Dragon is, meg Blade is, kettő is, meg demo is (rejtett DB2Demo-kritika)

Nos kéremszépen, miután influenzás vagyok, és pár napja itthon ücsörgök, vagy ahogy azt tőlem hallani lehetne: "pár dapgya iddhon ücsörgök" (jó nagy orrhanggal), így tegnap letöltöttem a Dragon Blade 2 DEMO verzsönt. Tudom, mindjárt kijön a zegész, de én most döntöttem úgy, h a demo-ra vagyok kíváncsi (megjegyzem: egyszer már unokaöcséméknél játszottam vele, nem emlékszem, mennyire tetszett. Azt hiszem, talán olyan "se jó, se rossz, csak szép"-érzést váltott ki bennem)
Nyamármost, hozzáteszem hamar azt is, h nem full-screen-en játszok vele, mert a monitorunk kezd (sőt, nem is csak kezd) tönkremenni. Még 640x480-os ablakban is vízszintes csíkokat húz, így Adri bánatára, az én örömömre, a grafikai oldalt kiemelő 800x600-as ablakmódra kapcsoltam.
A szövegezése sajnos elüt egy ilyen tipusú, ilyen korban játszódó játéktól várható nyelvi fordulatoktól. A poénjai még jók; a Scott nevű fickót veszettül megkedveltem, kiváló személyiséggel ruházta fel Zrokky, a készítő. Ami - szerintem - egyértelműen idegesítő, nem odaillő a szövegcsíkokban, az a rengeteg "oks", "aham" és egyéb mai kifejezések.
A történet szempontjából nem világosultam meg, ráadásul kimaradt az előző rész is az életemből - így nem a legkönnyebb... Ráadásul ez csak egy demo, és még nem is toltam végig (ennek okairól később).
Van egy szépen kivitelezett átvezető videó, ami sok-sok dolgot sejtet, gondolom azoknak, akik az előző résszel tisztában vannak-. Nekem így sajnos ez is csak találgatások sorozata maradt.
Ebben a műfajban sokan fontosnak tartják a harcokat. Mindig kritikus pontja a játéknak, hogy mennyire kell sok időt tölteni a karakterek "tápolásával", erejük növelésével. Régen talán még én is úgy voltam ezzel, h minél több ellenfél legyőzésére van szükség, annál jobb egy játék. Egy fordulópont óta azonban falramászkálok a felesleges harcoktól.
Sajnos ez gyengepontja a DB2 demojának, Zrokky ugyanazt eljátsza itt is, mint az első részben (ez is fontos oka volt annak, hogy nem játszottam végig a DB1-et sem). Amikor megláttam egy nő feje fölött a felkiáltó jelet, és beszélgetésünkben azzal a küldetéssel akart megbízni, h nyírjam ki az erdő összes nyálkáját (ráadásul már megint nyálka!!! Arrgghh!), hát esküszöm a monitor földre sodrásán gondolkoztam. :) Később persze elvállaltam, mivel kiderült, h drága jó társam (a nőkkel igen kedves) Kyno (kár, h nem das Kino :D ) csak akkor mozdul el arról a pontról, ahol van, ha egyenest az erdőbe megyünk "szétcsapni pár nyálkát". Még igen/nem-es döntést sem hozhattam, h akarok-e menni.
Ez a legelső alkalom, amikor a játékban "bunyóra" kerül a sor, mégis az első alkalommal kikaptam... Hát izé... Egy kezdőlépés, az miért ilyen nehéz? Persze körülnéztem a mentésből visszahívott faluban, lehet venni egy csomó, egymással köbö egyenértékű fegyvert, amelyek 1-1 pontot tolnak fel valamelyik hős valamelyik képességén. Ha itt tényleg azt várta Zrokky, h kikombinálom, h melyik variáció esetén tudom nagynehezen lecsapni a nyálkákat, akkor csalódnia kell, mert a fanatikusokon kívül a többség ilyenkor törli a játékot. Elsőként egy sikerélmény kell ugyanis a játékosnak, nem pedig kínkeservvel összeszedegetett győzelem.
Miután egy nyálkacsoportot sikerült a mennybéli nyálkahártyamezőre küldenem, vissza is rohantam a faluba, hátha fel lehet már szállni arra a hajóra, amire ígyis-úgyis fel kell majd. Fel lehetett. Fel is szálltam - fel is lélegeztem.
