Másfél koncert - Veszprém, Expresszó

18.50. Ekkor indult a veszprémi busz, amire Krisztával szálltam fel. Majdnem egy órányi zötykölődés után megérkeztünk a szomszédos megyeszékhelyre, ahol, nos, régen jártam. Kriszta szerint bizonytalanul, szerintem viszont egész találékonyan mutattam az utat. Odafelé ettünk egy gyrost, mert éhesek voltunk.
Kb. 8 - negyed 9 felé odaértünk az Expresszóba, épp hangbeállást tartottak Másfélék. Meglepetten vettem észre, hogy egyrészt nem kérte tőlünk senki sem az ezer huf-os belépőt, másrészt, hogy rajtunk és a technikai személyzeten kívül csak maga a zenekar volt jelen.

A hely nagyon pozitív benyomást keltett, szép színek, kényelmes (mű)bőr fotelok, csinos bútorok, kellemes fények és kialakítás jellemezte. Ittunk egy-egy sört (300 forintért...), elnevetgéltük az időt a fotelokban 10-ig. Kicsit rosszul lettem, ahogy egyre többen jöttek és füstösebb, levegőtlenebb lett a hely. Mint Kriszta megtudta, azért sem kezdett időben (22h) a zenekar, mert az Expresszó felett mozi van, ahol még vetítés zajlott...
Egyszer aztán csak megszólalt a Tekerj bele, Konrád!, ám a dal közben a pultos srác felugrott a színpadra, mondott valamit a basszerosnak, az továbbadta Leventének (szaxofon) és Zolinak (dob), majd a dal végén Levente bemondta: ez volt a Másfél, fent még megy a mozi, nemsokára jövünk. (Aztán lejöttek a némileg már nagyobb számú közönség soraiba és söröztek)

Már jóval 11 után végre elkezdhették. A teljes dallista, a sorrendiség igénye nélkül:
• Tekerj bele, Konrád!
• Sakavaka
• Dub in da bath
• Piedone
• Csendes Bob
• Angyaltojás
• Lengyel
• Piezzo
• Mr. Kozlov
• Varjú
• Demo Bunyó (ráadás)

Több szempontból is leesett az állam: egyrészt élőben sokkal-sokkal jobb hallgatni őket, mint lemezről. Másrészt teljesen élethűen adják vissza a dalokat, márpedig ez ilyen effektek mellett nagy szó. Harmadrészt játszi könnyedséggel zenélnek.
Peti (basszeros) többször kiült a színpad szélére, odaszólt hozzánk, hogy jól vagytok?, és végig rengeteget poénkodott.
(Levi: Hangulatvilágítás nincs?
Peti: Nincs hangulat, nincs hangulatvilágítás.)
Szóval hatalmasat denszeltünk, nagyon beleültették a fülembe a boogie-t. Lenyűgöző színpadiassággal nyomták végig a koncertet.

Autogramot is sikerült szerezni tőlük, mivel Kriszta megszólította a basszerost, mielőtt mentek volna el a helyszínről. Így hát szóba is elegyedtünk velük. Közvetlenek, sallangmentesek, teljesen hétköznapi módon viselkednek. Nem láttunk rajtuk semmiféle "sztárvagyok" szarakodást, totál emberközeliek. :)
Miután ők kisbuszba szállva eltűntek a helyszínről, mi még kényszerből 4-ig a helyszínen maradtunk. Néha szóba elegyedtünk vicces arcos-harcosokkal, majd a 4.30-as pesti busszal hazadöcögtünk.
Kurvajó volt. :)