Tehát. Ez a nyár számomra sokmindenben eltért az eddigiektől. Például életemben először voltam hosszú ideig külföldön. 11 nap, Finnország, barátok... De szép is volt!
Kiemelkedő az is, hogy dolgozhattam. Eddig sem szerettem túlzottan, de egyetlen nyár alatt megutáltam a Tesco-t. Viszont sokat tanulhattam ott, hogyan kell ravasznak lenni, hogyan kell túlélni a gyakran teljesíthetetlennek tűnő napokat.
Ezen a nyáron alkalmam volt szinte teljesen megismerni egy embert, egy lányt nőt, lányt, aki majdnem nő. Nehéz elhinni, mennyire megismertem ahhoz képest, hogy június 9-én még nem is gondoltam, hogy az ártatlan SMS-ezésből ilyen komoly ismertség, merem állítani, hogy barátság nő ki. Ráadásul két ennyire ellentétes ember... Mostanában gyakran gondolkodok el ezen, de nemjutok sehova sem. Furcsa dolog, néha még kicsit szomorú is, hogy elmúlt az a korszak, amikor "megfejtettük" egymást, amikor még "újak" voltunk egymásnak.
És... Ezen a nyáron van, azaz volt egy barátnőm. Ehhez nem tudok mást hozzáfűzni, mint:
"NEM VESZEKSZEM VELED A SZERELEM ZSOLDJÁN ÉN SZERETTELEK, IGAZ, A MAGAM MÓDJÁN!" [KEPSZLOKK QUIMBY]
Ezen a nyáron minden eddiginél többször voltam Fehérváron, volt, amikor már csak valami apróságért mentem be, vagy igazán csak azért, hogy ott legyek. Rengeteg emberrel, és rengeteg embertípussal találkoztam.
Az sem jó, hogy vége, de unom is, nem akarom, hogy tovább tartson... Általában a nyarak nekem unalmasabbak, mint a mozgalmas hétköznapok, és nyáron mindig depresszívebb voltam eddig. Most fordult a kocka, a nyár is nagyon eseménydúsra sikeredett, és szinte végig vidám voltam... Azt hiszem.
Lassan aludni kéne... |