Matekdoga közben vettem észre, hogy a bakancsom talpa megsérült.
Hirtelen annyira felidegesített a felfedezés, hogy nem is tudtam
koncentrálni pár percig a dolgozatra - ami amúgy hat feladatból állt,
ebből kettőt (egy elméletit és egy nagyon-töprengőset) kihagytam, az
első elméleti félig-meddig-talán-talánnem, a többi szerintem
kifogástalan.
Egész nap feszült voltam.
Az első énekóra a fiúknak lyukas volt (mert lánykart tartott ofő), így
kiszabadultunk a szomszéd parkba/játszótérre. Buzz, Szabi, Szili és én.
(ld. képek)
Az ebédszünetben Krisztivel kimentünk a suliból, mert túrórudit akart
venni (amúgy nem sikerült), és majdnem elütött egy autó. Azaz majdnem
leléptem elé. Kriszti visszarántott, és az autós is lassított, de azért
máskor jobban vigyázok... :/
A hétvégi kassai kiruccanásra, a holnapi, és a közelgő férfikari
szereplésre való tekintettel ma közel 2 órát (120 percet) próbáltunk
szinte egyhuzamban. Hurrá.
Suli után elmentem Ciánkáliba megmutatni Marikának (aki vezeti a boltot)
a bakancs sebét. Elmondta, hogy sajnos a HD bakancsoknál néha előfordul
ez (kurvajó), másrészt, hogy ez még annyira nem vészes, hordjam
nyugodtan, ha tovább romlik, akkor csináltassam meg egy cipésszel,
kérjek róla áfás számlát, és kifizeti. Hozzáfűzte, hogy ugyanezt a
garanciával is megoldhatnánk, de a nagykereskedő ilyenkor egy csomó időt
elcsesz, és két hétig fixen nem használhatnám a bakancsom.
Mindenesetre megnyugodtam kicsit, bár az utóbbi két napban általánosan
szar, eleve szar kedvem van.
|
