Rögtönzött vers a városba menet Magas hegyen állok, messzire látok,
de a semmibe nézek.
Egy fészek
van jobbra tőlem,
felőlem
lehet kakukkmadár
fészke is akár.
Törzsi éneket hallok, mely a felhőkön alvók
álmait zavarja.
Aki akarja,
tetten érheti,
de meg nem értheti
e perc varázsát.
A völgyben dübörög
pár dob,
a sámán sürög-
forog,
valamit morog,
majd sikolt. Egy sárkány-
képzet tán üldözőbe vette.
Az égből szállt alá, ami megnyílt felette. |
