A'la kocc

Reggel, ahogy utaztam be Fehérvárra, a Seregélyesi-Mártírok kereszteződésben belénk jött egy suzuki-. A buszon elől álltam, így jól láttam, hogy teli-zöldön megyünk át, nem is értettem, miért indul el a szürke autó balról. Még a fülhallgatón keresztül is hallottam, ahogy a buszsofőr egy későn érkező (gondolom mindegy-mostmár jellegű) "Basszameg!"-et kiált, elrántja a kormányt, aztán *csatt*, majd megállunk. Kiszállt, a buszon többen hüledeni kezdtek, páran a szívükhöz kaptak, az értelmiségi diákok egy része röhögött. Kisvártatva visszajött, mint megtudtuk, a suzukis elismerte a károkozást, de aki sietett, jobban járt, ha leszállt. Én is így tettem.

A tavasz olyan megnyugtató. Hűvös van még, de a nap már úgy süt, hogy érezni rajta a szándékot, az árnyékok már hasonlítanak a tavaszi reggelek árnyékaira, a madarak zenélni kezdtek. Délután Krisztával tettünk egy afféle bevásárló körutat, jártunk Bahiában (elbeszélgettük az időt Zölddel), MediaMarkt-ban CR2-es (EOS-ba való) elemért, turkálókban (nem találtunk nekem való őszi-tavaszi kabátot) és papír-írószer üzletekben. Szóval jó ez a nap.