A szánalom napja

A 6.40-esen egy középsulis B-tagos és a muterja elfoglalták azt a helyet, ahova Martinnal mindig ülni szoktunk... (Vagy szoktunk mindig ülni... Vagy ülni mindig szoktunk... Vagy szokni mindig ültünk... :) ) Hangosan köhögtünk, és beszélgetésünkben többször céloztunk arra, h valahogy nem így szokott ez lenni ezen a buszon. :) (Lehet, hogy köcsögök voltunk, de reggelente a legapróbb dolog is idegesíti a zembert.)

Suli... Döglés... Töri, angol, azaz angLoL... Kémia (Bujpi-bujpi, doga...) Kedves lányok (Erzsó, Mariann, Andi)... Nyakkendőt is viseltem, viccből. Jojó... Jojóklub... Jojó minden mennyiségben-.

Még egy osztálytársunk sulit váltott... Már csak 30-an vagyunk, ami elég drasztikus csökkenés az év eleji 35-ről...

Mariannak és nekem is el kellett mennem dogásmatekról. Őt hegedűórára hívták be, engem a tanszaki bemutató kötelezett (gitár). Kértünk előtte még iskolalátogatásit, mert mindketten szeretnénk nyáron dolgozni, és ahhoz szükségeltetik ilyen papiros.

Tanszaki bemutató. LOL! :) Fél 3 helyett háromeld háromkor beestünk Adrival (ő is fellépett)... Cukorka csúnyán nézett, dehát én szarok rá, már nem abba a suliba tartozok. A terem televolt tök kicsi kisgyerekekkel, köbö combomig érhetett a java. Pár szülő hátul, az egyik ölében egy kislány horkolt... x) Na, ő legalább őszintén kifejezte a véleményét. Kínos feszengések, súlyosan elcseszett előadási "darabok"... Volt olyan srác, aki annyira nem tudta előadni a művet, h Csaba bá' (hétfői gitártanár, az én tanárom kollegája) ütemdobogása nélkül az ütemvonalat sem lehetett volna érezni... x) Mindegy, kicsik, nem baj, h nem zenélnek profi szinten, csak így tök feleslegesek az ilyen bemutatók. A végén mi is játszottunk, én egy közperős darabot hoztam, de azért egyet rontottam benne. Azt leszámítva szép volt minden, még a dinamikára is ügyeltem.
A teremből kilépve rámjött a rövid röhögőgörcs. xD

Ez az általános iskola naggggyon szánalmas...!!