Random Iszkaszentgyörgy

Szerveztünk egy mini-osztálytalálkozót, amin Dóri, Nóri, Szabi, Imi, Buzz és én vettünk részt, beültünk Marximba, ittunk ezt-azt, beszélgettünk, majd mindenki szépen hazaszállingózott. A legtovább Nóri maradt, aki még találkozott az unokatestvérével, és őket Marcival együtt kísértük el a rendőrpalota környékére.
A munkaszüneti nap miatt nem volt 20.40-es isztiméri busz, így a 22.40-essel tudtam elutazni Iszkaszentgyörgyre, ahol Jucus és jópár soproni erdész a kastélyban buliztak.

Juckó már kissé illumináltan vezetett a buszmegállóból a kastélyba, bár szerencsére nem volt nagy a távolság. Eleinte furán éreztem magam, mindenki részeg volt már érkezésemkor, csak én nem, aztán elkortyolgattam a magammal hozott üveg bor nagy részét, és máris sokkal kevésbé éreztem magam kívülállónak. Hajnali háromkor nagyjából mindenki nyugovóra tért, leszámítva a szülinapos Barbit (nem a fehérvári Barbi), aki 3-kor pattant fel álmából, hogy akkor most itt az ideje bulizni.
Reggel (kb. 10 - fél 11-kor keltem) Dugóék újrakezdték az alkohol - mint főgonosz - pusztítását, így fél 1-es indulásunkig ismételten eredményesen berúgtak, feltalálták Csokival a szupertequila boros változatát, konkrétan tehát azt, hogy a minőségi spanyol vörösbor (Kaccsintosz) kortyolása előtt piros paprikát szippantanak az orrukba, majd a nedű fogyasztása után lilahagymát dörzsölnek a szemükbe... Egen. Indulásunkkor azon tanakodtak, hogy milyen módon juttassanak pirospaprikát minden testnyílásukba...
A soproniak állatok. :)