"Üdvözöl a Pokol Bár"

És most igenis rájöttem, h hol kell entert nyomni. Na. Mozgalmas nap volt a mai is. Öööö, jaaa, igeeen… Először is az volt fura, h háromnegyed kilencet mutatott az óra, mikor én talpra álltam. Ilyen korán az utóbbi időben nem keltem… Voltunk focizni, de kivel is? Hát kivel? Kivel? A Matyival (aki tkp Máté). Meg ott volt a kisebbik Tuba, meg Davec. És a boltnál találkoztunk, jöttek hozzám, de én unokaöcsistől voltam, tehát hazamentem foci előtt, mert bringázni készültem. És a póré mód az nem bringa mód, úgyhogy váltottam ruhát is. Ja. A Matyi nagyon hülye volt, hozta a formáját. A Davec ideg volt, mint egy jobbmódú állat. :-) Aztán kitaláltuk, hogy ’ugyan, menjünk bicajozni mégis!’ de Matyi is akart jönni, de mi nem akartuk, h jöjjön, mer’ Dávid nem csípi túlzottan. Meghát az én agyamra is rá tud menni, úgyhogy storno. A hintánál találkoztunk volna újra, DE mi NEM mentünk oda, viszont a chips nálunk volt, úgyhogy szegény Matyi rábaszott. Volna. De a selymesi köznél belefutottunk. Bassza meg. És kérdé, hogy ’miért nem voltatok ott????????’ Mire mi: hát de ott voltunk, csak a mami elzavart minket. Mert az a vén fasz már vagy tíz alkalommal kijött oda, hogy húzzunk innen, mert így meg úgy zavarjuk a mittoménkit, meg hogy ne ÁLLJUNK a hintán, hanem ÜLJÜNK, miközben ha leülünk, leér a lábunk is, mert tíz centire van a földtől az a szar. Jaaaaj, hol is jááárok? És blablablabla és végül elhitte. Aztán még előtte elszakadt a fékbovdenem. Már a negyedik. És megettük a chipset, és beintettünk a külföldi kamionosoknak. És aztán jött a megváltó telefon, azaz Réka felhívta Matyit, hogy ugyan, menjen le az MTH-ra. És elment. Huhh. Tömör egy nap. (Utána még kutyát sétáltattunk és kész.) A Jani meg király, már majdnem csut kész, mert már csak a királylányos rész van hátra. Humoros lesz, alig várom. Na ennyi. Adjeu!