Laura és én

Összejöttünk. :)

Reggel külön busszal jöttünk, és majdnem egyszerre szálltunk le, aztán elkísért egész a sulimig - mivel ma nem is kellett volna bejönnie nulladikra. A buszról leszállva még csak puszit adtam neki (majdnem-nem), és lehet, hogy ettől kicsit meg is szeppent, de aztán hamar elmondtam neki, hogy ha komolyan gondolja, akkor belevághatunk együtt. A suli kapujában búcsúzva megint puszit adtam, de "otthagytam" a fejem, és csók lett belőle. :) Misi bá` meg ott jött és mosolygott. x)

Napközben semmi.
A fél 5-össel jöttünk, meg volt beszélve. Jelen volt a húga. Aranyos kislány. Laura a vállamra hajtotta fejét. Leszállásuk előtt szájrapuszival és "De maradnék még"-gel köszöntünk el egymástól.
Tehát egyelőre örülök, és bizakodva várom a következő napokat, heteket.

Ha jár erre valaki, és érdekli: régi-új képek találhatóak a következő bejegyzésekben:
A pesti fellépésről egy kilátás
FeZeN 1. nap
Italozás Pityuékkal
Osztálykirándulás
Mohai kormos-fázós
Pest, Művészetek Palotája
Parlamenti látogatás
Az utolsó Zastava-kaland

"VISZLÁT, ARANYKOR
SZAGOKBAN LUBICKOL
S ELILLAN MINDEN, AMI SZÉP..."
[KEPSZLOKK QUIMBY]