Ment& Másképp + Ribogzi - Harta, Sörpatika

Krisztával kimentünk a próbahelyre, elhoztam a dobverőket és a pergőt. Tiszta tavaszias időjárás volt.
Ahogy várható volt, a csapat java már Marximban ült. Elrendeztük a CD-ket, meg egyéb ilyen apróságok, aztán negyed 2-kor kisétáltunk a 4-es kocsiálláshoz. Szabi már ott volt, Imi pedig elnézte az időt, de végülis kis szerencsével így is elérte a buszt.
Elfoglaltuk a busz hátulját: leghátra Kriszta, mellé én, Szalci és Szabi ültünk, elénk Bandi és Gebe, Imi és Marci, eggyel előttük Laci. Gebének amúgy egész jegyet kellett vennie, mert nincs diákja. Az utazás kellemesen telt, jól szórakoztunk.

A buszmegállóban Adri és Tura várt minket, gyors létszám ellenőrzés után pedig a próbateremben találtuk magunkat. Itt is ment a hülyéskedés, röhögés, később Áki és Sanyi is megérkezett, aztán mi mentünk a faluba egy kicsit körülnézni. A szoborparkban kötöttünk ki... Kár volt, ugyanis Fehérvár beszabadult Hartára, és a körhintán addig ökörködtek, míg Imi és Szalci le nem esett. Szerencsére semmi bajuk nem lett.
Ahogy visszaértünk a próbaterembe, megvacsoráztunk majd sört nyitottunk és 7 körül átszállítottuk a cuccokat a Sörpatikába. Kriszta sajnos tequilát is ivott.

Szóval kezdésig megittam végülis három sört, de szerencsére talán nem lehetett érezni a doboláson. :) A hangbeállás alatt még talán igen. Megérkeztek Gebe szülei is, NaftzKatát is láttam már, Turi, Panda, Szus, stb.-stb. mindenki jelen volt. Szalcival és Krisztával jót táncikáltunk a Dob + basszus-ra, mikor az szólt, aztán lassan kezdtünk is...
Azt az érzést mindenkinek ajánlom, amikor beülsz a dob mögé, kiteszed a zsebedből a cuccokat, ledobod magad mellé a dallistához és a sörhöz, aztán hadd szóljon. Az valami zseniális. Egyébként talán kicsivel többet hibáztunk, mint Szab.műv.házban, de a műsort gördülékenyen átsiklott ezeken az apróságokon, és szerintem nagyon fasza kis hangulatot teremtettünk a Ribogzinak. A végét különösen odatettük, mivel az Orkán és a Buszpályaudvar közben Marci felhívta a színpadra Sanyit, és átadta a dedikált CD-nket és a szintén aláírt és kicsit kipingált törött cintányért, ami szimbólikus ajándék, rajta a felirattal: "Hamuból nő a legszebb virág." Úgy tűnt, nagyon is örülnek a kis meglepetésnek.
Na, de a Buszpályaudvar, az valami hatalmasat szólt... És visszatapsott is kaptunk!

A Ribogzi hamarosan kezdett is, eleinte sokáig bent tudtam maradni - főként Szalcival ugráltunk -, de később Krisztára figyeltem inkább, vagy pihenésképpen üldögéltünk, esetenként Szalcival az ölemben. Mindenesetre Isti, az új Ribogzi-dobos keresztbe ledobol engem. :) Az egyedüli észrevétel, hogy talán túl sűrűn tesz díszítést a dalokba, majdnem minden két sor után.
NaftzKatával is sikerült beszélnem, még ha nem is túl sokat, de legalább nem olyan szar passzban, mint októberben. Örült nekem és én is neki, ráadásul boldog, hiszen a barátja is vele volt. Csak úgy ragyogott a csajszi, nagyon aranyos. :)
Kettő és három között összepakoltunk és visszacuccoltunk a próbaterembe-.

A próbateremben Szalcival aludtam a földön, és alig kaptam takarót. Imi, Marci és Bandi aztán elég gyorsan elaludtak, de Szabi és Sanyi, aki velünk maradt nem tudtak nyugovóra térni. Szalci sem tudott hosszabb időre kikapcsolni, és én is végig ébren voltam. 5 körül Sanyi és Szabi eltervezték, hogy úgy keltenek fel minket 6 előtt, hogy Sanyi Jawa 250-es motorját beállítják az ajtóba és beindítják... Mi Szalcival ezt hallottuk is, de már nem volt erőnk bármit tenni ellene. Fél 6-kor bealudtam, és kb. 20 perccel később arra ébredtem, hogy Sanyi beindította a motrot...

A buszon nem aludtam túl sokat. Szalci az ölembe fektette fejét, és valamennyit ő is szunyókált így. Általában mindenki más bealudt.
Fehérváron Gebe, Szalci és én még felmentünk Bandihoz, ahol kaptunk kávét és vajaskenyeret felvágottal. Leültünk és Jeff Dunham show-t néztünk YouTube-on, végignéztük (-röhögtük) a másfél órás Comedy Central-os fellépését...
"BUUUUZIIII... ÉS ALAPJÁRATON: HOMO-HOMO-HOMO-HOMO..."
[KEPSZLOKK PEANUT - JEFF DUNHAM]