Csónakázó jég A volántársaságokkal már tényleg tele a tököm. 15.08-ra van kiírva a tatabányai busz. 14.57-kor indultam otthonról, direkt biciklivel, hogy biztos elérjem, és éppenhogy 200m-rel eltávolodtam a házunktól, amikor láttam a távolban a kanyarban fordulni a buszt 15.00-kor. Pontban. Rohadjon meg. |
A Tóparti melletti csónakázó tóra mentünk orsolyázni korcsolyázni, és mivel nincs korim, Buzz-zal ketten használtuk az övét. Rendes volt tőle, hogy rendelkezésemre bocsátotta.
Barbival és a katonaként 20-án bevonuló Gerhard-dal jöttem a 10-es buszon. A sokmindenki már rég a jégen volt, mire odaértünk, aztán két órán keresztül csúszkáltunk, fagyoskodtunk, majdnem-elestünk (csak a kevésbé profik, ld. én), és a végén tényleg-elestünk - azaz elestem; fáj is a könyököm. 6 után beültünk Marximba forrócsokizni. |
