Imike és a többiek

Ma már rendes órák voltak, többnyire azonban így is csak ismerkedés volt, meg ilyen sablonok.
Azért... Ma sokat sikerült rázódnia összébb a csapatnak, h magyaros legyek. Kezdenek kirajzolódni az egyéniségek. Imike (az igazgató fia) elsőre egy kissé beképzeltnek tűnik, de ha csak pár percet is beszél vele az ember, helyrejön a srácról alkotott izé. Mert amúgy jó humora van, még ha kicsit néha "sok" is, amit kapunk belőle. ; )
A mögöttem ülő Bettivel is (aki amúgy Bernadett) beszélgettem, Szabival már zsírul elvagyunk. A tornaórán (ami a lyukas 7. óra után volt) meg az idősebb gimnazista srácokkal tesiztünk. : D
Ma is találkoztam Eszterrel és barátnőjével, akik egymáshoz igazították öltözékük. : ) Kockás szoknya, ujjatlan, fekete felső, meg a cipőtől elkezdve minden ugyanolyan volt rajtuk. : D Beszarás.
Stefivel viszont nem tudtam találkozni végül, mert későn végeztem.
Az Intersparba sem mentem be végül narancssárga cipőfűzőért, pénztárcáért és ruhát nézni. Na, majd máskor.
A sulitól a buszmegállóig Junkies Minden álmom és Mindenki énekel szólt a fülemben, a headsetből. Jó dolog.
(2. nap)

Fúú, de fáradtan írtam mindezt.