Művekmíting #3

Hát, lementünk harmadszor is, h boldogítsuk Turáékat. : ) Mivel sok blogot kell még mostan megírnom, ezért nem tárgyalom percről percre a történéseket. Néztünk South Parkot, Team America-t, szombaton Mackótestvért, és voltunk yankee-ben, amit én kissé (kissé nagyon?) meg is sínlettem.
Megnéztük Panda húgát, ahogy fesöndenszeltek. Szép volt, meg jó volt, tetszett, de én sohasem fogom megérteni ezt a műfajt. : ) De amúgy nagyon ügyesnek tűnnek, bár nem én vagyok a szakértője ennek.
Aztán ettünk pizzát a pizzásban, találkoztunk Hannával, és később átmentünk jenkibe. Még itt, a pizzásban láttam, h mennyien néztek minket Adrival, amolyan "kiafaszvagy?" nézéssel.
Aztán a pábban csócsóztunk, beszélgettünk, hevingeltünk egy gúd tájmot, és a bor is igen szépen fogyott (a szóda kevésbé). Sajnos későn éreztem meg, h túl sokat ittam. Ráadásul régen is ittam már alkoholt, most meg sokat egyszerre, de mentegetőzést félretéve: nem figyeltem magamra. A legrosszabb, vagy inkább még jó a rosszban, h mindenre emlékszem, és nem is voltam olyan iszonyat részeg, csak egyszerűen rosszul lettem. Rá kellett jönnöm, h nem bírom a bort. :-/ Aztán sajnos ki is dobtam a taccsot a jenki melletti sóderkupacra. Ezután követtem el a második nagy hibát, lementem újra, és a cigifüst még jobban felkavart. Szerencsére Tura vigyázott rám, ezer köszönet érte...
Viszont elég szégyenletes teljesítményt nyújtottam, egyszerűbben: még akkor este nekilátott égni a pofám, és még a buszon haza is bántam a dolgot... :-/ Cinkes.
Röhej, de amikor fél 2 fele éjjel helyrejött a gyomrom, hirtelen elálmosodtam (hogy ennek van-e biológiai oka, azt mondja meg egy biológus, de nekem lövésem sincs), és innentől emiatt voltam "használhatatlan". Hát, nem voltam valami lélekemelő dolog.
Hazafelé a buszon hallgattam a mobilomról az mp3-akat, és újra lehidaltam a Minden álmom miatt. Az agyamra megy, h nem bírok ilyen jó szöveget/zenét írni, egyszerre meg pláne. Utolérhetetlen.