A demo egyik, ha nem konkrétan legnagyobb poénja egyébként itt játszódik, de nem lövöm le... ;)
A hajó. Nos, Zrokky a hajókhoz is ragaszkodik, láttam DB1-es képeket is amelyeken hajó látható. Úgy tűnik, a bonyolultra sikeredett hajó-chipsetekhez nincs türelme Zrokkynak, így fordulhatott elő, h nem minden elem azt a funkciót tölti be, amit be kéne neki. Pölö: a kabin teteje abból a grafikai elemből áll, ami kicsivel arrébb még létra, vagy híd. Fura-.
A már említett videó egyszerűen szép és kész, az egekig persze nem dícsérem, de jól mutat, ügyesen meg lett csinálva.
Az átvezető után egy ravasz kis minigame teszi próbára a játékost, melynek keretein belül egy csatát vív két hajó egymással. Az ütközetben mi a megtisztelő lőszeradogató szerepéhez jutunk. Frappáns ötlet, kell hozzá ügyesség, de sajnos szerencse is, elsőre itt is elvéreztem.
És ott járunk immár, ahol elakadtam. Újra harcokra került a sor. Sokadik próbálkozásra sikerült legyilkolnom az első, négyes ellenségcsoportot, de mindenzt úgy, h a hajóút elejéről kellett mentést betöltenem! (Vagy nem volt egyáltalán, vagy nem volt jó helyen a mentési pontot jelző karika) A sikeres harc után Kyno megint bedobta vérszomjas oldalát - bár minket támadtak meg, ő mindenáron át akar menni a másik hajóra... Itt újabb két küzdelem vár a szerencsétlen játékosra, az elsőben csak két ellenfelet kell eltenni lábalól (ez még ment), a másodikban azonban már 3-at (ez már nem ment). Az első csata alatt kifogyok a gyógyító kütyüjeim erősen véges számából, és még így is legyengülök, majd ezek után még álljak neki leölni puszta hobbiból a nálam jópárszor erősebb ellent. Hát nem, az nem fog menni.
Végezetül pár jelentős pozitívum, csak sajnos mind-mind a szemnek, és nem a játszhatóságnak kedvez.
Grafika terén Zrokky szerintem a maximumot, vagy közel a maximumot hozza ki az rm2k (RPG Maker 2000 játékkészítő program, amivel mi is dolgozunk) lehetőségeiből. Az általa külön elkészített belső menü gyönyörű, még a színválasztás is jól sikerült. Mint szinte minden játékban, itt is a játékos dönthet, hogy a tapasztalati pontokat milyen képesség/adottság fejlesztésére használja fel. (Ettől én világéletemben a falra mászkáltam, de ettől ez még nyílván hasznos) Igaz ugyan, a 'kedvencek' menüpontnál már azt éreztem, h kellett valami a hely kitöltésére, de az is ötletes, ha úgy vesszük.
A falvak kialakítása kompakt, kellően élvezhető, az utcákon több emberrel találkozhatunk, akikkel ugyan semmi dolgunk nincs, de jól néznek ki, hogy vannak. És teszik a dolgukat, és lépkednek, meg ilyenek.
A harcrendszer (fontos, h nem a szükséges harcok száma) kiemelkedően magas színvonalú, azonban számomra már-már túl összetett. Én pepecselős fajta vagyok, a körökre osztott adok-kapoknál csak azt szeretem jobban, ha nincs is igazán harc.
A harcrendszert akárcsak rövid ideig is nézve azonban rájöhetünk, h Zrokky miért tömi tele ennyire a játékot harccal. Mert ilyen BS-t tud írni! :D Bár esetemben ezzel épp megutáltatta velem még ezt a szép, kidolgozott harcrendszert is.

Összegzésként elmondanám, hogy a játékból csak egy valami hiányzik: az igazi játékélmény. Persze potyog le az állam, ha egy-egy szép képet elcsípek, de sokkal jobban megmard bennem az a negatívum, hogy nem bírom legyőzni x.y szörnyet, pedig muszáj.
Zrokky képességei tehát adottak, h tökéletes környezetbe ültessen egy kevésbé élvezhető játékot... :)
http://rubydragon.uw.hu