Jégre lépve II. Adrival és Martinnal (plusz Német Gáborral) elmentünk ma a korcsolyapályára. A kölcsönzős nő már megint ugyanazt a korcsolyát adta, és amellett, hogy a csatjai továbbra is szarok, már életlen is... Kész élmény volt a jégen lenni vele. Mindenesetre így megtanulhattam életlen és rosszul rögzített korival közlekedni. |
Kész sulis találkozó volt ez; rengeteg tavalyi 8.-as kodályos srác kijött ma. (Gege, Karcsi, Kabai, Zsolti, Csecse)
Emellett volt még egy érdekes dolog, két csaj, akik leszólítottak. Nem igazán tudtam mit mondani a nevetgélések közt elrebegett dicsőítésekre, úgy mint olyan jól korizol..., vagy az olyan - primitív gondolkodásra valló - kérdésekre, mint megadod a számod? (Nem.) és megyünk egy kört? (Ha itt leszel, amikor visszajövök a melegedőből, akkor igen.) És ahogy megszólított, a szöszi már végig is simította a melkasam. Természetesen nem azon a lejárón mentem vissza a jégre, ahol ők dekkoltak.
Ennek ellenére később megtaláltak. Újabb picsás vihogások közt megjegyezte ismét a szőkeség, hogy lógok neki egy körrel, és még ma behajtja. Nem tette.
Amikor egyszer utolértem a szöszit, a fejére dobtam a kapucniját. A másik csaj meg már oldalt smárolt egy nálam nyílván könnyebben kapható félkegyelművel. :) Lol... |