Szonja visszatér

Voltam dobolni, és felpörögtek az események. Szonja ugyanis újra egy időben jött velem! Tehát találkoztunk. Egy barátnőjével jött próbálni (ő hegedűn, a csaj meg zongorán). Megmutattam neki a gitárszobát. Azonnal felkeltette az érdeklődését a basszusgitár, meg persze a sima is. : )) Összeraktuk a cuccot. A basszust is bekötöttük, meg a piros Johnson-t is. Kipróbáltuk a basszt, de nem értettünk túlzottan hozzá, úgyhogy én inkább kezembe vettem a piros kis édest… : ))) Játszottam Egyszerű dalt, egy kis Félre a tréfát, Bont (amennyire tudom), Legjobb mérget, miegymást. Sajnos elég hamis volt a H-húr, de nem hangoltuk be, mert az egyenlő a lebukással (a gitártanár minden apróságot észrevesz… - ilyen a Gorsium…) Nagyon rockosan szólt, nem úgy, mint legutóbb. Akkor igazán jazzes hangzása volt, most torzabb, nyersebb, jobb! Szonja elmondta, h már küldte a kottáim, én meg mondtam, h nem kaptam meg. Nagyon mérges volt Bencére, mert nem adta oda. Nem győztem nyugtatni, h nincs semmi baj. Kiderült később (amikor már a zongora teremben próbáltak), h egyszerűen elkallódtak a kottáim. :-/ Bence meg Könnyű Bandi elkeverték. Eléggé úgy tűnt, h Bence nyomul Szonjánál, akinek mellesleg veszett jó parfüme van. : ))) Telt-múlt az idő, én már mentem el, amikor még benéztem hozzájuk a mini-stúdióba (kb. 9 négyzetméter… X )). Kezet fogtam Bencével, Bandival nem, mer épp zongorázott és nagyon belemerült : ) Szonja is kezet nyújtott, de igen furán. Aztán amikor nyúltam, h kezet fogjak vele (magam sem értettem, miért fogna kezet egy lány egy fiúval?), láttam, h ebből más lesz… Egy hirtelen ötlettől vezérelve beugrott, h kezet csókoljak neki. Nem tudom, sztem erre ment ki a játék, de nem vagyok benne biztos. : )) A barátnője mindenesetre „óóóó!” felkiáltással díjazta a romantikus ötletet. Aztán az egyszerű Márk mit is csinált másat, mint megint megzavarodott. De aztán hamar rájött, h ki kell neki. És h az épp nem Szfváron tartózkodott (tudtommal). Most viszem a törit majd Dalmának. : )