Húsvét 2009 projekt - lány nem marad szárazon

Autentikus öltözékben vágtunk neki a lányok locsolásának, fekete gatya, fehér ing, mellény, kalap, egy szifon, egy vödör, sibavessző és egy kamera. (YouTube link várható)
Kata volt az első áldozat, apuja épp indult el otthonról, de a kapuban megállt, ugyanis "ezt muszáj megnéznem". Jól tűrte a leányzó.
Kriszta egy sárga esőkabátban topogott ki - arany pára :) -, de nem úszta meg. Pedig még futott is egy tiszteletkört az udvarban. A bíztatás szakadatlanul jött KrisztAputól és néhány épp jelenlevő barátjától/rokonuktól. (Laci, a bátty pedig jótestvérhez méltón széles mosollyal arcán kapásból elkérte Buzztól a videófelvételt.)
Timi a panelház előtti kis placcon kapta nyakába a vödör vizet és a szifon tartalmát, a járókelő idősebb urak somolyogva gratuláltak.

Polgárdiba is mentünk, igaz, oda vonattal, amin ugyan volt biciklitárolós vagon, de az le volt zárva. Így kerékpárjainkat a többi utas között szállíthattuk, az ő nagy megelégedésükre. Egyébként (talán bosszúból, hehe) népi táncosoknak néztek minket.
Dóri, de a szintén otthon tartózkodó nővére, Viki szintúgy csurom vizesek lettek, igaz, Viki nehezen adta magát.
Biciklivel Sárszentmihályra tekertünk át, Szabinál megpihentünk, ettünk, majd a fináléban Nórinál tettük tiszteletünket két szifonnal és - az udvarukban talált, előző csapat által ottfelejtettel együtt - három vödör vízzel. Jó vendégként, megpihenőkként itt tovább időztünk, és bizony mézes-pálinka, sör hűsítette torkunkat, úgyhogy hazafelé kicsit csálébb volt az út, mint gondoltam.