Impro-est

Három szóban? Zagyva, értelmetlen, kaotikus.
Bővebben? 7-re odaértünk, és az eleje még egészen jól is alakult. Évával és Korrugával is találkoztunk a helyszínen, meg a tüzesek is készültek, tehát minden jónak ígérkezett. Dob persze nem volt a helyszínen, így csak Bandi és Marci tudtak hangszeresen hozzászólni eleinte, de olyannyira, hogy talán ők kezdték ezen az estén a zenélést. Péntek Tamás (Zokogó Majom, gitár, harmónium, hegedű, ének) egész frappánsan rájátszott klarinéton, hegedűn.
Kinn elindult a tüzezés. Szalci is beszállt, tiszta korom lett a lány keze. :) Egyébként ügyesen, de méginkább merészen bántak a tüzes poikkal meg egyebekkel.

Amikor Évával visszamentünk az udvarról az épületbe, kb. akkor kezdett ellaposodni a zene. Elektronikus alapot adtak alá, ami valahogy nem passzolt; mindegyik hangszeres egymaga akart improvizálni és megmutatni magát, közös törekvésekben Marcin kívül senki nem gondolkodott, de őt le is halkították.
Nekem teljesen úgy tűnt, hogy az impro-est nem az, aminek eredetileg meghirdették. Szabadon improvizálhatsz, persze, de elnyom a többi hangszer, nem figyelnek rád, és - lehet, hogy csak én olvasok rosszul a szemekből, de - nem is feltétlen nézik jó szemmel, ha hozzá mersz szólni az este lényegéhez: az improvizáláshoz.
Szóval ez az öncélúság drasztikusan az underground felé viszi az egész produkciót, ezért fordulhat elő olyan, hogy egy (igaz, kissé ittas) srác úgy jön be az ajtón, hogy "mi ez a szar zene?", vagy - és ez szintén megtörtént - hárman visszafordulnak, még mielőtt bejönnének.

A fél 11-essel mentem haza, Lacihoz még benéztem a garázspartira... olyannyira, hogy fél 5-kor kerültem ágyba, kicsit illumináltan.