Depresszió koncert - Kecskemét, Rock Café

(Igaz, hogy tegnap volt a koncert, de számomra ez egy közel 24 órás szakasz, aminek most lett vége)

Tehát tegnap Tomival és Zsófi nénivel utaztam be a kórházig, aztán hamarosan jött Kriszti. Anyuja munkahelyére gyalogoltunk a Gáz utcába, mert Kriszti diákigazolványa ott volt. Odafele - nem tudom, min - kegyetlenül elkezdtünk szakadni a nevetéstől. Néztek is az emberek, hogy mi van... :)
Anyuja végül kivitt minket a zideiglenes buszpályaudvarra, majd vártunk a buszra, közben találkoztunk Hekkellel és később Nórival (a parkból).

Felszálltunk a 9-es állomásról induló kecskemétire. (Kriszti tényleg nem gyakran buszozik, fel akart szállni a 4-es sárosdira... xD ) Álltunk egy darabig, majd észrevettük, hogy egy srác egyedül tesped hátul, és leültünk mellé, Kriszti az ablakhoz, én meg a srác és kriszti közé. Nem volt hely a lábunknak, így mondtam ilyeneket, hogy adózzunk egy perc néma csenddel a térdem emlékének. És ezután megint sokáig röhögtünk... x)

A meglepetés nem maradt el: Adri nem arra a buszra szállt, amelyikre mi. xD Végülis így sem volt semmi probléma, csak egy kicsit előbb ért oda, mint mi.
Később egyébként egészen kiürült a busz, így kényelmesen elterültünk az üléseken; Kriszti lába az enyémen pihent, ha jól emlékszem volt még egy hosszanröhögős szakasz.

Sikerült jó helyen leszállni! Panda, Adri, Tura és Turi már ott várt ránk. Mentünk a CBA-ba, ahol bevásároltunk. xD Ehhez még hozzátettünk egy szilvapáleszt. Mentünk Tura-lakra, Tura kiszámolta a költségeket, majd sört bontottunk, és lassan szedelőzködve elindultunk.
"HOGY MONDJÁK ANGOLUL, HOGY `HAVE FUN`?"
[KEPSZLOKK TURA]
A pálinka a jól bevált lámpás módszerrel járt körbe-körbe, az elején egész merészen húztam meg, de rájöttem, hogy nem kéne. :D Krisztivel hamar nekiálltunk énekelni, és hát a magas hangok már viccesek voltak.

Annyi biztos, hogy mire odaértünk, már részeg voltam, elég szépen. Pár szót beszéltem Julikával, meg Julika külföldi haverjával is angolul.Bementünk, és nemsokára el is kezdődött a Még1x-rel a koncert.

A koncerten csak az első kb. 7-8 számon voltam benn, de az kurvajó volt. Turiba és Krisztibe kapaszkodtam, szerintük nagyon lógattam a fejem, többször kérdeztek, hogy jól vagyok-e, de igennel feleltem. Egyszer elestünk, meg sokszor belémrúgtak, -térdeltek, -könyököltek. Egyszer úgy találtak el, hogy hányingerem lett, és utána nem sokára ki is mentem.

Kint én kb. 10 percnek éreztem a hátralévő koncertet, fáztam, és csak egyhelyben ültem. Egyszercsak megjelent Tura, valahogy rámadták a kabátot, és felváltva támogattak: Panda, Turi, vagy Kriszti vitt. Egyszer elengedtek, és pár lépésig stabilan mentem. :P

Tura lakásán fényképezgettek, meg videóztak, majd egyszer kezembe került a gép, és kitöröltem a nemtetsző dolgokat. :) Ahogy utólag elmondták, nem tűntem részegnek, csak iszonyú hülyeségeket beszéltem.

Reggel valahogy sikerült kijutni a buszállomásra, de a fényképezőt ottfelejtettük. :/ Végülis ez csak annyit jelent, hogy pár nappal később kerülnek fel a képek, mert majd Panda fogja Fehérváron átadni.

Az utat szinte végigaludtam, de nagyon betett. A végén kitartó hányingerem volt, majd a kórháznál (mert elmentem odáig Krisztivel) pihengettem a Halesz parkban. Szenvedtem egy szép sort, aztán két vuk után jobban lettem. Itthon azért még lefeküdtem aludni. Blööö... Kicsit mérges vagyok magamra, de azért nem volt olyan szörnyű - a helyzethez képest meg főleg fasza volt - ez koncert.