Hó eleje - 1300. bejegyzés Február hónap havazással indult.
Krisztával ellenállhatatlan vágyat éreztünk a visszafejlődésre, így sétáltunk egyet a havazás idején a Halesz parkban. Hógolyóztunk, ő a nyelvével kapta el a hópelyheket, élveztük, ahogy ropog a lábunk alatt a friss hav, és egyéb olyan apró dolgokat műveltünk, amiket nem is tudom, mikor volt alkalmam utoljára átélni. Lehet, hogy gyerekként.
Kár, hogy holnapra már csak latyak lesz a mai nap szép, fehér hótakarójából. |
Este zenével a fülemben sétálva arra jöttem rá, hogy én végig akarok menni a világon úgy, hogy közben azok a dalok szólnak az mp3-lejátszóból, amik kellenek. (Most például a Besh o Drom - Mániás depresszió volt ilyen.) Úgy vágni keresztül az utcákon, hogy ott sem vagyok; hogy nem látnak, csak én látom őket, de hallani nem hallom őket, csak a zenét. Szomorú és boldog lennék így egyszerre. |
