszerezésű kakast is (tényleg csak kóstoltuk, mert már jóllaktunk) HannApu és -anyu is barátságosan bántak velünk.

Kis pihenés és lebzselés után átmentünk Dóriék házába, ami egyébként üres volt, a család többi tagja fürödni ment valahova. Ittunk tényleg forró csokit, és megnéztünk a Garfield 2-t. Dóri rajzolgatott/írogatott, és mi is inkább egymással, mint a filmmel voltunk elfoglalva. ;) Azért a lényege megmaradt, és tetszett is.
16h után valamivel járhatott ekkor az idő, és elindultunk vissza a faluba.
Dóri szép lassan elszomorodott. Már a suli udvarán se volt kedve frizbizni (ami amúgy vicces volt xD ), majd miután már pizzásban is voltunk egy percre és mentünk haza az időre (18h) való tekintettel vacsorázni, elmondta, hogy a nevelőapja (Nemonddki ) és a családi helyzet (nem az én dolgom, ezért nem részletezem - így is kurvasokat írok) bántja, nyomasztja. Vacsora előtt Hanna szobájában beszélgettünk hármasban erről, és sajnálom a lányt. Mindegy, nem írhatok róla, pedig (mint mindenről) Nemonddki-ről is megvan a véleményem... x/

Hidegvacsi után Ákival mentünk a majálisra. Pár ismerőssel már ekkor összefutottunk, és ami meglepő, Julika egész emberi bánásmódban részesített (köszönt például). Kár, hogy volt egy hülye megjegyzése az estével kapcsolatban...
A Ribogzi előtt egy gyengécske hastáncműsort láthattak az arra kíváncsiak, mi lehúzódtunk jenkibe egy korsó sörért és nyugiért.
20.30 után valamennyivel (nem néztem az időt) kezdett hát a Ribogzi, és jó kis koncertet adtak Sanyiék. A szél elég nagy ellenfélnek bizonyult, a fújta össze-vissza a lapokat, úgymond "lapozgatott a mappában". Egyszer (a Söpredék alatt) elment az áram. Pedig pont ekkor kezdett beizzani a nép, pl. Julikáék is táncoltak elől. A rend helyreálltával eljátszották egészben a dalt (szerintem a Chickenmother, a Fel kéne ébredni és a Pénz a lényeg mellett a legjobb ez a friss szám), és a közönség lelkesedése a koncert végéig kitartott.

Sör yankeeben



Hanna



Sokaság



Maga a Ribogzi

Belehallgattunk még a blues-zenébe, amit két idősebb úr prezentált, de aztán Dóri, Turi, Hanna és én lementünk a teletömött yankeebe. Szószerint úgy kellett székeket vadásznunk, hogy leülhessünk sokadiknak hátra egy asztalhoz (összesen 12-en ültünk ott). Még korábban meghívott Turi egy sörre, amit ő elég gyorsan megivott, és én is siettem, mert át akartunk menni pizzásba-. Így is tettünk.
Ők hárman eléggé fáztak, pláne Hanna, és hiába bújt hozzám, úgy remegett, mint a kocsonya. :/ Bent kicsivel jobb volt, és evett egy hamburgert, amit a felénél rámruházott, és majdnem elaludt az asztalnál. Közben visszahívtam Turit egy korsó sörre. Hannám fáradt és álmos volt, úgyhogy mire Turi kajája megjött, szinte meg is ittam a sört, és mentünk haza.
A következő bekezdés pedig azért nem publikus, mert irigy kutya vagyok. :) Amúgyis, eddig is már elégszer részleteztem publikusan a magánéletem magánéletünket.